Charles Darwin tehet a Hitleri fajelméletről? Egy érdekes videóval bizonyítható.

9

“ Másrészt az evolúció nem tervez, nincs célja. Ha egy tulajdonság megjelenése adott esetben előnyös is lehetne, ebből nem következik hogy valaha is bekövetkeznek olyan mutációk, amik elősegítenék a szóban forgó tulajdonság kialakulását.”

Az tiszta sor, hogy az evolúció nem tervez. Viszont érthetetlen, hogy miért jelentett volna előnyt a két láb egy nem változó környezetben. Mihez kellett alkalmazkodni ha semmi sem változott, legalábbis nem olyan lassan, hogy relevanciája legyen az ilyen lassú alkalmazkodásnak?

A fajok 90%-a még mindig négy lábú, nem 3, sem 5 vagy 6 esetleg 7.

Tehát sok a közös, ha ennyire véletlenszerű az evolúció akkor lehet a négy láb nem ennyire univerzális hanem bármilyen számú láb lenne megfigyelhető? Valamiért tehát a 4 láb mégis univerzálisan előnyt jelentett. Ezzel szemben ott a két láb, a fene érti hogyan lehet, hogy ez tette meg egyik fajt a fajok királyának miközben egyik más faj esetében sem figyelhető meg még a csírája sem a két lábnak. Most természetesen eltekintünk a szárnyasoktól Sadam mivel az esetükben nem a két láb jelenti a versenyelőnyt hanem értelemszerűen a szárny :)

#11

"Mihez kellett alkalmazkodni ha semmi sem változott, legalábbis nem olyan lassan, hogy relevanciája legyen az ilyen lassú alkalmazkodásnak?"

Változott, a környezet. Négy millió éve leváltunk a majmoktól, kijöttünk az erdőből. Megszűnt a fákon csüngő életmód, az ember a földön kezdett el többségében járni, és mivel anatómiailag alkalmas a két lábon járásra, hát két lábon kezdett el járni, mivel azt vette észre, így jobban boldogul.

"A fajok 90%-a még mindig négy lábú, nem 3, sem 5 vagy 6 esetleg 7."

Nem igazán értem, mit akarsz ezzel mondani. A fajoknak vannak hasonlóságaik, különbözőségeik, meg egyediségeik is. Az osztódás például csak a mikrovilágra jellemző, a baktériumok osztódnak, de a hüllők, madarak, emlősök, növények nem. Az osztódás faji jellegzetesség, ahogyan az embernél a két lábon járás is.

"Valamiért tehát a 4 láb mégis univerzálisan előnyt jelentett."

Ami viszont manapság nem jelent előnyt, az elcsökevényesedik, eltűnik. Az embernél a bölcsességfog is eltűnőben van. Meg ki tudja, mi tűnik majd még el/jelenik meg.

"a fene érti hogyan lehet, hogy ez tette meg egyik fajt a fajok királyának miközben egyik más faj esetében sem figyelhető meg még a csírája sem a két lábnak."

Az ember, mint a fajok faja?

Nem hinném.

A bacik már közel 4 milliárd éve itt vannak, és ha az ember eltűnik, ők akkor is itt lesznek.

14

Többféle mutáció lehet: rossz, semleges, jó; itt ugyebár az adott faj egyedének a szempontjából nézzük, a rossz azt jelenti, hogy hátrányt jelent, a jó azt, hogy előnyt jelent a fennmaradás és szaporodás szempontjából.

Egy jó mutáció kialakul egy egyedben, akkor neki valamilyen előnye lesz, többet tud szaporodni. Aztán a leszármazottai megöröklik, nekik is előnyük lesz, és ezért ők is jobban tudnak szaporodni. Majd az ő leszármazottaik is, és így tovább. Sok idő kell, hogy elterjednek egy mutáció, meg nem is biztos, hogy egyáltalán elterjed (belecsap a villám a jó mutációjú egyedbe, pl.)

“ Egy jó mutáció kialakul egy egyedben, akkor neki valamilyen előnye lesz, többet tud szaporodni. Aztán a leszármazottai megöröklik, nekik is előnyük lesz, és ezért ők is jobban tudnak szaporodni. Majd az ő leszármazottaik is, és így tovább. ”

De ezek a mutációk nagyon pici eltérést eredményező mutációk, mert ha jelentős eltérést jelentenének akkor viszont a szexuális szelekció iktatná ki az egyedet (mivel túl más, ezt az embernél is megfigyelhetjük, legjobban az átlaghoz közelítő egyedek tudnak szaporodni).

Viszont ha annyira kicsi az eltérés akkor eleve nincs akkora előnye a társaival szemben, hogy annyival nagyobb eséllyel maradjon fenn a génállománya.

#11

"Tehát sok a közös, ha ennyire véletlenszerű az evolúció akkor lehet a négy láb nem ennyire univerzális hanem bármilyen számú láb lenne megfigyelhető? Valamiért tehát a 4 láb mégis univerzálisan előnyt jelentett."

Pont most akartam beírni a rovarokat, de a 19. válaszoló megelőzött. De ha csak a gerincesekre szűkítjük a kört, ott vannak a halak, kígyók, egyes kétéltűek, cetek 0 lábbal, és a madarak két lábbal. Olyan veszettül azért nem univerzális a 4 láb. Egyébként meg az evolúcióelmélet igen jó választ ad arra, miért pont 4 lába van a legtöbb szárazföldi gerincesnek: mert eredetileg ez alakult ki, és ahol nem jelentett előnyt más számú láb, ott megmaradt. De nagyon érdekelne ugyanerre a jelenségre az alternatív magyarázat.

(Páratlan számú lábat feltételezni meg különösen mókás annak a fényében, hogy az állatok túlnyomó többsége kétoldali szimmetriájú...)

"ez tette meg egyik fajt a fajok királyának "

Nem tette meg. ¯\_(ツ)_/¯

"Most természetesen eltekintünk a szárnyasoktól Sadam mivel az esetükben nem a két láb jelenti a versenyelőnyt hanem értelemszerűen a szárny :)"

Az ember esetében meg értelemszerűen a kéz. 🙃

#14

"Meg még ezért is értelmezhetetlen az evolúció mert ahhoz, hogy egy mutálódott tulajdonság fennmaradjon ahhoz az kell, hogy egyetlen egyedtől maradjanak fenn leszármazottak."

Nem kell hozzá ez.

"Mivel ugyanaz a mutáció vélhetően nem fog egyidejűleg több egyedben végbemenni ezért az kellene, hogy az összes többi kihaljon az az egy meg fennmaradjon. "

Nem szükséges hozzá ez.

#17

"De ezek a mutációk nagyon pici eltérést eredményező mutációk, mert ha jelentős eltérést jelentenének akkor viszont a szexuális szelekció iktatná ki az egyedet (mivel túl más, ezt az embernél is megfigyelhetjük, legjobban az átlaghoz közelítő egyedek tudnak szaporodni)."

Az hogy az áltaghoz leginkább közel álló egyed tud szaporodni, nem azt jelenti, hogy az átlagtól jelentősen eltérő biztosan nem tud szaporodni. (És egyébként az sem igaz, hogy mindig az átlagos egyedek szaporodnak legsikeresebben.)

"Viszont ha annyira kicsi az eltérés akkor eleve nincs akkora előnye a társaival szemben, hogy annyival nagyobb eséllyel maradjon fenn a génállománya."

Mennyivel? Mennyi számodra a jelentéktelen? Mert tudod elég egyértelmű, hogy ha a kis előny tartósan fennáll, akkor ugyanúgy a tulajdonság elterjedéséhez vezet.

Ha már így belekezdtem, még egy picit részletesebben reagálok pár korábbi válaszodra:

#4

"Epigenetika van, evolúció nincs."

Nem igaz.

"Túl lassú alkalmazkodás nyilván halálhoz vezet."

Nem igaz.

"Az epigenetika meg tudományosan nem is magyarázható."

Ez meg aztán pláne nem igaz.

#8

"Ha a környezetben nem megy végbe jelentős változás akkor az evolúciót nem lehet értelmezni."

Nem igaz.

"Jelenlegi tudásunk szerint a környezeti változások hirtelen, nagyon gyorsan következtek be"

Nem igaz. (Pontosabban voltak ilyenek is, meg lassú változások is.)

"az evolúciónak nem lett volna ideje alkalmazkodni hozzájuk, mert a faj kihalt volna még azelőtt."

Hát ez akár igaz is lehet. Némely esetben. Máskor meg nem.