Mi a különbség a fragmentált és szegmentált társadalom között?

Így ránézésre (bármilyen szociológiai tudás, pusztán szóértelmezési alapon) a "szegmentált" azt jelenti, hogy szegmensekre, részekre, osztályokra oszlik. Tehát feltehetően vannak társadalmi "kasztok", osztályok, rétegek. Egy ilyen osztályozás alapja lehet hagyomány alapú társadalmi szerep (pl. kenyérkereső és háztartásbeli), gazdasági helyzet (szegény munkás-gazdag vállalkozó), szakértelem szerinti (pl. mérnökök és orvosok), korcsoport (régi és új generáció), érdeklődési kör (sportrajongók és hobbiművészek), meg még egy csomó más is. De a lényeg, hogy ez stabil, hasonlókat egyesítő csoportokat jelent.

A "fragmentált" vagy széttöredezett általában azt jelenti, hogy valami, aminek egybe kellene tartoznia, megoszlik, megbomlik, nem találja a helyét, részben lemorzsolódik. A másik szóval ellentétben (bár szinonim is a kettő) ez inkább sugall rendszertelenséget, káoszt, nem szándékos káros hatásokat, a korábbi csoportok felbomlását.

Tehát ha pl. azt mondanám, hogy a céhesedés (szakmák érdekcsoportokba tömörülése) SZEGMENTÁLÓDÁShoz vezetett. Ha viszont, mondjuk, egy politikai párton belüli ellentétek szétfeszítik azt, mert mindenki mást akar, akkor fragmentálódásnak hívnám. A kettő természetesen nem kizáró. Egy fragmentálódást követhet egy szegmentálódás -a csoportok felbomlását új csoportok kialakulása.

Namost ha a tankönyvedbenvalami konkrét definíciója van ezeknek, akkor hagyd az összes fentit figylmen kívül, lévén ez csak szóértelmezési találgatás.

Én adatbányász háttérrel próbálom megválaszolni a kérdést.

(1)

- Szegmentált társadalomnál fő jellemző, hogy (1) leképződik a társadalom - lényegében egésze - különböző szegmensekre, ahol (2) a szegmensen belül nagyfokú a hasonlóság/kötőerő/közelség (3) míg szegmensek között erős szeparáció/elkülönülés alakulhat ki.

* Egy társadalom többféleképpen szegmentálódhat.

* Az indiai kasztrendszer egy szegmentált társadalom, tudhatóan kevés átjárási/mobilitási lehetőséggel a szegmensek között.

* De napjaink sűrűn elhangzó szegregáltsága is idetartozik például (lásd pl.: iskola és cigányság)

* Szegmentálódás egyébként akkor jó, ha minél teljesebb, minél inkább egyértelmű (átfedés nélküli), minél beszédesebb, minél jobban érzik benne az emberek magukat (azaz létezik szimpatikus szegmentálás is).

(2)

A fragmentáció egy tök másik téma, amely arról szólhat, hogy a befelé húzó kötőerő avagy a leváló erő az erősebb.

Itt már megjelenik a sehová sem (egyik fragmentumhoz se) tartozó "egyéb" kategória is.

Politika/pártrendszer kiváló példa: Van a Fidesz+Kdnp nagy kohéziós erővel és vannak az 'ellenzékiek' széttöredezve és vannak a 'kívülállók' nehezen jellemezhető csoportja. De ez korábban másképp is volt lásd Mszp+Szdsz koalicióval szemben sok kisebb pártformáció.

A fragmentációval az a probléma hogy az egy nagy kohéziós erővel szemben sok kisebb leválást erősítő erőhatás lehet a globalizmus prése alatt atomizálódó, individualizálódó társadalmunkban.

A fragmentumok könnyen lehetnek kisebbek, erőtlenebbek, valóságtól elrugaszkodottabbak, konfliktusosabbak, azaz a fragmentálódás alapvetően problémás sokszor káros folyamat.