Miért olyan gyenge a nyugat-európai 8.osztályos tanulók matek és term.tudományos tudása a magyarokhoz képest a nyugati-európai diákoknak?

# 33 # 35

A poroszos oktatási rendszer a 19. századi poroszországi oktatási reform révén terjedt el, amelynek következtében az 1871-ben egységesült Németország át tudta a vezető szerepet a nemzetközi tudományos életben és a kutatás-fejlesztésben. Ez áttételesen óriási gazdasági fellendüléshez vezetett Németországban.

A nyugat, így az Európai Unió és az USA szerepe a nemzetközi tudományos életben fokozatosan hanyatlik, még az ázsiai országok jönnek fel.

Az 1980-as években a kínai szabadalmak aránya a nyugat-európaiak 5 %-át sem érte el, 2022-ben Kína már magasan előzi Nyugat-Európát.

# 39

Magyarországon jelenleg jellemzően a diákok verik, vagy félemlítik meg a tanárokat.

Nagy "sikert" aratott, amikor előkerült a telefonos felvétel, amelyen 15-16 éves "tanulók" adnak nyakleveseket a 65 éves tanárnak, és köpik le a pedagógust.

#41

"A poroszos oktatási rendszer a 19. századi poroszországi oktatási reform révén terjedt el, amelynek következtében az 1871-ben egységesült Németország át tudta a vezető szerepet a nemzetközi tudományos életben és a kutatás-fejlesztésben. Ez áttételesen óriási gazdasági fellendüléshez vezetett Németországban."

Így van. Még egyszer próbálom lassan betűzni: 150 éve!!! Tudod a pedagógia tudományában is létezik fejlődés.

"A nyugat, így az Európai Unió és az USA szerepe a nemzetközi tudományos életben fokozatosan hanyatlik, még az ázsiai országok jönnek fel."

Az elit egyetemek túlnyomó többsége nyugati (főleg amerikai és angol). A Nobel-díjasok túlnyomó többsége nyugati. Hol is van a hanyatlás?

(Amúgy tény, hogy sok ázsiai ország nagyo gyorsan zárkózik fel. Csak abból mondjuk semmi módon nem következik, hogy a nyugati országok hanyatlanak.)

# 37

A lexikális tudás nélkülözhetetlen.

Nyilván nem önmagában, hanem ha alkalmazni tudják.

Gyakorlati példa: pár éve beszéltem egy finn gimnáziumi tanulóval, aki érettségi előtt állt és egyetemre készült, történelem szakra.

Kiváló jegyei voltak.

Kiderült, hogy fogalma sincs róla, hogy XIV. Lajos vajon Napóleon előtt, vagy után uralkodott-e, és szintén nem tudott semmit a fejedelmi abszolutizmus, a felvilágosodás, az ancien régime válsága, a nagy francia forradalom és Napóleon hatalomra kerülése összefüggéseiről, vagy egyáltalán ezek időrendjéről.

#45

"A lexikális tudás nélkülözhetetlen."

És én mégis hol állítottam, hogy nem az.

"Kiderült, hogy fogalma sincs róla, hogy XIV. Lajos vajon Napóleon előtt, vagy után uralkodott-e, és szintén nem tudott semmit a fejedelmi abszolutizmus, a felvilágosodás, az ancien régime válsága, a nagy francia forradalom és Napóleon hatalomra kerülése összefüggéseiről, vagy egyáltalán ezek időrendjéről."

És?

(Megjegyzem, a magyar diákok között is van ilyen bőven.)

# 45

Egyetemre, történelem szakra készülő, érettségi előtt álló diák azért tudja.

Na, csak a te kedvedért megnéztem, hogy mi szerepel a magyar érettségi követelményrendszerben XIV. Lajos és az abszolutizmus témaköréről. Az aktuális tanévben még érvényes köveletményrendszerben ennyi szerepel emelt szinten:

"A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában"

[link]

A 2024-től érvényes követelményrendszerben se XIV. Lajos, se az abszolutizmus nem szerepel.

[link]

Szóval ja, most még akár elvárható is egy magyar(!) diáktól, hogy ezt tudja, ha emelt szinten érettségizik, de már nem sokáig.

Amúgy megjegyzem, egy elemű mintából túlzott következtetéseket levonni kicsit erős... Kiváncsi vagyok, ha random magyar törire felvételiző diákokat kérdeznél, mennyi tudná.

(Amúgy abban egyet értünk, hogy egy történelem szakra felvételiző diáknak illene ezt a témát ismerni legalább valamennyire. Csak mondjuk ez semmit nem mond az ország oktatásáról.)

# 48

Amikor én jelentkeztem történelem alapszakra, mindezzel tökéletesen tisztában voltam.