Görögország a legfiatalabb országok között van Európában? 1830-ban lett csak független.

# 45

IDÉZEM: "Amúgy a kérdés egy újabb keletűnek számító történelmi kérdéskör, hogy mit és mikor miket nevezhetünk államnak, országnak, stb. Szerintem jó téma úgy egyébként. Csak egy hibát szempontot már az elején meg kell oldjunk, hogy a mai állam és/vagy nemzetállam fogalmait nem érthetjük a középkorra és az ókorra sem. Érted kérdező, hogy a mai fogalomrendszerből Görögország és sok más ország nem létezett, csak ez nem ennyi. Most lehetne erre példát írni, hogy jobban értelmezhető legyen, de hát nem is tudom."

Ne haragudjon, de megint marhaságot ír.

Attól, hogy a modern állam bizonyos vonásaiban eltér az ókori és a középkori államoktól, az nem azt jelenti, hogy az utóbbi kettő, az ókori és a középkori állam nem állam lenne.

Mert az ókori és a középkori állam is állam.

Pontosan ezért tanítják az egyetemek történelem, jog és államtudományi intézeteiben az ókori és a középkori államok történetét és államszervezetét.

Könyörgöm, vegyen a kezébe egy-egy történelem, vagy jog egyetemi tankönyvet, feketén-fehéren ÁLLAMKÉNT határozzák meg az ókori és a középkori államokat.

Kérdés akkor, hogy miben határozzuk meg az "állam"-ot? Lássuk a kritériumokat.

A lényeg, hogy az állam meghatározása egy ma (MA) konkrét körülírás, bár még ezt is vitatják, de az állam elgondolásának és megvalósításának volt egy fejlődése. Szóval az állam nem csak az ami ma annak mondunk, hanem fejlődésen ment keresztül.

# 53

Nincs semmiféle vita abban, hogy a Római Birodalom állam volt.

A "birodalom" ugyanis csak az állam egy típusa.

Nemcsak a mai történészek tekintik államnak, de maguk a rómaiak is annak tekintették az ókorban. A helléneknek is jól kidolgozott államelméletük volt.

Az államelmélet, állambölcselet már az ókorban megjelent.

Kr.e. 375 Platón: Politeia (Állam) című műve.

Arisztotelész: Politika című műve.

Cicero: De re publica (Az államról) című műve.

Kr.u. 420 Szent Ágoston: De Civitate Dei című műve.

# 43

IDÉZEM: "Egy valódi országnak egyetlen állampolgársága van.

Egy valódi államnak van egy legfelsőbb törvényhozása (supreme legislative institution) Az OMM-nek nem volt ilyen parlamentje."

Ilyen feltételek nem szükségesek.

A cári Oroszországnak sem volt egységes állampolgársága, 1905 előtt nem volt törvényhozása sem (az első Állami Duma ekkor lett létrehozva).

Akkor az Ön kritériumai szerin 1905 előtt Oroszország sem létezett államként?

# 52

IDÉZEM: "The international commercial treaties and trade agreements were conducted independently by Austria and Hungary, as independent nations.[59] The Common Finance Ministry had no competence in the international commercial treaties and trade agreements of the Austrian state or the Hungarian state.

"Austria–Hungary" in the Encyclopædia Britannica, 11th ed. 1911."

VAN EGY KIS GOND.

Ön egy 1911-es Encyclopædia Britannica cikkel támasztotta alá az állítását.

Csakhogy a szócikk állítása TÉVES.

Fenntartom, egyetlenegy nemzetközi szerződést, gazdaságit és kereskedelmit sem kötött külön Magyarország 1867 és 1918 között.

Ön egyetlenegy konkrét példát sem tudott felhozni ilyen nemzetközi szerződésre, mert nincs ilyen.

# 52

Továbbá hogy tudott volna Magyarország 1867 és 1918 között nemzetközi szerződéseket kötni, amikor egyáltalán nem volt diplomáciája, sem külügyminisztere, sem diplomatái, sem nagykövetei, sem konzuljai?

Ilyenekkel csak az Osztrák-Magyar Monarchia rendelkezett a külügyminisztériuma (Ministerium des kaiserlichen und königlichen Hauses und des Äußern) állományában.

A kereskedelmi szerződéseket is Ausztria-Magyarország kötötte.

Például az 1869-es barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződést Japánnal (Vertrag über die Freundschaft, Handel und Schifffahrt zwischen Österreich-Ungarn und Japan).

[link]

[link]

# 55

IDÉZEM: "Ismétlésnek: Kérdés akkor, hogy miben határozzuk meg az "állam"-ot? Lássuk a kritériumokat."

Az állam fogalmának talán leghíresebb meghatározása Georg Jellinek (1851-1911) a "három elem elmélete" (Drei-Elemente-Lehre).

E szerint az állam három feltétele:

1.) Saját terület.

2.) Saját népesség.

3.) Hatalom, ami a saját területen élő saját népességet összefogja.

Max Weber (1864-1920) szociológiai definíciója szerint: "az állam az a közösség, amely egy bizonyos területen belül .... (sikeresen) követeli magának a jogos fizikai erőszak monopóliumát".

Egy másik elterjedt, politológiai definíció szerint az állam egy adott közösség ügyeit szabályozó intézmények rendszere.