Magyarul van a felirat a rejtélyes ókori szfinx-szobron az amerikai egyetem professzora szerint. Na, ehhez mit szólsz?
Már korábban is hallottam, hogy az ókori egyiptomiak valójában magyarok voltak ők is. Figyeld : Buda ➡ Budda ➡ Buddha
A piramisok peremes épületek Peremes ➡ Piramis
Most ezeket a korábban elméleteként tartott dolgokat igazolják az amcsi kutattók? [link]
válasza:Buda – a történelmi település – a krónikák szerint Attila testvéréről kapta a nevét (Buda/Bleda). A név maga valószínűleg török „Bilda/Blida” formára vezethető vissza, aminek a jelentése egyébként az, hogy bölcs uralkodó.
Buddha név gyökere a szanszkrit „budh” szó, aminek a jelentése ébren lenni, felébredni, buddha annyit jelent, hogy „a felébredt”, illetve „megvilágosodott”. (Használják így is, kisbetűvel, kvázi jelzőként is, mert amúgy alapvetően nem névről van szó, csak Gautama Sziddhártha esetén vált később kvázi névvé.)
A piramis a görög „püramisz” szóból ered. Hogy a görög nyelvbe esetleg az egyiptomi nyelvbe került-e be, azt nem tudni, de azt igen, hogy magát az építményt az egyiptomiak „mer”-nek nevezték. (Van pl. olyan álláspont is, hogy a görög nyelvben a szó a búzát jelentő pürosz szóból ered, mert a piramisok alakja hasonlított egy mézben tartósított, pörkölt búzaszemekből készült sütemény hagyományos formájára.)
A magyar „peremes” nyilván a „perem” szó ragozott alakja. A perem szó viszont német eredetű, a „brem/prem” (szegély, szegés) szó átvétele. Ugyanebből ered a prém szavunk is, mivel sokszor csak a felsőruházat szegélyét „peremezték” szőrmével.
(Arról meg, hogy az ominózus szfinx bronzszobor a 3. században készült a Római Birodalom Dácia provinciájában, azt meg előttem kivesézték.)
~ ~ ~
Attól, hogy *ma* két szó esetleg hasonlít, sőt teljesen megegyezik, abból tudománytalan azt feltételezni, hogy közül lenne egymáshoz. Mindig a szó korábbi változatait kell visszakövetni, úgy lehet megtalálni, hogy melyik szónak mi az eredete, két hasonló szó közös eredettel rendelkezik-e. Pl. van a kar szavunk, ami egy testrészt jelent. Meg van egy másik kar szavunk is (tanári kar, tánckar, zenekar). Még lehet spekulatív módon valami közöset is találni bennük, bizonyára a karmester azért karmester, mert a karjával „hadonászik”. Ha azt kezdjük el vizsgálni, hogy ez utóbbi szót hogyan írták le régebben, akkor rá lehet jönni, hogy a kar szavunk a latin chorus szóból ered, az -us végződés elhagyásával (hasonlóan az angyal–angel(us), apostol–aposztol(osz). Lehet, hogy ma a két szó azonos alakú, de köze nincs a két szónak egymáshoz. Persze ehhez nem ad-hoc módon kell keresgélni, meg spekulálgatni, hanem a tudományos módszernek megfelelő módon kell valódi kutatást végezni. Akkor is, ha amúgy a spekulatív „megoldás” akár még tetszetősebb is.
válasza:Jó felfedezés azért. És szerintem elég régies magyart mutat:
íma imád itt hieres arslan
Meg azért jó lenne még összevetni a legkorábbi magyar szóhasználatokkal és nyelvi elemekkel. Jó ez a kutatás azért, nem kell elvetni.
És kérdező némi esetleg hasznos kiegészítés...
- Sphinx nem csak Egyiptomban volt használatos, hanem Mezopotámia és Görögország, stb is. És a sphinx lehet álló, ülő és fekvő is, és lehet szárnyas és szárnyatlan is.
- Az ábécéket az emberek, a népek úgy vették át, hogy használták az eredeti nyelv írására és a saját nyelvük leírására is (mint a cikk is említi). Például az angolt is írták rúnaírással (Anglo-Saxon runes) és a görögöt és latint is egyaránt használták nem görög és nem latin írásokhoz. Britanniában az angolt eredetileg a latin betűk használata előtt rúna rovásírásokkal írták és a latint csak később vezette be az egyház. Egy ideig keverten is használták, mire a rúnaírást elhagyták úgy 1000 után valamikor.
- Kelet-Európában a latint és görögöt is egyaránt beszélték és használták, így a görög betűs felirat protomagyar nyelven sem meglepő és egyedülálló Magyarország környékén sem. A lényeg ebből, hogy ez nem felfedezés, ezt már régóta tudják.
Az összevetést még vizsgálnám a konkrétnak vett Naxos szfinxel (Sphinx of Naxos), mivel oszlopon is voltak egyéb sphinxek és a fejen lévő pánt hasonlóság is mellékes, mivel az egy általános görög fejpánt ("tainia", "ταινία") és a szobrokon és festményeken általában is megtalálhatóak. Ez persze inkább mellékes és nem von le a kutatás értékéből.
Görög sphinxek:
Sphinx I. Dareiosz perzsa király palotájában.
Itt angolszász rúnák és latin szöveg is van vegyesen (9. század).
Einang kő (Einangsteinen) Elder Futhark rovásos betűkészlettel írt rúnakő protonorvég nyelven. És ezt is jobbról balra kell olvasni.
( [link] )
......... mellékesen kérdező belenézegetni
válasza:Igen a tatárlaki korong (a világ legrégebbi lelete,kb 7.000 éves a Sumer előtti) is magyar!
Régen a biblia szerint csak egy nyelv volt, abból származik a többi nyelv!
A Sumer, egyiptomi irásokat is magyarul lehet megfejteni így magyar lehetett az ősnyelv!
válasza: válasza:13/ Azért nem kell túlzásokba esni, bár a történelemből rengeteg dolog meglepő azoknak akik keveset foglalkoznak vele.
A sumer és egyiptomi írás meg van fejtve és ismerik és mindkettőt tudják olvasni, bár nem voltak egyszerűek. Az egyiptominál egy három írással írt felirat segített és a rajta lévő ismert görög alapján fejtették meg. Kész szerencse, hogy ilyen többnyelvű feliratokat egyáltalán készítettek az ókorban.
Rosette-i kő - wiki
"A rosette-i kő (ismert még rosettai kő néven is) egy sötét gránitdarab (néha helytelenül bazaltként említik), amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez."
Így néz ki:
( [link] )
( [link] )
A Biblia egyes kutatható részeit azt kutatják, a vallási meggyőződéseket meg tiszteletben tartjuk, de az kicsit eltér a tárgytól kutatási szempontból. Amit lehet abból is megtalálnak, mint ókori városok, népek és személyek egyes esetekben már igazoltak és tényleg benne van.
válasza: válasza:A Tatárlakai lelet (Tartaria tablets) az egy nagyon jó kutatási téma, bár nem halad túl gyorsan. Akkoriban egész Európában hasonló írásrendszerekkel írtak (erre példák lent) és a népek is kevertebben jelenvoltak. Így más nyelvek is vizsgálhatóak.
Ott a figyelmet az előbbiekben is említett különféle rovásírásokra kellene felhívni, merthogy nem csak a székely-magyar rovásírás létezett, hanem az északi rúna írás is a rovásírások egyik fajtája. Ha megnézed a betűkészlet is részben azonos, csak más hangok jelölésére használták. És ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy alapvetően voltak rovásírás fajták és küllemre és stilisztikára nagyon hasonlóak. Még a korai latin és görög írás is bizony egy olyan írásból alakult tovább. De a
Tatárlakai korongocska egy nagyon jó korai példa az írás kezdeteihez és vannak még további hasonlóak is. Az tény, hogy mivel Erdélyben talált leletről van szó, így az egyik legnyilvánvalóbb az ó székely vagy ó magyar írás egyik korai változatának lehetősége. Teljesen nyilvánvaló következtetés Erdély területisége okán.
Itt van egy kettő egyébként hasonló ókori európai írásmód, hogy lássad kicsit ezeket.
Etruszk írás - aki nem ismeri ezeket az nem tudná biztosan megmondani, hogy ez magyar rovás, skandináv rúna, anglo szaxon rúna, vagy micsoda.
Rök rúnakő, Svédország.
Nestor kupa a görög betűk egy nagyon korai példája az ie. 800 környékéről. Aki nem tudja mit néz, annak simán beadható a dán rúna és székely-magyar rovásírás is. Pedig egyik sem, ez korai görög írás.
Ez a kupa maga.
Duenos felirat szintén egy kerámián van és korai latin, ez is a rovásszerű betűhasználatok egyike. És ez latin betűkből áll! Ez is jobbról balra írt szöveg.
Ez az edény.
És az ó türk írás is egy rovás sítlusú írás (nagyítsd ki, hogy látható legyen).
Megjegyzendő, mivel összekeverik, hogy nem azonos a "türk" (en: Turkic) és a "török" (en: Turkish). A türk birodalom sem a mai Törökország területén volt, nem is érintette azt. A türk ázsiai népcsoport.
Ugyanígy érdekes írások az Anatóliai hieroglifák vagy a Krétai hieroglifák (link lent).
... nézegesd át ha érdekel
válasza:#14
Gondolom többek között azért, mert azzal kezded, hogy jó elképzelés, miközben hollófernyiges 6. válaszában küldött linkjéből kiderül, hogy a szfinx egy hamisítvány.
válasza:A most következő nem a megszokott közvetlen kérdéshez illeszkedő válasz lesz és mellékesen nem olvastam el az újabb válaszokat. Nos szóval... Bár szoktam írni magyar történelem témában is, de nem annyira területem. És általában véve igazából sok kérdésben nem tartozom az úgynevezett "egyik fél"-hez sem, bár ahogy az lenni szokott vélhetően mindenki amit éppen írok pont magyar történelemben válaszokat, azt lesznek akik a tipikus "két fél" nézőpontjába sorolva fogják olvasni és értelmezni. Így a saját elképzelt vitájukat folytatják mint a farkát kergető kutya, aminek hát nincs ugye sok értelme. Ilyen módon lényegében másra válaszolnak és másról beszélnek, fel sem tételezik többnyire, hogy lehet harmadik és negyedik álláspont is. Így viszont egyik fél sem tud újat tanulni, csak ismételni és visszaolvasni a saját véleményt. Pedig a hasznos az lenne, hogy AKÁRHOGY is volt valami, azt akarjuk tudni történelemből és ez nem azonos a megszokott véleményünkkel.
Nagyon azt látni sok kérdésben, hogy az emberek hajlamosak csak "két nézetre" egyszerűsíteni mindent, mert egy szélesebb és árnyaltabb látókört áttekinteni nyilván nehezebb.
És sajnálatos módon "mindkét fél" jellemzően 1. hibázik, 2. elbeszél a másik mellett és valójában nem is akarja meghallgatni a másikat. Így nem közös kutatás és megbeszélés van, hanem csak mindenki a megszokottat ismételgeti a két lehetőség közül. Sok esetben nem szoktam osztani egyik nézőpontot sem, mert sajátos hibákat tartalmaznak. Ami a magyar történelem témájában az alábbi szerint sematizálódik és ez annak aki kívülről nézi elég jól látszik is. És mindkettő teljesen fölösleges amúgy.
válasza:Itt a két sematizált példa.
- A magyarok mindenkinél különbek. (Nyilván stb.)
- A magyarok történelmét túlzottan kedvelőkkel ellent kell mondani. (Nyilván ez is részletezhető.)
És itt a hozzáállásról van szó első lépésben! Amíg ezek megvannak, addig egyik "fél" sem látja át a kérdéseket megfelelően, és nem "a másik" nem látja át, hanem egyik sem! Közben mindenki célja csak az, ahogy valami ténylegesen volt és semmi más és akárhogy is volt.
Ez két hozzáállás kívülállóként nagyon jól kivehető, még akkor is, ha nem hiszik róla a résztvevők. És ez a "nemszeretem téma" része és legfeljebb a másikra hajlamosak értelmezni (mindkét fél!), de az ugye csak ugyanaz a kettősségbe sematizált elképzelés. Pedig ezt mindkét félnek át kellene vennie saját magának pont azért, hogy a túlzásokat, fölösleges vitákat és alaptalan felvetéseket kizárhassák.
Ami engem illet például a magyar történelemmel nem sokat foglalkoztam, de nyilván adódott, hogy akkor a klasszikus téma, hogy a szkítáktól származunk-e, na az hogyan is volt. És inkább csak úgy kíváncsiságból is, meg hát mégiscsak történelem sz is. Megnéztem a forrásokat és elég egyértelmű a származás, és tényleg az elsődleges dolgokat. Mondjuk érdekesen is hatott, mert manapság nagyon nem élünk itt Európában ázsiai stílusban és semmink sem olyan, és ezért valóban meglepő a modern Európa életstílusából nézve. De tényleg úgy van, ha valakit valóban "az" érdekel ahogy tényleg volt. Nem is nagyon érthető, hogy miért kellene vitatni ezen származást, hiszen senki sem kap érte pénzt és elvileg mindannyiunk érdeke, hogy bárhogyan volt az hogyan volt és azt nyugtázni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!