Miért Napóleon a franciák kedvence mikor Napóleon nem is volt francia?

Mindezen túl nem kifejezett kedvenc Napóleon, bár egyre inkább árnyaltabb a megítélése, vagyis zsarnoki tettei mellett egy ideje figyelembe veszik pozitív hozadékú cselekedeteit is.

Szörnyű háborúk sorozata nyomja rá a bélyegét a korszakára, annyira, hogy neves történészek szerint akkor volt az első világháború, így a másik kettő sorszáma eggyel több.

Vannak persze, akik rajonganak érte, mások meg még ma is szabályosan gyűlölik, bár a szélsőséges megítélés egyre jobban csökken, ma már nincsenek hatással korunkra tettei, de régebben nagyon megosztó személyiség volt.

" ma már nincsenek hatással korunkra tettei..."

Ez így azért nem teljesen igaz, a Code Napoléon mai napig sok ország polgári törvénykönyvének az alapjául szolgál.

Olyan, mint a magyaroknak Petőfi Sándor, aki született Petrovics volt, mégis magyarnak tartotta magát, a magyar kultúrát gyarapította, a magyar nemzet érdekeit képviselte, a magyar földért és emberekrét harcolt.

Ugyanígy már leírták felettem, hogy mindegy Napóleon minek vagy hol született, a cselekedetei elegek ahhoz, hogy a francia történelem egy fontos alakjának tartsák nem csak a franciák, hanem mindenki más is.

Nem tudom miért lett lepontozva, de Sztálin és Hitler is jó példa, Joszif grúz nemzetiségben született, de működése a szovjet történelem alakjává teszik, nem pedig Grúziáévé. Adolf Hitler pedig hiába született Ausztriában egy osztrák családban, életének jelentősebb (és híresebb) részét Németországban és a német állam ügyeinek érdekében töltötte, életének munkássága ezekhez, valamint a Harmadik Birodalomhoz kötik, nem pedig az osztrák államhoz. Nyilván utóbbi kettő alakhoz egyértelműen negatív momentumok kapcsolódnak, de Hitlernek több köze van a németek múltjához és jövőjéhez, mint az osztrákoknak, ugyanígy van Sztálin alakja is, habár a "szovjet" mint olyan, már nem létezik, de a jogutód Oroszország polgáraira nagyobb hatással van, mint a grúzokra. Petőfi is a mi kultúránkban él tovább, cselekedetei a magyar történelemre voltak hatással, nem a szlovákokéra.

"Születésekor Corsica már Franciaország része volt, így ő is francia volt."

Azért ne túlozzunk, Korzikát egyszerűen meghódította a francia királyság 1769-ben, de még több, mint egy évszázadig kulturálisan sokkal inkább állt közelebb az olaszokhoz, mint a franciákhoz (a meghódítás előtti rövid életű korzikai köztársaság hivatalos nyelve is az olasz volt). És máig gyakorlatilag egy külön világ.

#8

Minden ország minden területére elmondható, hogy "csak meghódították".

#8 az lehet, de itt Napóleonról volt szó, nem egy random korzikai lakosról.

Egyébként meg kis fact-check:

- Genova 1764-ben PÉNZÉRT adta el Korzikát a franciáknak egy titkos szerződésben

- 1764 és 1768 között a francia hadsereg apránként bevonult, a genovai hadsereg meg apránként kivonult (békésen)

- 1768-tól Franciaország gyarmati birodalmának része volt Korzika, amit egy helyi kijelölt kormányzó irányított

- 1770-ben a korzikai lázadás leverése után Franciaország hivatalosan is bejelentette Korzika annektálását

Napóleon 1769-ben született Korzikán, ekkor már a sziget francia terület volt, francia vezetéssel. Napóleon anyanyelve a francia volt, a francia kultúra közelebb állt hozzá mint az olasz, Franciaországba ment tanulni. Katonai felemelkedése is a francia hadseregben történt. Nem úgy volt az hogy megjelent egy jött-ment olasz ember és hirtelen átvette az irányítást a franciák fölött.