Miért használják sokan a -nál, -nél, hasonlítást kifejező ragot a -tól, -től raggal?

Én többnyire a -nál, -nél ragokat használom, ritkábban a -tól, -től ragokat is.

Szerintem az az oka, hogy mindkét alak helyes.

De talán nálam okosabb júzerek is válaszolnak majd. :)

Mindkettő alak helyes. Ugyanakkor célszerűbb a -nál, -nél ragot használni, éppen lehetséges félreértések miatt.

Dr. Grétsy László válaszát megtaláltam a neten régebben:

"Dr. Grétsy László módosítás | válasz erre | profil | 2007-01-18 19:12 2006-02-18 01:57, Mary:

-

Kedves Tanár Úr,

egyre gyakrabban (itt a fórumon is) olvasok ilyen beírásokat: ettöl másabb, ettöl több, ettöl szebb stb.

Nekem furcsa ez, szokatlan és irritáló. Talán azért, mert nem tudok lépést tartani a magyar nyelv fejlödésével.

Én úgy tanultam és használom, hogy ennél másabb, ennél több, ennél szebb.

Hangzásra az "ennél" egy közelebbi, az "ettöl" egy távolabbi képet alkot (szubjektíven). "Ennél", az ott van, ahol van, "ettöl", az a kezdet és megy valahová. icon_smile.gif Nem beszélve arról, hogy az "ennél" összehasonlítást jelez, az "ettöl" kiindulópontot (legalábbis logikailag).

Helyes mindkettö? Ez valami új a nyelvben?

Válaszát elöre is köszönöm.

Ungvári Annamária

-

Attól vagy annál nagyobb, több

Valóban terjed – mégpedig nyelvjárási hatásra – az attól nagyobb, attól szebb stb. forma. Hibásnak ez sem tekinthető, de a tól, -től ragos hasonlító határozónak a köznyelvi normába való beiktatása nem indokolt, már csak azért sem, mert ez olykor kétértelműségre vezethetne. Például ez a mondat: „A szorgalmas diák bölcsebb lett a tanítómesterétől”, úgy is érthető: ’sokat tanult tőle’, de úgy is: ’tudásban fölébe nőtt, túlszárnyalta’. Vagyis az igényes prózában, a tudományos nyelvben, a tankönyvekben stb. jobb megmaradni a –nál, -nél ragos hasonlító határozó mellett! Egyébként köszönöm ezt a kérdést, mert valóban élő problémát vet fel! Lehet, hogy a kérdés nyomán valamilyen anyanyelvi műsorban is szólok róla."

Az utolsó válaszírónak:

A szorgalmas diák bölcsebb lett a tanítómesterénél. - Ez a mondat ugyanúgy kétértelmű lehet, igaz a sorrendje kissé furcsa. Ha így írom: A szorgalmas diák a tanítómesterénél lett bölcsebb (s nem pl. az iskolában), akkor remélem érthető, hogy mire gondolok. Tehát úgy is rákérdezhetünk a tanítómesterénél szóra, hogy "hol?", nem csak "kinél?".

Meg annyi minden egyéb más is lehet két- és többértelmű, úgyhogy szerintem ez nem jó indok arra, hogy kerülendő legyen -nál/nél helyett tól/től-t használni. A szövegkörnyezetből talán csak kiderül, hogy milyen értelemben hangzott el a mondat.

Kedves 5-ös!

Roppant szellemes példa volt. Az idézett részben én szó szerint Dr. Grétsy Lászlót idéztem. :) (És persze egyetértek vele.) Elküldhetnéd neki a gondolataidat erről!

Dehogy küldöm, ha már dr, akkor csak kéne, hogy tudjon rengeteget a magyar nyelvről, nyelvjárásokról, regionális különbségekről meg ezekről. :-) Ha neked esetleg az én észrevételem furcsa, akkor valószínűleg távol laksz tőlem (vagy nálam?), másik nyelvjárási régióba tartozunk.

Ezeknél a mondatoknál furcsa számodra a toldalékolás?:

Gyere ki a táblára!

A pékségnél veszek kenyeret.

Elmegyek a központig.

Kedves 5-ös és 7-es!

1. Tetszenek a példáid és szellemesek is!

2. Tudod te ki az a Dr. Grétsy László?