Honnan lehet egy összetett mondatról megállapítani, hogy alárendelő vagy mellérendelő-e?

A mellérendelő összetett mondat tagmondatai egyenrangúak, önállóan is megállják a helyüket, míg ha az alárendelő összetett mondatnak csak az egyik tagmondatát mondod, akkor kiegészítést kíván.

Például annak a mondatnak, amit írtam az előbb, az első két tagmondata mellérendelő viszonyban, a 2. és a 3. tagmondata pedig alárendelő viszonyban áll egymással.

A kötőszó is sokat segít, ha tudod, hogy melyik alárendelő, melyik mellérendelő, plusz az alárendelő összetett mondatokban utalószó is található. Csak ez azért nem működik tökéletesen, mert a kötőszó és az utalószó is elmaradhat.

pl. Tudom, szereted. --> Nincs sem kötőszó, sem utalószó, de kiegészíthető: Tudom azt, hogy szereted. Alárendelő összetett mondatról van szó, mégpedig tárgyi alárendelésről, hiszen a főmondatbeli mutató névmás tárgyragos, ennek a jelentését fejti ki a mellékmondat.

első válaszoló vagyok.

Amiket leírtál, mellérendelő mondatok. Ha kihagyod a kötőszavakat, és a vessző helyére pontot teszel, két egyszerű mondatot kapsz.

Most pedig megpróbálom összefoglalni, ami az egyetemi tankönyvemben kb. 70 oldal volt. :)

Először meg kell állapítani, hogy a vesszőt tartalmazó mondat összetett-e, ez viszonylag könnyű: ha több állítmányt tartalmaz, akár névószi, akár igei is, akkor annyi tagmondatból álló összetett mondat, amennyi állítmány van benne.

Utána talán az a legegyszerűbb, ha a kötőszavakat nézed meg. Ezeket viszont meg kell tanulni.

Mellérendelő összetett mondat lehet:

- kapcsolatos (és, is, meg stb.)

- ellentétes (de, ám, bár mégis (!) stb.)

- választó (vagy)

- következtető (ezért(!), így, tehát, következésképp stb.)

- magyarázó (ugyanis, hiszen(!), tudniillik stb.)

Az utolsó kettőnél figyelhetsz a tartalomra, hogy segítsen. Ha következtető a mondat, akkor a kötőszót nem tartalmazó tagmondat tartalmazza az okot, azaz az előzményt, a kötőszavas pedig az okozatot, ami időben később történt.

A mellérendelő összetett mondatban a két tagmondat nem feltételezi egymást, nem érzed azt, hogy még valami hiányzik

Az alárendelő összetett mondat főmondatból és mellékmondatból áll. A főmondatban utalószó, a mellékmondatban kötőszó található, vagy a tagmondatok kiegészíthetők velük. Az utalószó a főmondatnak egy szavához mint alaptaghoz kapcsolódik, ugyanúgy, mint az alárendelő szószerkezetben, viszont általában mutató névmás (az, azt stb.), vagy mutató névmási határozószó (akkor, arra, úgy stb.). Ezeknek a szavaknak nincs konkrét jelentésük, ezt határozza meg a mellékmondat. Azaz a mellékmondat kifejti a főmondatbeli utalószót mondat formájában.

pl. Láttam azt, akit mindenki ünnepelt. -> Az utalószó az 'azt', azonban ez nem fogalmazható meg egy szó formájában, a mellékmondat kifejti, hogy ki is az. Az utalószó itt el is hagyható, de ha nincs, akkor gondolatban kiegészíthető.

A mellékmondatban található kötőszó, de ez is elmaradhat. A kötőszó elég gyakran 'hogy', vagy vonatkozó névmás (aki, amit) vagy vonatkozó névmási határozószó (ahol, amikor, ahogyan). Ha egy tagmondatban ilyen szerepel, akkor biztos, hogy nem mellérendelő.

Mivel alárendelő összetett mondatokból nagyon sok fajta van, így azt nem sorolnám fel, és ezeket nehezebb is kötőszavak szerint megtanulni, ha a mondatrészeket nem tudja jól valaki. A főbb típusok:

- alanyi

- állítmányi

- tárgyi

- határozói

- jelzői

Ja, és még bekavarhatnak a sajátos jelentéstartalmú mondatok, a hasonlító, a következményes, a feltételes, és a megengedő.

Nem tudom, miért van szükséged az összetett mondatok típusainak megkülönböztetésére, előfordulhat, hogy részletesebben vagy épp egyszerűbben kellene leírnom. Meg egészen más, amikor diákoknak tanítja az ember, hiszen általános iskolában közel egy teljes tanév csak erre megy el, így ilyen dióhéjban összefoglalni nehéz. De azért remélem, tudtam segíteni. Ha nem tiszta valami, kérdezz!

Azért írtam, hogy "viszonylag" egyszerű megállapítani egy mondatról, hogy összetett-e, mert vannak esetek, amikor hiába van több állítmány, mégis egyszerű a mondat. amit írtál, pont erre példa. Itt halmozott állítmányok vannak, ez felsorolás, egyszerű mondat. Ha viszont az állítmányoknak külön bővítményei (tárgy, határozó stb.) vannak, akkor már összetett a mondat. Ha jól emlékszem.

pl. Vacsora után felállt, kiment az udvarra, és lefeküdt a kert végében a fűre.

Ha jól tudom, akkor a felsorolásos verziónál nem kell az és elé itt sem a vessző, viszont ha bővíted, akkor már igen, hiszen akkor tagmondatokat kapcsol össze az és, nem pedig szavakat.

Ha kérdésed van, nyugodtan tedd fel, igyekszem rá válaszolni.