A magyarországi és a külföldi kommunista-szocialista rendszereknek és mozgalmaknak voltak jó oldalai is?

Még annyit, hogy volt aki a lakbért pengette, más meg a törlesztést, de olcsó volt a kamat, talán mindössze 3%.

Én 77 ben kaptam a lakásom, két gyermekre, mert fiatal voltam ugyan, de az asszony valamiért ripsz-ropsz szült is két apróságot, legnagyobb meglepetésemre, így szövetkezetire jogosult lettem, csak két évet húztunk ki apámnál és az anyóséknál, ahová át kellett költöznünk, mert a bátyám hazajött a külföldi egyetemről, ahol diplomázott.

2011 ben járt volna le a hitel, de közben eladtam a lakást, cirka a háromszorosáért, mint ahogy vettem, bár akkor már a pénz sem ért annyit, végül is árában volt, akkor már annyit romlott a Forint.

Ja és még annyit, hogy minden nagyvállalatnak voltak NC műhelyei, harminc, negyven géppel, meg a kiszolgáló egységekkel, például programozó irodával, amihez kezdetben senki sem értett, szerszámbemérő központtal, mert a felszerszámozás sem volt két fillér. A Ganz gyáraitól kezdve a Láng, meg a csepeli gépgyárak, nem beszélve a vidéki komplexumokról, de ez amúgy is csak egy példa, a sorozatosan elhibázott fejlesztésekre a nehéz, a gépipar, a könnyűipar, meg a mezőgazdaság területéről.

Na persze egy idő után valamennyire kezdtek működni imitt, amott a dolgok, azóta is abból élünk, létrejött később a SZIM gépgyár, ahol a tapasztalatok alapján saját CNC gépeket gyárthattunk, ami még nyugaton is eladható volt (egy német Gildemeister klón), persze akkora volt ott a konkurrencia, hogy nem sokat sikerült eladni, de egy komoly gépipari szakembergárda alakult ki, programozók, gépbeállítók, CNC-s szakemberek, akik egészen mostanáig tömegével mentek külföldre dolgozni, muszáj volt, mivel a gépipar itthon a rendszerváltás után becsődölt, mostanában ment, vagy megy nyugdíjba a java.

Azt még hozzáteszem, hogy eszembe jutott, nem csak autógyárak vannak, hanem például Salgótarján mellett, van egy gyár valahol nem messze, egyszer voltam ott, ahol a mosógépek szivattyúit csinálják, ami kinyomja a gépből végül a vizet, nem nagy cucc, lehetne mondani, csakhogy egész Európában ők csinálják ezt a kis szerkentyűt, a Boschtól a Zanussiig, mindegyiknek és az már valami és egyre bajosabb szakemberhez jutniuk.

Onnan van erre rálátásom, mert egy időben a BME Gépgyártástechnológia tanszéken NC-CNC technológiát oktattam, végül is CNC technológusokat képeztünk, ez pont a rendszerváltás előtt és részben alatta történt, bár azóta sok mindent csináltam, voltam például cirka összességében egy évtizedet nyugaton, főleg Németországban, de máshol is, meg voltam vállalkozó is, de egyes kapcsolataim azért megmaradtak.

Több helyen van manapság is komoly számítógépekkel vezérelt gépgyártás, akik a létüket a kádári rendszer elhibázott, vagy talán úgy is mondhatjuk, hogy későn beérő beruházásainak köszönhetik, akár közvetlenül is, mert a korszerű gépeket a rendszerváltáskor potom pénzért megvehették egyesek, vagy egyszerűen az addigra már kiképzett szakembergárdának köszönhetően, akiket alkalmazni tudtak.

Hoppá, beugrott a Taurusz gumigyár, amelynek a termékei szintén a CNC gépműhelynek köszönhetik a létüket, ugyanis a gumisütő szerszámokat ott gyártották le, ezt a részt rögtön Tauszer KFT néven le is szedték a nagyvállalatról és potom pénzen privatizálták, na persze még a balosok és azóta is a gyárnak dolgozik, csak horribilis pénzekért, simán kiveszik a gyárból manapság is a haszon java részét.

Vagy az óbudai 2b, amit régen valahogy így hívtunk, de valójában Első Osztrák-Magyar Gépgyártó volt a neve, akik fröccsöntő szerszámokat csináltak nyugatra, de ez is már a rendszerváltás után, ma nem tudom, mi a helyzet velük.

Na hát, ezekre vette fel a Kádár a hiteleket, de ők legalább belekezdtek nagyvonalúan a szakemberek képzésébe is, ami most, roppan gyenge és kevés is, a legközelebb a Mechatronik iskola áll hozzá, de az csak mechanikából és elektronikából egy alapszintű képzésre képes, gyakorlatilag az onnan kikerülő fiatalok semmihez sem értenek, ezért elhelyezkedésük is kérdéses, max betanított munkásnak jók, de arra az iskola nélkül is képesek lennének.

Itt tartunk.

Teljesen torz az a kép, ami szerint a "lakossági vidámbarakk" miatt adósodott el az ország.

Nem az életszínvonal zabálta fel a pénzt elsősorban, hanem a fent említett egészségtelen iparosítás mellett nekünk is sokba került pl. a hidegháború: rengeteget költöttünk szovjet fegyverek beszerzésére és az MNH fenntartására.

A Szovjetúnió amúgy is valósággal kiszívta a csatlósállamok gazdaságát. Csak egy példa a magyar bauxitbányászat története: a nálunk bányászott bauxit egyenest ment a a SzU-ba a benne található titánium miatt. Ha ezt akkori áron a világpiacon értékesíthetjük, kis túlzással ma is abból élnénk.

A KGST keretein belül mindig a SzU járt jól. Nagyon sok érték hagyta el úgy az országot, hogy cserébe csak méregdrága haditechnikát kaptunk, ami gyorsan elavult, és a fenntartása is komoly teher volt.

Nem a panellakások, meg a forintos gombóc fagyi miatt adósodtunk el, hanem a szovjetek miatt. Ha egy okos, tervgazdálkodásos berendezkedéshez nem járul ez a hidegháborús-gyarmati státusz, akkor akár működhetett is volna a rendszer sokkal tovább.

"Ha egy okos, tervgazdálkodásos berendezkedéshez nem járul ez a hidegháborús-gyarmati státusz, akkor akár működhetett is volna a rendszer sokkal tovább."

Ebben az állításban logikai hiba van, ugyanis a rendszer éppen hogy a "hidegháborús gyarmati státusz" következménye, tehát a Kádár-rendszert szovjet tankok hozták be az országba, és a rendszer is addig állt fenn, amíg a szovjet hadsereg megszállva tartotta az országot.

"Ha egy okos, tervgazdálkodásos berendezkedéshez nem járul ez a hidegháborús-gyarmati státusz"

De járul, a tervgazdálkodásos rendszer a kommunista hatalom gazdasági rendszere, a kettő nem létezik egymás nélkül, és az utóbbinak a következménye az előbbi, és nem fordítva, ahogy te írod. Ezért mondom, hogy logaikai hiba van abban, amit írsz.

A magyar nép akaratát 1956 fejezte ki, a Kádár-rendszer pedig 1956 leverésének a következménye. Azaz 1956 egyenlő a szabadságra, önrendelkezésre való igénnyel, a Kádár-rendszer pedig egyenlő az idegen szovjet megszállással és kommunista rendszerrel, és mindennel, ami ezzel jár, pl. a tervutasításos rendszerrel. Úgyhogy nem, a rendszer nem működhetett volna tovább a szovjetek nélkül.

Ezzel együtt egyébként rá is tapintottál a lényegre ezzel a mondatoddal. A Kádár-rendszer egy idegen hatalom megszállásának a következménye volt, maga Kádár is a magyar jogfolytonosság alapján illegitim módon irányította az országot, mert senki nem választotta meg, hanem egy idegen ország katonai beavatkozása ültette az ország élére.

Innentől kezdve lehet sorolni, hogy miért volt jó fiatalnak lenni a 70-80-as években, nekem ilyenkor mindig 1956 jut eszembe. Ők nem ezért küzdöttek és haltak meg, ezért a kádári műjólétért, ami egyébként egy gazdasági, társadalmi zsákutca, hanem egy ennél jobb világért.

Az is teljesen torz, ahogy a legvidámabb barakk kifejezést általában értelmezik az emberek. Egyrészt, mert mint azt a barakk is sugallja, ebben azért van némi irónia, szarkazmus, ami igencsak relativizálja ezt a vidámságot. Másrészt nem is kifejezetten a legmagasabb életszínvonalra, vagy gazdasági teljesítményre utal a blokkon belül, hanem a politikailag szabadabb, "aki nincs ellenünk velünk van" légkörre, ezzel járó viszonylagos társadalmi szabadságra. Magában a gazdasági teljesítményben és az életszínvonalban, egy Csehszlovákiához, vagy NDK-hoz viszonyítva sem volt semmi kiemelkedő. Európai viszonylatban pedig igen szegényes volt az a legényes amit itt eltáncolt a magyar gazdaság.

"Nem a panellakások, meg a forintos gombóc fagyi miatt adósodtunk el, hanem a szovjetek miatt."

Hát meg egy igen szerencsétlen gazdaságpolitika miatt. Ami közvetetten a szovjet gyámság következménye is persze, mint azt itt előttem kifejtették.

Itt most nem Julika gombóc fagyijáról, meg a panellakásáról van szó önmagában. Ha ész nélkül hatósági árazok, ármaximalizálok, ártámogatásokat nyújtok, annak nem csak az a hatása hogy én azt a költségvetésből fedezem, hanem az árak ösztönző, korlátozó, információközvetítő szerepét is torzítom, ez az egész gazdaság működésére hatással van. Az hogy "fillérért volt ez-az" egy életképtelen gazdasági rendszer működésébe ölt temérdek forint eredménye. Külső forrásokra volt szükség ennek fedezésére.

A tervgazdálkodásos rendszer nagyjából annyiban volt hatékony, amennyiben szabadpiaci elemeket is engedett. Mint, azt a Rákosi-korszak is tanúsítja konzervatív formájában egy teljesen életképtelen.