Alumíniumedény & selyem nyakkendő Miért kell egybe- vagy különírni?

Mindkettőt az AkH. 115. alapján:

"115. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük, amelyekben az előtag azt jelöli, hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. Az anyagnévi jelzőt, ha egyszerű szó, egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű, alumíniumedény, faburkolat, gyapjúsál, kőfal, platinatégely stb. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag, bőr pénztárca; nyersselyem ing, vasbeton gerenda; műanyag padlóburkolat; stb."

Egyszerű ez, mint a faék. ;-)

(Ha az alumíniumedényt szótagszám miatt kérdezed, akkor a hat szótag feletti összetételeket csak akkor kötőjelezzük, ha legalább három összetételi tag van bennük.)

Kiegészítés:

Akkor is így van ez, ha egy kéttagú, így egybeírt kifejezés bővül még egy taggal, pl.: selyeming –> nyersselyem ing, betongerenda –> vasbeton gerenda, aranygyűrű –> arany jegygyűrű.

(És hogy mégse legyen olyan egyszerű, ennek tetejébe az OH.-ban (134. o.) bevezették az "anyagnévi mozgószabály" kifejezést is – de ez már egy másik történet.)

OK, de ne ess túlzásba: egyelőre egy életre nem kell megjegyezni – lehet, hogy elegendő a szabályzat következő kiadásáig. Majd meglátjuk, hogy abban az anyagnévi összetételek és szókapcsolatok problémaköre egyszerűbb lesz vagy bonyolultabb. (Az a legkevésbé valószínű, hogy így marad...)

Addig is szórakoztató olvasmánynak itt egy 10 éves cikk a témában:

[link]