Miért utálja minden üzletember, vagyonos mágnás a kommunizmust?

A keves kolléga kifejtette, hogy nem azt írta, hogy a tehetségetelen az lusta is, ls kifejtette, hogy a szorgalmas embert ugyanúgy jutalmazza a rendszer.

Az viszont nem igazségos, hogy aki a tehetségének, vagy épp szorgalmának köszönheti jobb helyzetét a megérdemelt helyétől megfosszák.

Az élet egy játék, amiben végtelen számú játékszabályt fektethetünk le. A kapitalizmusban mindenkinek meg van adva a lehetőség, hogy saját értékei szerint, azaz a saját szabályai szeint legyen nyerő.

Elég csak megnézni egy kötetlen tehetség kutatót, mennyi egyéni addig nem létező műfajjal lettek sikeresek, még ha nem is nyertek.

Viszont a kapitalizmusban nem hogy nyertes nincs de mindenki ugyanúgy vesztes. Ez a vesztesek számára megnyugtató, de minden másnak, még a nem győztesek számára is rossz.

"Nagyon könnyen építettek nagy házat mert simán jutott a fizetésükből, nem kellett 40 évig gürizniük a bankhitel törlesztéséért."

Én szégyellném, ha ilyen burzsuj szüleim vannak, miközben százezrek éltek panelban. Gondolom jól kihasználták az elnyomott prolikat, és abból telt ilyesmire, most meg a pici fiúk sopánkodik. Hányok.

Ha jól meg tudok élni átlagos tehetséggel, nem izgat, hogy más akár 1000szer is jobban kereshet.

Ez irígység lenne.

(Picit néha írígy vagyok, de nem lenne semmivel sem jobb nekem sem másnak sem aüha ők kevesebbet keresnének)

Egy dologviszont valóban kérdéses, vannak akiknek globális méretű vagyonuk van, veszélyt jelent e a társadalomra, hogy egyeseknek akkora pénzügyi hatalmuk van, ami az egész világot képes befolyásolni?

Egyébként érdekesség, a több szintes adórendszer, miszerint a gazdagoknak bizonyos bevétel után más, nagyobb arányban kell adózniuk. A kapitalizmusnak is vannak kiegyenlítő intézkedései, de ezek nem foszják meg az egyént a sikertől.

"A 210 cm-es atléta csak azért uszkáljon a pénzben mert olyan fizikai adottságokkal rendelkezik (nyilván kemény munka is mellett van, de 150 centivel akármennyit is dolgoznál sosem lennél profi kosárlabdázó). Vagy a jó hanggal megáldott énekes...ő játszi könnyedséggel énekel szebbnél szebb dalokat és lehet ha más 10-szer annyit dolgozik akkor sem lesz az ő szintjén."

Így igaz. De a 210 magas kosárlabdázó nem is fog kimagasló, sőt, akárcsak elfogadható sikereket elérni például zsokéságban vagy szumóban, és az énekes kisasszony sem biztos hogy remekel mondjuk úszásban, ha egyébként 130 kiló vagy gerincferdülése van. De ezektől még lehet éppolyan jó énekes. Pont ez a szép abban, hogy bárki bármit megvalósíthat, nem feltétlenül kell egyvalaminél leragadni, mint a feudalizmusban: ha apám tetőfedő volt, akkor 99% esélyem volt rá, hogy én is tetőfedő legyek. Még akkor is, ha sánta voltam, tériszonyos és nem bírta a fülem a huzatot. Ma már az lehetsz, ami akarsz, nem feltétlenül szükséges egy olyan dologhoz ragaszkodnod, amiben nem vagy jó. Választhatsz olyat is, amiben jó vagy, és akkor a díjazásod is ennek megfelelően fog alakulni.

"Szóval önmagában a kemény munka semmit nem ér,"

Hát ha egy olyan dologba invesztálod a kemény munkát, amihez nincs érzéked, gyengék vagy hiányosak a képességeid, és utána az így elért közepes teljesítményt a legjobb profik eredményeihez hasonlítod, akkor nyilván elég lehangoló képet fogsz kapni. De azért véleményem szerint mindketten érezzük, hogy egy ilyen összehasonlítás azért nem teljesen igazságos.

"A kommunizmus az embert tekinti és az emberi életet. Es az elvek szerint mindenkinek joga van ugyanúgy megtapasztalni az életet és nem szenvedni hátrányt veleszületett hiányosságaik miatt."

Hát tapasztalja! Ki gátolja meg benne? Nézd meg ezt a csávót:

[link]

Se keze, se lába, mégis vígan szalad a világba. Tudod mit csinál? Motivációs könyveket ír az olyan kesergőknek, mint amilyen te is vagy. Tudod miről? Arról, hogy miért és hogyan ne add fel. Ő. Szerinted ő mekkora hátrányban van veled szemben? Van szerinted akkorában, mint amekkora hátrányban te vagy egy 210-es kosárlabdázóval vagy egy jó hangú énekesnővel szemben? Vagy talán... egy picit még nagyobban is? Mit gondolsz?

Végül is az egyik nagylábujját tudja mozgatni. Asszem a balt. Tud vele gombfocizni, képzeld! Neki ennyi jutott a gyerekkori játékrepertoárba. Nem volt biciklizés, meg focizás, meg adj király katonát... Legfeljebb a kispadról nézte, hogy a többiek hogyan játszanak bújócskát, fogócskát meg aktivitit. És elkeseredett? Biztosan. Szerinted volt annyira elkeseredve, mint amit te itt előadsz, hogy mennyire el vagy keseredve a szerinted rossz társadalmi berendezkedés miatt?

Tudod hol tart most? Van egy olyan felesége, hogy ihaj, van neki tőle vagy 5 gyereke, két nagy háza, több mint egymillió híve és követője. Mivelhogy prédikátorként üzemel a csóka. Szerinted abból rakta ezt össze, hogy kesergett, hogy "jajj de rossz ez a rendszer legyen inkább kommunizmus"? Vagy inkább meglátta és megragadta a lehetőséget, amit a fennálló rendszer biztosított számára?

Szerinted neki mi lett volna a sorsa ha kommunista rendszerbe születik? Biztos vagy benne, hogy el tudta volna érni mindazt, részesült volna annyi örömből és boldogságból, mint amit ma magáénak tudhat?

Te agyhalott, éppen a kommunizmus az, amiben még azért is megbüntettek, amit a szüleid és a többi felmenőid el sem követtek, csak a diktatúra szemében volt bűn. Hiába voltál tehetséges, okos és szorgalmas, ha a szüleid kulákok voltak, nem mehettél egyetemre, helyette a gyárban végezhetted a robotmunkát.

Akkor már inkább a kapitalizmus, ahol igenis vannak szegények és gazdagok, de a lehetőség is ott van, hogy kemény munkával jobb életet teremts magadnak, és ebben senki nem fog megakadályozni. Irigyled a gazdagokat? Tanulj, dolgozz, küzdj érte, és elérheted, ez nem lehetetlen számodra, mehetsz egyetemre, mindenféle képzésekre, senki nem fogja neked megtiltani azt mondván, hogy kulák gyerek vagy. Vagy neked büdös a munka, te csak azt szeretnéd megkapni, ami a másé, az egyenlőség jegyében elvenni a másik ember fáradtságos munkájának a gyümölcsét? Mert a kommunizmusban ez ment.

Azzal jössz, hogy a szüleid szerint a kádárizmusban mindenkinek volt munkája? Igen, de milyen áron, az a rendszer a saját jövőjét bocsátotta áruba, a szüleid gyerekei és azoknak a gyerekei életének árán lubickoltak abban a kádári proli trabantos "jólétben". Eredmény: máig nyögi az államadósság ezt.

Ezen gondolkozz el, te nagyon hülye, bár hiába írom le ezeket már többedik kérdésed óta, el sem olvasod a válaszokat, csak a saját hülyeségedet mantrázod, így felesleges is neked írni. A kommunizmus egy átkos valami, emberek millióinak életét tette tönkre, oltotta ki, kínozta meg, nem véletlen, hogy elvileg büntetendő a dicsőítése, így a kérdéseid is kimerítik szerintem az uszítást legalább. Ennyi erővel a nácizmust is dicsőíthetnéd, te marha.

"Én sajnos nem élhettem a kommunban"

Kár, mert akkor tudnád, hogy közel sem volt olyan jó, mint ahogy ma pár akkori pártfunkci meg pár a lényeget fel sem fogó nosztalgiázó állítja.

"Nagyon könnyen építettek nagy házat mert simán jutott a fizetésükből, nem kellett 40 évig gürizniük a bankhitel törlesztéséért"

45 négyzetméter panelnek fizették szüleim 35 évig a részleteit.

Pontosan ez a baj a mai "ifjú kommunistákkal".

Az, hogy fel sem fogják, mi az, amit akarnak és azt sem, hogy eddig akárhányszor próbálták világszerte, mi lett belőle.

Tanulság: sose adj hatalmat idealistának, mert nincs olyan jó, amit nem tudna elrontani.