Ha a kultúra határozza meg a politikát egy adott társadalomban akkor a kultúrát mi határozza meg?

Ez csak egy mondás. Nalunk a politika hatarozza meg a kulturat es nem forditva.

Alapvetoen egymasra hatnak ezek a dolgok es egymast alakitjak.

A dolog összetett.

Egyrészt a polisz szó tágabb értelme magában foglalja az emberi tömörülés azaz közösséget, kultúrát.

Másrészt kérdezhetném mit értesz kultúra alatt. Ismert pl. a politikai kultúra kifejezés is.....

A kultúra jelentésének meghatározása tisztázza a dolgokat.

pl.: mondhatjuk röviden, hogy a kultúra a közösségi szokás rendszer. De bele szokták érteni az ember közsöségi és egyéni eredményeket, alkotásokat.

Ezek fényében ha röviden akarnék válaszolni a kérdésedre: Mindent a kommunikáció határoz meg.

A közösségi szokásokat, és a korábbi közösségek eredményeinek átadását, fenntartását és alakulását (fejlődését/visszafejlődését?, alkalmazkodását) az általános értelemben vett kommunikáció biztosítja.

Ennek pl. központi eleme az egyén szocializációja. Ennek pl megkülönböztetik hét "ágensét": család, iskola, kortárs csoport, munkahelyi csoport, politikai csoportok stb..

A kommunikáció egyén-egyén vagy egyény és közösség (stb variációk) között folyik. A csavar az egészben, hogy a kommunikációnak (kissé szűkebb értelemben) is van kultúrája. Ez befolyásolja a kommunikáció hatását, hatékonyságát és lehetőségeit. A kommunikációs kultúrának viszont már technikai tényezői is vannak (lásd: Marshall McLuhan technológiai determinizmusa)

Hogy jobban lásd miről van szó, gondold végig az utóbbi évtizedek "fejldési" irányát - internet -> új média -> közösségi média (social media, pl fb) -> tájékozódás, véleménybefolyásolás, politikai alkalmazás...

A média tudatos alkalmazásával sajnos lassan de biztosan globálisan változott (változtatták) meg az emberi kultúra.

Ennek egyik logikusan kitűnő mozgatóereje a gazdaság.

A társadalmi berendezkedés a kultúrából fakad. Korunk eluralkodó társadalmi berendezkedése a fogyasztói társadalom. Ezt a nemzeti és nemzetközi (immár globális) gazdasági szereplők érdekei mentén alakult ki, és alakítják ma is.

Tehát a technikai lehetőségek támogatta új fajta kommunkáció segítségével a gazdasági érdekek globálisan homogenizált "kulturális" rendszert hoztak létre, tartanak fenn és alakítanak tovább...

A politikát nem csak, sőt nem elsősorban a kultúra határozza meg.

Ugyanez vonatkozik a kommunikációra, amely ugyan mindenben játszik szerepet, de a véleményközlésen, a propagandán kívül nincs más összefüggése a politikával. Beleértve természetesen, hogy gyakran az információ átadás hiányos, vagy sikertelen, mert a propaganda ritkán éri el teljes célját, legalább is tartósan.

Sokkal bonyolultabb dolgok ezek, hogy egyértelműen valamit megjelöljünk, hiszen gondoljunk bele, ugyanazon kulturális közegben élő emberek ugyanazon kommunikáció hatására eltérő politikai állásfoglalást tesznek magukévá, az egyik kommunista lesz, a másik fasiszta, demokrata, konzervatív, republikánus, jobb, vagy baloldali, középutas, szélsőséges, vagy mérsékelt, stb ... és ez ráadásul még bármikor változhat is.

6-os!

Ha 3-asra reagáltál félreértetted.

Ha nem, akkor is szűken érzelmezed a kommunikációt.

Kommunikáció minden, ami az embert éri. Így bármi, ami személyisége, világképe, véleménye alakulásába bejátszik. Kezdve születésétől, "nevelődésétől"..

Tehát nincs olyan, hogy "ugyanazon kommunikáció hatására"...