Mi volt az oka annak, hogy az ókor nagy világhódítói közül egyik sem próbálta meghódítani Skandináviát, és a hunokon kívül egy sem próbálta uralma alá hajtani a mai Magyarországnál északabbra fekvő területeket?

Igazából a hunok sem mentek annyira északra. Valamiért nagyon elterjedt szokás fél világra kiterjedő hun birodalmakat ábrázolni, de a reális kiterjedése az kb. ez lehetett:

[link]

Látod, hogy a Kárpátoktól északra ők sem igen terjeszkedtek, a mai Lengyelország és Németország javarésze nem tartozott alájuk és Ukrajna területének úgy felerésze sem, a Baltikum és Skandinávia meg aztán pláne nem. Az a terület nem is igazán volt alkalmas lovasnomád hódítóknak lévén, hogy nagyjából Európa északi fele egy egybefüggő és ritkán lakott erdőség volt.

Inkább fogalmazzunk úgy, hogy nem tudjuk mekkora volt a birodalom.

Ha kizárólagosan Attila központi szállásterületét nézzük, akkor az a Kárpát-medence keleti részén, az Alföldön volt. De ez csupán a központja volt a birodalomnak, ami elhúzódhatott akár a Kaszpi-tengerig is, ezt senki sem tudja.

Az a történelemtudomány mai álláspontja szerint kijelenthető, hogy az európai és a közép-ázsiai hunok egyazon nép, az pedig valószínűsíthető, hogy a hunok ősei a kínaiak által hsziungnuknak nevezett nép volt. A hunok bár kevesebben voltak, de elitként uralkodtak egy hatalmas szkíta néptömeg felett. Amikor a hsziungnuk Mao-tun uralkodása alatt elkezdtek terjeszkedni nyugat felé, minden proto-mongol, proto-türk és szkíta népet az uralmuk alá hajtottak. Persze a birodalom határai folyamatosan változtak, de ezek a népek képletesen mind hunná váltak.

"ezek a népek képletesen mind hunná váltak"

Azért Mao-tun és a hunok európai megjelenése között volt egy bő ötszáz év, ami alatt történtek dolgok, például a hsziungnu birodalom előbb kettészakadása, majd teljes összeomlása. Attila idejében keleten már teljesen kínai (illetve hszienpej) uralom alá kerültek a maradék hsziungnuk, akkoriban már ugyanúgy nem volt divatos hsziungnuknak hívni magad, mint Attila halála után hunnak.

# 9

IDÉZLEK: "Tiberius két évtizedes uralkodása alatt egyetlen háborút sem indított, nem csak a germánokat hanyagolta, hanem semerre sem terjeszkedett és ezt csak részlegesen magyarázza hogy a 20-as évek közepétől megcsömörlött a politikától és visszavonult Caprira."

Dehogynem indított támadó háborút Tiberius, méghozzá éppen a germánok ellen.

Kr.u. 14-ben meghalt Augustus császár.

Tiberius, az új császár parancsára 8 legio (1; 2; 5; 13; 14; 16; 20; 21.)

bevetésével egy nagyszabású római hadjárat indult a Rajna és az Elba közti Germania ellen, Germanicus Julius Caesar (Claudius császár bátyja, Caligula császár apja, Nero császár nagyapja) főparancsnoksága alatt.

Germanicus Julius Caesar Kr.u. 16-ban előbb Idistaviso-nál, majd az Angrivariusi falnál mért döntő vereséget a Varus legióit Kr.u. 9-ben megsemmisítő germán törzsekre.

Miután a katonai veszélyt jelentő germán törzseket Tiberius parancsára szétverték, a császár a jól védhető Rajnánál jelölte ki a Római Birodalom határát.