Kereszteslovag VS. Spártai katona? Melyikük győzne?

A spártai győzne, mivel a spártaiakat kiskölyök koruk óta keményen edzették. Míg a lovagok leginkább fegyverhordozói tevékenységeket végeztek illetve vallásbeli buz*iságokban vettek részt.

Egy spártai már kiskölyök kora óta edzésben van (testileg-lelkileg-szellemileg), tehát jóval előbb kezdett el megtanulni bánni a fegyverekkel vagy verekedni, birkózni mint egy lovag. Legyen akár keresztes akár más.

Bár már régi kérdés, de nagyon sok téves dolog olvasható itt, ezért ha valaki idetévedne, legyen kicsit rendbeszedve.

Csoportosítva az elhangzott fals dolgokat:

1)

- "Spártai fegyverzete: [...] nagy köralakú bronzpajzs [...]"

- "Ugyanakkor a lovag csatabárdja széttöri darabokra a spártai nagy bronzpajzsát."

- "jó a spártai bronzpajzs, de a lovagoknak is van pajzsuk"

A görög hopliták pajzsa SOHA nem készült bronzból. Az minden esetben fapajzs volt, amit bőrrel vontak be, és festettek. Extrém ritka esetben bronzzal vonták be a fapajzsot, de tisztán bronzból öntött pajzsot sohasem használtak.

Ezt épp úgy hamisan mutatja be a 300, mint a kérdést is inspiráló Rettegett harcosok.

2)

- "viszont a bronzkarddal vagdalkozhatna ott a spártai a kereszteslovag nehézpáncélzata ellen."

- "A spártai eleve bronz kardot használt, ami rövid volt és könnyen csorbult, valószínűleg nem vitte át a kerezstesek korában használatos láncinget."

A görög hopliták rövid kardtípusait, a xiphoszt, illetve a kopiszt SOHA nem csinálták bronzból. Az mindig vasból készült. Az összes lelet, ami előkerült belőlük, vasból készített penge volt, egyetlen egyet sem találtak, ami bronzból ezt volna.

Hasonlóképp a lándzsa döfőfeje is vasból készült.

3)

- "Arról nem is beszélve, hogy a spártai katonák fegyverzete a óriás nagy pajzzsal meg rövid karddal a formációban való harcolásra lett elsősorban kitalálva"

- "A spártai egyenes rövidkard 50-60 cm hosszú. A középkori lovagi másfélkezes vagy lovagi kard pedig 90-107 cm hosszú."

- "A rövidkardot úgy kikapja a kezéből a láncos buzogánnyal a kereszteslovag mint a pinty"

- "ahol a rövid kardjával már ő van előnyben."

- "a lovag helyében, nem is a karddal mennék, hanem a buzogánnyal, mert az ellen vagdalkozhat a kis rövidkardjával a spártai..."

- "Amúgy egy nagy pallost forgatni sokkal nehezebb és lassabban is megy, mint a spártai rövidebb kardja."

- "A kusari-gama és a ninjato ellen nem sokat ér a kis rövid kard"

- "A 70 kg-os tógás hiányos páncélzatú spártai, a rövid karddal"

A görög hoplitnak a kard csak harmadlagos fegyver volt, a legutolsó utáni pillanatban használták.

Az elsődleges fegyverük a 2-2,5 méter hosszú, dorü nevű lándzsa volt, aminek, mint fentebb írtam, a fő levélalakú döfőfeje vasból készült, míg másodlagos fegyverként pedig a túlsó végén volt még egy kisebb bronz hegye is, amit szauroternek, azaz gyíkölőnek neveztek, ezt használták tartalékként. És csak ha minden kötél szakadt, a legvégső esetben, csupán vésztartalékként nyúltak hozzá a kardhoz.

4)

- "Spártai fegyverzete: [...] hajító dárda [...]"

- "Ha a spártai a dárdáját biztos távból elhajítja, és eltalálja a lovat, akkor a ló elesik és rá a lovagra"

Feltételezem, ebben is a 300 és a Rettegett harcosok fals információi szolgálják a kiindulási alapot.

A hopliták nem használtak hajító dárdát, a dorü kialakítása nem volt alkalmas a hajítófegyverként való használatára, gerelyeket pedig nem használtak a hopliták - ez a segédcsapatok szerepe volt.

- "Bár a számszeríj az durva egy fegyver, de mire azt felajza, addigra már a spártai a harmadik dárdát hajítja el."

Ez nem csupán azért nem volna lehetséges, mert a dorü nem alkalmas hajítófegyvernek, hanem azért sem, mert nem vittek belőle magukkal hármat egyszerre.

5)

"A spártaiaknak nem volt testpáncélja, csak lábvért és sisak, lásd még 300 mint szakirodalom"

Valóban igaz, hogy az izomvért a módosabbak páncélzata volt (ettől függetlenül létezett), ugyanakkor minden hoplita viselt legalább egy meglepően ellenálló, rétegelt vászonanyagból készült vértet, modern nevén a linothoraxot, amelyet az esetek többségében a legsebezhetőbb alhasi részen még plusz bronzpikkelyekkel is megerősítettek.

----------

"Attól függ, melyik keresztes háborúról beszélünk. A lemezvértet az 1200-as évek végétől kezdik használi (újra) Európában, a 8 keresztes hadjáratból még nagy jóindulattal is csak 2 esik ebbe a korba."

Így van, nem mindegy, hogy korban hol járunk egy lovag kapcsán, nagy fokú különbségek vannak lovag és lovag között az időben haladva, ami félreértésre adhat okot.

-----------

Valamint:

"1600 kereszteslovag (nehézlovasság, szintén a legjobb, legtapasztaltabb elit harcosok), valamint mellé 400 gyalogos számszeríjász"

- "Egyébként ha már említettétek azt hogy kopjás lovas roham legyen, vagy csatabárdos gyalogos támadás. Igazából lehetne is-is, 1000 kopjás lovas kereszteslovag és 1000 csatabárdos és láncosbuzogányos lovag gyalogosan."

Ennek így már - túl azon, hogy teljesen más körök harcosait veszi alapul a kérdés, más korszínvonalon készült felszerelésekkel - valóban semmi értelme sincs, hiszen már összehangolt fegyvernemekből álló komplett hadsereget sorolsz fel, ami már nagyon messzire visz az eredeti alapgondolattól.

Hiszen a falanx sem önállóan küzdött, mindig együtt mozogtak vele könnyű fegyverzetű segédcsapatok íjakkal, gerelyekkel, parittyákkal, illetve némely esetben lovas csapatok is ismertek voltak a görögök között, és ugye attól függően, hogy melyik kor lovagjairól beszélünk, képbe kerülhet a tűzfegyver is, tehát az összevetés értelmetlen. Mindent a saját korában lehet megítélni, a maga környezetében.

Ahogyan egy másik kérdésnél írtam: egy, a maga korában kiválóan kiképzett és korszerűen felszerelt 1866-os porosz katonát nem lehet összehasonlítani egy mai felszerelésű NATO katonával, azt mérlegelve, hogy melyik úgymond a "jobb" katona.

Ó, és ezt kifelejtettem.

"A 70 kg-os tógás hiányos páncélzatú spártai"

A hopliták nem tógát hordtak a vértezet alatt (borzasztóan nem lett volna praktikus a harcban), hanem tunikát.