Ha elfogadjuk, hogy a legendák, mítoszok egy adott társadalom történelmi emlékeinek idő által torzított megjelenési formái, de keletkezésükkor rendelkeztek "az igazság magvával", meghatározható -e egy adott tárgybani igazságtartalmuk összevetésükkel?

Hááááát ... kicsit hosszabb lett ha nem baj, de ha uncsi nem kell elolvasni :), próbáltam tömörre és tartalmasra fogni, konkrét példákkal. Ja és lepontozók is készülhetnek, mert a történelem oktatás is megint kicsit el lesz marasztalva :), persze csak a tárgyilagosság keretein belül értve*. Itt a kérdéskörben több dolog is keveredik, mint ahogy az szokott lenni, és több tisztázandó része van ... lesz hozzá képanyag a mert az is szükséges, meg hogy látható is legyen valami belőle. Meg némi forrás, ha valaki még azt is el akarja olvasni, akkor ne kelljen mindent keresgélni.

Trója - Törökország - i.e. 3000 (!)

Más is említette Trója megtalálását, és tényleg talán a legismertebb példa. Közbevetve érdemes lehet tisztázni, hogy Trója nem Görögországban van, csak a görög Homérosz írt róla, ezért sokan Tróját görögországi városnak vélik, pedig Törökországban van, Törökország nyugati partjainál, Törökország Görögország felé eső részén.

Vagyis itt:

[link]

Tróját i.e. 3000 körül alapították és, hogy jól tájolódjon be, ez az ókori Egyiptom kezdetének a kora, az első piramisok ekkor kezdenek épülni (Dzsószer piramisa), tehát Trója és az első egyiptomi piramisok i.e. 3000 környékén időben együtt vannak, már a civilizációnak nevezett kezdetekkor ott van Trója. Például a Római Birodalom csak i.e. 27-től kezdődik, és Róma városának alapítása is i.e. 753-ra tehető. Így időben nem fog keveredni - mert úgy tűnik Tróját a klasszikus, hellenisztikus görög kultúra korába képzelik, meg a Római Birodalom korába. Mert hát tévesen összekeverték* a görög és a római kultúrát, összemosták úgy mintha lett volna olyan, hogy görög-római (Greco-Roman*) kultúra, ami persze nem volt, két külön ország, tehát ne keverjük. Trója időben ott kezdődik, ahol az első egyiptomi piramisok épülnek és Sumer. (Remélem hasznos kitérő volt.) Ja és a trójai háborút is i.e. 1200 környékére teszik.

Trója a világ egyik leghíresebb régészeti lelőhelye és az ásatások évtizedekig folytak. Trója több mint 3000 év megszakítás nélküli lakottságát dokumentálták, ez nem kis idő és talán érdemes Trójáról ismerni.

Trójáról Homérosztól tudunk, aki egy görög költő volt, ezért a század végéig a modern tudósok Tróját és a trójai háborút is teljesen kitaláltnak tartották, mígnem 1868-ban egy német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni. Azóta rengeteg régészeti kutatást végeztek Trójában, és a kultúrrétegek egész sora került elő a különböző időkből sorban, egymás fölött. A Tróját körülvevő mítosz évezredek óta létezett, és sokan próbálták is megtalálni. Több régészeti lelőhelyet is javasoltak Trója valódi helyének, majd Schliemann mindent elolvasott a trójai háborúról és Iliászban és az Odüsszeiában, majd szó szerint nekilátott Trója keresésének. Akkoriban a legtöbb tudós úgy vélte, hogy az egész Iliasz egyszerűen egy történet, amelyet a szórakoztatásért írtak, de Schliemann úgy vélte, hogy Trója létező város (volt) és Homérosz leírása alapján meg is találta. Követte a történet minden leírását és bár volt benne kudarc is de végül megtalálta és 1874-ben publikálta Trója megtalálását.

És a következtetések, ami törikönyvekben talán nem található*:

- Még egy régi költemény is tartalmazhat valós történelmi tényeket.

- Mivel Homérosz i.e. 800 körül élt, a trójai történet pedig i.e. 1200 körül történt, így a 400 év szájhagyomány is képes megőrizni annyi történelmi pontosságot, hogy Schliemann meg tudta találni Homérosz leírása alapján Tróját. Tehát még egy történetnek vélt írás és több száz év szájhagyomány is képes történelmileg hasznos lelőhelyekre mutatni.

- Valamint amatőr régész is képes felfedezni akár jelentős leleteket is.

És akkor hogyan néz/ett ki Trója...

[link]

Trója légi felvétele: [link]

és rekonstrukciója:

[link]

[link]

[link]

A rétegek metszeti rajza: [link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

----------------------------------

Hettiták - i.e. 1700-tól - Törökország

Egészen korunkig a hettitákról kizárólag a Biblia bibliából tudtunk, az Ószövetségből, mígnem Charles Texier 1834-ben megtalálta az első hettita leleteket. Utána még sokan hozzátettek a munkájához. Pedig egy ekkora birodalomról van szó és mítosznak hitték - mégis meglett: [link]

A Hettiták fővárosa Hattuszasz (Hattusa) is meglett. Itt van pár kép úgy vegyesen:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

------------------

Thonis-Heracleion - Egyiptom - i.e. 1200

vagy Thonis - egyiptomi nevén

vagy Heracleion - görög nevén

(Nem keverendő a Görögországban lévő Heraklion - Iraklion - Iráklio - Irákleio - várossal.)

Épp ezért gyakran Thonis-Heracleion néven nevezik, elkerülendő a félreértést.

Thonis-Heracleion egy ókori egyiptomi kikötőváros volt, amit három görög történész is említ az írásaiban, Hérodotosz, Diodorus és Sztrabón is és még egyéb írásokban is szerepel. És megint a görög írások az ókorból. Mivel a várost nem találták, ezért nem voltak biztosak benne, hogy létezik vagy létezett, ráadásul Hérodotoszt is megkérdőjelezték úgy egyébként. Nézzük meg újra, hogy kiktől is van feljegyzés a városról. Hérodotosz - a vitatott hitelességű történész. Strabo görög földrajztudós, történész és Diodorus Siculus történész. Közülük Hérodotosz a legrégebbi, i.e. 484-425 közöttről. Tehát a megkérdőjelezett Hérodotosz használható írást hagyott hátra Thonis-Heracleion esetében ami felhasználható volt.

A Thonis-Heracleiont 2000-ben találta meg Franck Goddio búvár régész és a lelőhely most kb tíz méter mélyen fekszik a tengerben, pár kilométerre a parttól, 11 x 15 km-es térségben találhatóak a leletek, és több mint 10 évnyi búvár régészeti kutatást tudhat magáénak. Fontos kereskedelmi kikötő volt Egyiptom és Görögország számára, szóval nem kis településről van szó, és a közelében másik két várost, Canopus és Menouthis városát is megtalálták, azonos módon elsüllyedtek azok is, itt van a térképen:

[link]

Tanulság:

- Hérodotosz i.e. 450 körül élt, Thonis-Heracleion i.e. 1200 körül süljedt el, ami annyit jelent, hogy 750 év szájhagyomány is még értékelhető leleteket adhat, vagy ha nincs feljegyzés előtte az sem áthidalhatatlan. És még vitatott ókori történésztől is van hasznos írás.

Rekonstrukció Thonis-Heracleionról:

[link]

[link]

Felvételek vannak Franck Goddio oldalán, ezért nem linkelgetek és válogatok, ott vannak alul, videókkal együtt. Érdemes rákukkantani, hogy milyen egy tenger alá süllyedt várost látni.

[link]

És ugyanitt Canopus városának tenger alatti felvételei:

[link]

[link]

[link]

[link]

-----------------

A történelem oktatás* vajon miért nem tartalmaz ilyen alapvető ismereteket, hogy kérdésként kell kiírni egy fórumon? Nem ad rálátást magára a történelemre pedig ez alap dolog - lenne. Ott van Trója, régen mítosznak hitték, ma látogatható régészeti park, van nyitvatartása, belépőt szednek és meg lehet nézni (50 török líra/fő, 8 év alatti gyerekeknek ingyenes). Turisztikai oldalakon is megtalálható.

[link]

[link]

Ott van az UNESCO Világörökségi listán van - Archaeological Site of Troy

[link]

És ebben így a válasz benne is van tömören és tényszerűen.

--------------------

Yinxu - i.e. 1600-1046 Kína fővárosa

Kína egyik ősi, első és legnagyobb történelmi fővárosa, mégis csak az 1899-ben találták meg.

A feltárás:

[link]

Rekonstruálva:

[link]

[link]

[link]

[link]

---------------------

Helike - ókori görög város

Helike egy ókori görög város volt, amely i.e. 373-ban egyetlen éjszaka elsüllyedt. A városról sokan írtak, Homérosz, Eratoszthenész, Pausanias, Strabo, Diodoros, Aelianus és Ovidius, tehát nem kevesen, épp ezért a vízalatti régészet kiemelten keresett városának számított, még Jacques Cousteau is kereste, persze eredménytelenül, 2001-ben meg felfedezték. Meglett a város. Tanulság, hogy akár egy költő is, mint Homérosz ténylegesen létező várost említ és nem kell hozzá egy Eratoszthenész is feltétlenül, aki a Föld kerületét kiszámította az ókorban. Nem mutatok képeket, mert nem fektettek bele annyit, hogy érdemes legyen, de a sorba tartozik azért.

[link]

[link]

[link]

[link]

-------------------

Tenea - ókori görög város

2018-ban találták meg.

[link]

Szintén mint Helike, kisebb régészeti projekt, de a sorban ilyenek is vannak.

[link]

[link]

---------------------

Az tény, hogy sok kérdés még felvethető, nyilván, de már nem cáfolják a mítoszok felhasználhatóságát a régészetben, legfeljebb vannak még meg nem talált városok, stb, viszont használnak a régészek mindent ami támpontot tud adni. Ez ma gyakorlat. Alapvetően felhasználják amennyire csak tudják.

National Geographic - Régészet

"Néha a régi mítoszok és az emberek lakóhelyeiről vagy eseményeiről szóló történetek alapján választanak helyeket. Trója ősi városáról , amelyről Homérosz görög költő már i. E. 1190-ben írt , szépirodalmi műnek tartották. ..."

[link]

Egy publikáció:

"Régészet és kelta mítosz

Absztrakt

Ez a cikk egy plenáris meghívásból származik, hogy összehasonlítsák a mítoszokat és a régészetet a kelta nyelvű kultúrák kontextusában. Ebben az összefüggésben a mítosz megközelítései jelentős újraértékelésen mentek keresztül, tekintettel a „bennszülött” kultúra és a „kelta” identitás definícióinak revizionista megközelítésére. Ezek az újraértékelések hatással vannak a régészeti bizonyítékok és az elbeszélések, vagy azok elemei közötti összehasonlításokra, amelyek vitathatatlanul mitikusak. Az adatok új megközelítései mindkét tématerületen befolyásolják azokat a szerepeket, amelyeket a mítoszok régóta játszanak a régészeti felfedezések nyilvános fogadtatásában és a kulturális identitások támogatásában. Az ilyen összehasonlítások korábbi megközelítései óvatosságot, sőt szkepticizmust keltenek, de a mítosz némely kritikus használata mint ötlet produktívnak tekinthető - például a szöveges vagy anyagi adatok konzervatív értelmezésének megkérdőjelezésében."

[link]

Smithsonian Magazine:

Tíz ősi történet és a földtani események, amelyek inspirálhatták őket

Ha elég mélyre ásunk, mondják a tudósok, a legendák és a teremtéstörténetek némi igazságát megtalálhatják

Nem idézem, itt a link, érdekes lehet.

[link]

"Amerika korai földrengései

Absztrakt

Robert Kovach második könyve a földrengés és a vulkáni események, a régészet és az amerikai történelem kölcsönhatását vizsgálja. ...

Kovach megkérdezi: Az őslakos bennszülött kultúrák - a csendes -óceáni északnyugati indiánok, aztékok, majak és inkák - dokumentálták -e természettörténetüket? Néhány eseményt kifejezetten dokumentáltak, például maja kódexekben ..."

[link]

- "Ha több különböző legenda szól egy adott eseményről "

Ahhoz, hogy kérdésed "igent" kapjon, két szó hiányzik az eredetileg felvetettedből:

"Ha több különböző, EGYMÁSTÓL FÜGGETLEN legenda szól egy adott eseményről"

Ez jó meglátás, viszont az sem használhatatlan, ha összefüggésbe hozhatóak a legendák egymással. Mivel rámutat valami másra. Arra, hogy az eredetileg kapcsolatot nem tartott távoli népek között mégis volt kapcsolat. Akkor az őskori mozgások, hajózás kerülhet előtérbe, mert arra mutat rá a megállapítás. Így is jó meg úgy is esete.

9/

"A legendák már csak olyanok, hogy nem számít, öregek e, vagy újak..."

Ez nem leganda. Ez csak egy vicc az emberek tévedésiről, vagy a média tévedéséről, legendának nem nevezhető. Az igaz, hogy a legenda szót már bármire használják, de az eredeti értelmezését nem változtatja meg, ha például városi legendáról beszélnek. Az inkább szóbeszéd, de nem legenda ténylegesen. Átvitt értelemben legenda - mondjuk.