Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Magyarország 3 részre szakadás...

Magyarország 3 részre szakadását követően a magyar államiságot leginkább az Erdélyi fejedelemség őrizte meg?

Figyelt kérdés

2022. júl. 13. 10:58
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
 41/109 anonim ***** válasza:
52%

"És mondjuk Szent László, akinek lengyel volt az anyja? Vagy III. András, aki Velencében született? A dinasztikus házasságok miatt szinte egyik Árpád-házi uralkodó sem volt "tiszta-vérű magyar". És jobb, ha tudod, Habsburg Ferdinándnak voltak Árpád-házi felmenői."


De akkor még a Magyar Királyság egy független állam volt. A Habsburgok idején már egyáltalán nem.

2022. júl. 14. 20:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 42/109 anonim ***** válasza:

A fekete haj és szem kombináció valóban nem magyaros megjelenés. Sokminden állhat a háttérben: lehet cigány, un.hegyi-tót/szlovák, román, szerb horvát, zsidó vagy sok esetben örmény , jász vagy kun felmenők.


Ezeket jól ki lehet mutatni egy autoszomális génteszttel.


Valóban független állam volt Magyarország, amikor egy rakás perszonálunióban volt benne már a középkorban is?

2022. júl. 14. 20:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 43/109 anonim ***** válasza:

43


Szent László idején perszonálunió volt a Magyar Királyság és a Horvát Királyság között, ami a te értelmezésed szerint azt kéne, hogy jelentse, hogy Magyarország nem volt független.

2022. júl. 14. 21:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 44/109 anonim ***** válasza:
100%

Igen, a fenti kunocska értelmezésében a perszonálunió az állami lét az ország vége....


Tehát szerinte Magyarország megszűnt a horvát perszonálunióval Szent László korában.

2022. júl. 14. 21:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 45/109 anonim ***** válasza:
100%

Akkor a gyengébbek kedvéért:

Magyarország perszálunióban volt más Habsburg országokkal (pl. Csehországgal), de ettől függetlenül az ország még mindig létezett. Nem ez volt az első perszáluniója Magyarországnak, nézzük csak meg a történelmet, és most Horvátországot most nem sorolom ide, mert az a magyar történelemszemlélet alapján reálunióban állt Horvátországgal, nem perszálunióban (ahogy a horvátok tudják).


1. Nagy Lajos - Magyarország - Lengyelország perszáluniója. Akkortájt létezett az abszolutizmus, így a lengyeleknek úgy tűnhetett, hogy magyar szempontok és előnyök alapján irányítja az országot, de ettől függetlenül a két ország létezését senki sem tagadta.


2. Luxemburgi Zsigmond - Német-Római Birodalom, Magyarország, Cehország perszálunióban volt, Zsigmond pedig Magyarországról kormányozta a birodalmait, mégsem mondta senki, hogy nem létezik a Német-Római Birodalom vagy Csehország.


3. Albert - Ausztria, Német-Római Birodalom és Magyarország uralkodója volt, de senki sem mondta, hogy Magyarország akkortájt nem létezett, holott Albert még Habsburg is volt.


I. Ulászló - Magyarország és Lengyelország uralkodója volt, mégsem vonta kétségbe senki Magyarország vagy Lengyelország függetlenségét, bár királyként ő is abszolút uralkodó volt.


V. László: Ausztria hercege, Magyarország és Csehország királya volt, aki Prágába halt meg, valószínűleg onnan próbálta meg kormányozni Magyarországot is, mégsem vonta kétségbe senki Magyarország függetlenségét.


I. (Hunyadi) Mátyás: Magyarország, Csehország és Ausztria vezetője volt, mégsem mondta senki az ő idejében, hogy Ausztria vagy Csehország nem létezik.


II. Ulászló: Magyarország és Csehország királya volt, a pletykák alapján annyit tudott magyarul, hogy Dobdzse (bár ez nyilván hazugság, de mindegy), mégis nagyon jól elvolt egymás mellett a két ország, bár mindkettőt Budáról irányította.


Hasonlóan II. Ulászló is, aki bár Dobdzsenek volt a fia, mégis hősi halált halt Mohácson.


Ekkor bekövetkezett a szakadás, mivel a nemesek egy része Szapolyait, egy másik része pedig Ferdinádot támogatta a magyar trónra. Józan ésszel végiggondolva, miért támogatta volna a magyar nemesség Ferdinád trónigényét, ha ez azt jelentette volna számukra, hogy Magyarország megszűnik létezni, és elvesztik az előjogaikat?.


Igen, a Habsburg uralkodók gyakran hoztak magyaroknak nem tetsző törvényeket, de ezzel nem voltak egyedül, nézzük az Árpád-házi uralkodókat, és Orseolót direkt kihagyom, mert arra még rá mondanád, hogy nem volt az.


1. Szent István német lovagokkal veri le Koppány hadait (biztos nagyon tetszett ez a Koppány mellett, a szovjet történelem tanítás szerint a magyarok ősi jogaiért harcoló magyaroknak).


2. I. Béla lengyel hadsereggel szerzi meg magának a koronát.


3. I. Salamon német segítséggel szerezte meg a trónt.


4. III. Béla Bizáncban nevelkedett, sokáig arra készítették fel, hogy megörökölje a császári trónt (bár később elesett ettől). Ezek után megkapta a magyar trónt, de a nemesség szívesen támogatta a trónigényét a görög kapcsolatai miatt, bár később mégis ő volt az az uralkodó, aki középhatalommá tette Magyarországot.


II. András sok birtokot adományozott a németeknek (a felesége közbejárására). Fontos megjegyeznem azt, hogy pl. a Német Lovagrendnek akkora birtokokat adott Erdélyben, Moldovában és Havasalföldön, hogy a németek már-már komolyan el is gondolkoztak azon, hogy függetlenítik a területeiket Magyarországtól, de szerencsénkre II. Endre serege valamivel erősebb volt, és kipicsázta őket (ezek után mentek el Lengyelországba, ahol részt vállaltak a szláv poroszok megtérítésében, később pedig erről a területről indult el a Poroszország is).


IV. Béla: a második honalapító is idegenek vendégmunkásokkal próbálta pótolni a magyarokat. A tatárjárás során hűbéresküt is hajlandó lett volna tenni a Német-Római Frigyesnek, amennyiben az hajlandó segítséget nyújtani nekik a tatárok/mongolok kiverésében. Frigyes a hűbéresküt elfogadta, de seregeket nem küldött.


V. Kun László: nem véletlenül volt a neve előtt a "Kun", mivel szinte minden idejét a kunok között töltötte, előjogokat is adott nekik bőven.


III. András: ő szegény megpróbált egyensúlyozni, de őt csak az országa fogadta el Árpád-házinak, a környező országok ezt vitatták. A pápa szerint Magyarország Szent István megkoronázása óta a Szent Székhez hűbérbirtoka, a nápolyi Anjouk is követelték a trónt, mivel anyai ágon kötődtek az Árpád-házhoz, a Habsburgok pedig hivatkozva IV. Béla hűbéreskéjére, szintén jelezték az igényeiket. Nem az ő hibája, sokkal inkább a nemesség árulásának volt köszönhető az, hogy nem tudta megszilárdítani a hatalmát, és már uralkodása alatt ígérgettek birtokokat az Anjouk a magyar nemeseknek, amennyiben hajlandóak melléjük állni Andrással szemben.


Hirtelen csak ők jutottak eszembe, de lehet mások is voltak, akik idegeneket telepítettek az országba, idegen hatalmaknak tettek hűségesküt vagy idegen hadseregek segítségével szerezték meg a trónt (nyilván nem ingyen).


...........


Emellett az abszolutizmus korában a király mondta meg a tutit (amit egy erős nemesi renddel rendelkező ország képes volt ellensúlyozni, ilyen ország volt Magyarország is), természetes hát, hogy a Habsburg uralkodók megpróbálták lekötni a nemesek figyelmét. Ettől függetlenül voltak jó Habsburg uralkodók:


II. Lipót adta rendbe a következőket, és nem valamelyik Árpád-házi vagy magyarnak tartott Anjou-házi uralkodó, akik idejében a latin volt a hivatalos nyelv:


„Ő szent felsége biztosítja a karokat és rendeket, hogy bármiféle ügyekre nézve idegen nyelv nem fog használtatni; hogy pedig a magyar hazai nyelv jobban terjedjen és csinosodjék, a gymnásiumokon, akadémiákon és a magyar egyetemen a magyar nyelv- és írástan számára külön tanár fog beállíttatni, hogy azok, akik e nyelvet nem tudják s meg akarják tanulni, vagy akik azt már tudják, magukat tökéletesíteni kivánják benne, alkalmat nyerjenek bármelyik irányban kívánságuk teljesedésére; a kormányszéki ügyek pedig most még latin nyelven lesznek tárgyalandók.”


I. Ferenc - biztos ilyen dolgot rendelt volna el egy magyar gyűlölő uralkodó:


…Ő királyi felsége helyeslésével határozzák a karok és rendek, hogy a magyar nyelv tanítása ez ország határai között ezentul rendes tantárgy legyen, hogy ily módon bizonyos idő lefolyása alatt lassankint közhivatalt az ország határain belül csak olyanok nyerjenek, a kik egyéb, rendesen elvégzett tanulmányaik mellett a hazai nyelv ismeretét is a tanárok bizonyítványával igazolni tudják. A kapcsolt részekben pedig maradjon rendkivüli tantárgynak. Azok a külföldiek azonban, a kik a közmüveltségi tudományok tanulása végett látogatják a magyar egyetemet, vagy az akadémiákat, és nem szándékoznak valaha ez országban alkalmaztatást nyerni: a magyar nyelv tanulásának kötelezettsége alól mentessenek föl.’


V. Ferdinád tárgyalni is megpróbált Batthyányval, nem az ő hibája volt, hogy nem jött létre egy kiegyezés-féleség a magyarok és a császári udvar között.


II. Mátyásról a következőket találtam (nekem ebből az jött le, hogy Mátyásnak nagyon is fontos volt az, hogy jóban legyen a magyar rendekkel):


"azt szerette volna, ha magyar rendek minden további vita nélkül királlyá koronázzák őt. A rendekhez intézett előterjesztésében is így kérte, nem pedig királlyá választását. A választás kifejezést ugyanúgy kerülte, mint apja és nagyapja, mikor utódaik megkoronázását sürgették. A rendek kihasználták helyzeti előnyüket, ezért Mátyás szentesíteni kényszerült a szabad vallásgyakorlatot, az országgyűlés és a nádori tisztség reformját, a jobbágyköltözést pedig a vármegyék hatáskörébe helyezte. Megerősítette az annak idején Bocskai Istvánnal kötött bécsi békét és garantálta a hajdúk privilégiumait. Az új magyar nádor, Illésházy István, majd annak rövidesen bekövetkező halála után utódja, a protestáns Thurzó György (1609–1616) szintén a vallásbékéért szállt síkra. A rendek jól körülbástyázták a rendi jogaikat, amelynek köszönhetően Magyarországon újra virágkorát élhette a rendi dualizmus. "


II. Lipót idejében űzték ki a törököket Magyarországról, bár tény, hogy ezek után megpróbálta egy egységként kezelni a birodalmat, végül is főleg a német hadaknak köszönhette Magyarország újraegyesülését, és nem a magyar hadaknak.


I. József: A kurucok leverése után, mivel nem akart folyton a magyarok ellen háborúskodni, békét kötött (szatmári béke), biztosította a vallásszabadságot, a magyar rendek jogait, stb.. A magyarok sokkal többet nyertek ezzel a békével, mint amennyit a háborúskodással nyerhettek volna.


Mária Terézia:

Valószínűleg őt sem utálták a magyarok, ahogy ő sem őket, miután úgy kiáltottak fel, hogy " Vitam et sanguinem pro rege nostro!" azaz, életünket és vérünket a királyunkért.

Tette ezt főleg azért, mivel a magyar nyelv mindenre alkalmas volt akkortájt, de a

II. Józsefről sok rosszat el lehet mondani, de halála előtt mégis csak ezt írta: "„Szivemből kívánom, hogy Magyarország az intézkedések által annyit nyerjen boldogságban és jó rendben, mennyit rendeleteim által akartam neki megszerezni”.


Egyébként nem volt olyan rossz uralkodó ő sem, aki észrevette, hogy milyen veszélyes lehet egy társadalomra az, ha a nemességé minden hatalom, a többiek pedig elnyomásban élnek. Tény, hogy egyeduralmat akart, tény, hogy a németet tette hivatalos nyelvé Magyarországon a latin helyett. A magyar nemesség nagyon gyatrán használta akkortájt a magyar nyelvet, főleg latinul és németül beszélt.


Ő (német fejjel) úgy gondolta, hogy ezzel jót tesz, mivel a magyar nyelvet még a dicső Árpád-házi uralkodók sem tartották elég sokra ahhoz, hogy hivatalossá tegyék az országban, pedig más országokban (pl. Franciaország, Anglia, stb. már jó ideje lecserélte a latint a saját nemzeti nyelvére), de mi foggal-körömmel ragaszkodtunk az egyre inkább időszerűtlenné váló latin nyelvhez. Érdekes módon éppen ez a rendelet váltotta ki a magyar nemességből azt, hogy elkezdtek magyarul tanulni, idővel megjelentek a nyelvújítók is, akik egy korszerű, állami hivatalban is használható nyelvé alakították a magyart.


Egy idézet ezzel kapcsolatban II. Józseftől:

"„Édes magyarim! Ezen kegyelmes parancsolatnak, amint itt őfelsége is mondja, az oka az, hogy született magyar nyelvünk elhagyatott, ki nem palléroztatott és országainkban közönségessé nem tétetett. Régi eleink, magyar vérből származó királyaink, bár követték volna más országok példáját, és […] a deák helyett a magok nyelvét közönségessé tették volna […] e’ sem volna akármely legszebb európai nyelvnél is alábbvaló […] azért reménykedhetünk mégis, hogy nétalán kedves maradékaink elhagyatott édes nyelvünket virágzóvá s közönségessé tehetik."


Ferenc József:

Leverte a forradalmat, de mégis neki címezte Jókai Mór a következő verset:

[link]


..............


Summa-summarum:

Annak ellenére, hogy elmondunk mindenféle rosszat a Habsburgokról (van jó sok, hiszen mégis csak évszázadokig vezették az országot), nem ők voltak az egyetlenek, akik idegen érdekek alapján kormányozták az országot. Ennek ellenére mégis csak ők voltak azok, akiknek kormányzása alatt megerősödött a magyarság és a magyar nyelv, akik alatt a magyar valóban egy nemzetté vált. Ha soha sem kerültek volna hatalomra, a magyar nyelv csak egy amolyan nyelv lenne az országunkban mint Írországban az ír, amit kevesebben beszélnek mint az angolt, mert az írek, angol nyomásra, teljesen feladták a nyelvüket.

2022. júl. 14. 21:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 46/109 anonim ***** válasza:

"A fekete haj és szem kombináció valóban nem magyaros megjelenés. Sokminden állhat a háttérben: lehet cigány, un.hegyi-tót/szlovák, román, szerb horvát, zsidó vagy sok esetben örmény , jász vagy kun felmenők."


A szőke haj kék szem sem magyaros megjelenés mégis az ilyen embereket magyarnak tartod. Érdekes. Biztos nem azért mert német őseid vannak.



"Szent László idején perszonálunió volt a Magyar Királyság és a Horvát Királyság között, ami a te értelmezésed szerint azt kéne, hogy jelentse, hogy Magyarország nem volt független."


Nem. Pont fordítva. Akkor Magyarország igázta le Horvátországot.

2022. júl. 14. 23:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 47/109 anonim ***** válasza:
56%

"2. Luxemburgi Zsigmond - Német-Római Birodalom, Magyarország, Cehország perszálunióban volt, Zsigmond pedig Magyarországról kormányozta a birodalmait, mégsem mondta senki, hogy nem létezik a Német-Római Birodalom vagy Csehország."


Valójában semmi köze köze nem volt Zsigmond a Német-Római Birodalomhoz. Papíron megválasztották német római császárnak és ennyi. A Habsburgok viszont nem papíron igázták le Magyarországot.



"Annak ellenére, hogy elmondunk mindenféle rosszat a Habsburgokról (van jó sok, hiszen mégis csak évszázadokig vezették az országot), nem ők voltak az egyetlenek, akik idegen érdekek alapján kormányozták az országot. Ennek ellenére mégis csak ők voltak azok, akiknek kormányzása alatt megerősödött a magyarság és a magyar nyelv, akik alatt a magyar valóban egy nemzetté vált. Ha soha sem kerültek volna hatalomra, a magyar nyelv csak egy amolyan nyelv lenne az országunkban mint Írországban az ír, amit kevesebben beszélnek mint az angolt, mert az írek, angol nyomásra, teljesen feladták a nyelvüket."


Ja hogy még köszönnyük is meg a Habszburgoknak hogy 2-300 évre megszállták Magyarországot, megöltek többszázezer magyar embert, további többszázer az ő háborúikban halt meg és a 19. század végéig konzerválták a feudalizmust Magyarországon ésszinte semmit nem fejlődött az ország. Bizonyára az akkori magyarok is totál hülyék voltak hogy köszönet helyett két szabadságharcot indítottak a Habszburgok ellen.

2022. júl. 14. 23:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 48/109 anonim ***** válasza:
100%

Mi az hogy Zsigmond papíron volt császár? Mert megint beteg vagy? Nagyon erős az anyag mi?


Hogy érted hogy megszállták Magyarországot?

Ez is valami fura kisebbségi Kunsági fantasy?


"megöltek többszázezer magyar embert,"

Hol öltek meg és mikor? Eddig csak az erdélyi fejedelmekről hallottam, hogy néha magyar civileket irtottak.


"további többszázer az ő háborúikban halt meg "

Sokszáz év alatt? Melyik uralkodó nem a népből toboroz magának hadsereget...akkoriban még nem volt lehetőség droidokra mint a Star Wars-ban.


"és a 19. század végéig konzerválták a feudalizmust Magyarországon"

Az 1848-as áprilisi törvények után nem létezhetett feudalizmus.

Olvass: [link]


Mondom, mintha Rákositól és a moszkovitáktól tanultál volna történelmet.

2022. júl. 15. 08:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 49/109 anonim ***** válasza:
100%

#45 voltam

Erdélyiként soha nem fogom elismerni azt, hogy az Erdélyi Fejedelemség semmit sem tett hozzá a magyarság értékeihez, mivel ez nem igaz, de azt nem tagadhatom le (ha nem vagyok példátlanul ostoba, mint te kedves kérdező), hogy az Erdélyi Fejedelemség nem egy háborút indított az oszmánok alatt álló országrész ellen, de a Habsburgok irányítása alatt álló országrész ellen sem, és ez utóbbi esetben szép számmal hullottak a magyarok mindkét oldalról, de ezt akkortájt senkit sem érdekelt, mivel akkortájt nem népuralom volt (ahogy egyébként most, a demokráciákban sem), nem a nép döntötte el, hogy ki ellen fog háborúzni, hanem az uralkodó(i réteg).


Erdélyre azt szokták mondani, hogy nagyobb önrendelkezéssel rendelkezett mint a Habsburgok által irányított országrész, mivel a vezetői mind magyarok vagy székelyek voltak (egyébként főleg, voltak mások is), és ezek a vezetők jó hintapolitikát folytatva megtudták őrizni a kb. függetlenségüket az oszmánoktól, ahogy a Habsburgoktól is, de ez nem feltétlenül igaz. Tény, hogy a Habsburgok többször is megpróbálkoztak a központosítással, tény, hogy uralkodóként megpróbálták egyben kezelni az országaikat (közös érdekek alapján), de a magyar rendiség elég erős volt ahhoz, hogy a Habsburgok soha se feledkezzenek meg (legfeljebb egy alkalommal) arról, hogy magyar királlyá is koronázzák magukat, emellett a gyermekeiknek bizony a magyar nyelvet is taníttatták (amit bizonyos időkben még a magyarok sem tettek meg, Széchenyi Istvánnak is német volt az anyanyelve).


A labancok sem voltak árulók (csak hűségesek voltak a Szent Koronával megkoronázott királyhoz), ahogy a kurucok sem voltak a hősiesség mintaképei (pl. lehet olvasni pl. Jókai vagy Mikszáth könyveit, ahol róluk írt, egyiket sem tartotta különbnek a másikra nézve, mivel az összecsapásaik levét a nép itta meg, a nép szenvedte el).


Igen, volt, hogy a Habsburg uralkodók tettek olyant, ami nem tetszett a rendeknek, de hát abszolutizmus volt, az uralkodó parancsa szent volt, megfellebbezhetetlen. Igen, időnként németeknek adta a hatalmat a magyarok felett (ahogy azt tette pl. Szent István, Orseoló Péter vagy II. András is), igen, időnként lecsapta azoknak a magyar nemeseknek a fejét, akik a vezetése ellen lázadoztak (ahogy a magyar uralkodók is megölték azokat a magyar nemeseket, akik ellenük lázongottak), de nem jelenthetjük ki, hogy ők voltak a gonoszság mintaképei, az Árpád-háziak pedig szentek voltak (még ha volt is közöttük néhány szent).


Az Erdélyi Fejedelemség élén a vezetők Erdély (de főleg a saját) érdekei alapján kormányozták az országrészt, nem gondolkoztak egységes magyar nemzetben. Lehet, hogy Erdély sokat tett azért, hogy a magyar nemzet nemzetté váljon (régen egészen mást jelentett a nemzet fogalma mint most), de neki is voltak rossz vezetői. Ott volt pl. Báthory Gábor (aki a szászok ellen vezetett háborút, mivel azok kívánták megőrizni a jogaikat, ezzel tönkre verve a szászok ellenállási képességét, emellett megdugott mindenkit, aki csak mozgott, valszeg a férfiakat is, de még a húgát is egyes pletykák alapján) vagy II. Rákóczi György (akinek végig Báthory István lengyel koronája lebegett a szemei előtt, és ezért olyan háborúkban is részt vett, ami teljesen szétverte Erdély gazdaságát és ellenálló képességét) vagy Apafy Mihály (akinél tehetségtelenebb vezetője nem is létezett Erdélynek, de még Magyarországnak sem).

2022. júl. 15. 08:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 50/109 anonim ***** válasza:
100%

#48-as:

Szerintem hagyd. A kommunizmus -- amire gyűlölettel gondol vissza minden jóérzésű magyar --, sikeresen beleplántálta a magyarságba a kisebbségi érzést és azt, hogy gyűlölje a Habsburgoknak még a nevét is. A helytelen történelemszemlélete miatt képtelen elismerni azt, hogy bizony a Habsburgok is tettek jót Magyarországgal, és a feudalizmus (amiért a Habsburgokat okolja és a régi berendezkedés megmaradása) sokkal inkább köszönhető a magyar nemességnek, aki foggal-körömmel védte az ősi jogait, és nem a Habsburgoknak. Pl. a kalapos király több alkalommal is megpróbált tenni a nemesi jogok csorbításáért és a jobbágyok helyzetének javításáért, voltak olyan Habsburgok, akik szerették volna elérni azt, hogy a nemesek is adózzanak (mert az, hogy a nemesség a vérével adóz, már nagyon ósdinak számított abban az időben egész Európában), de ezek a törvények mind megbuktak a nemesség ellenállásán.


A Habsburgokat három ok miatt lehet kb. nem szeretni:

1. Központosítás: megpróbálták egyben kezelni a birodalmaikat, és azonos törvényeket akartak mindenhol. Ez valahol még logikus is, uralkodói szemmel nem sok értelme van fenntartani annyiféle törvénykezést, amikor egy is éppen elég.


2. A nem katolikusok elnyomása/b*tatása: Igen, de ő jezsuita nevelést kapott, a francia uralkodók (akiknek a függetlenségét még a legostobábbak sem vonhatják/vonják kétségbe) sem bántak kesztyűs kézzel a hugenottákkal, később a kálvinistákkal.


3. Nemzetiségek letelepítése, felhasználása a magyarok ellen:

Más nemzetűeket magyar uralkodók is telepítettek magyar területekre, mint írtam a 45-ös hozzászólásomban), és igen, felhasználták őket az ellenük lázongó magyar nemesség, később a forradalomban részt vevő magyarok ellen. Valahol ez is egy logikus döntés volt egy több nemzet, több ország felett uralkodó császár-királynak. Valószínűleg az Árpád-háziak is így tettek volna, ha több ország, köztük Magyarország felett uralkodtak volna, és a magyarok folyamatosan lázadoztak volna a döntései ellen (hopp, ezt meg is tették, mint fentebb írtam, Árpád-háziak is gyakran idegen zsoldosokkal szerezték meg a koronát).

2022. júl. 15. 08:58
Hasznos számodra ez a válasz?
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!