Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Kossuth és Széchenyi véleménye...

Kossuth és Széchenyi véleménye Ausztria és Magyarország között fennálló közjogi viszonyról?

Figyelt kérdés

Emelt töriből szóbelizek hétfőn, és van egy dolog a tételben, amin megakadt a szemem. Ilyeneket ír, hogy:

- "Kossuth gazdasági és politikai ÖNÁLLÓSÁGGAL rendelkező nemzeti államot szeretett volna létrehozni."

- "Mindketten egyetértettek abba, hogy hazánknak FÜGGETLENEDNIE kell az osztrákoktól"


A neten viszont ezt olvastam:

Széchenyi:

"Széchenyi a birodalmon belül akart maradni, gazdasági ÖNÁLLÓSÁGOT és rendi alkotmány szerinti kormányzást kívánt."


Kossuth:

"Kossuth egy politikailag és gazdaságilag FÜGGETLEN országot képzelt el, ennek alapját egy erős nemzeti ipar adná."

------------------------------------------------

Nekem az logikusabbnak tűnik, amit a neten írnak, az óráról is emlékszem, hogy a tanár is mondta, hogy a birdalomtól nem akartak elszakadni. Szerintem meg azért nem mindegy, hogy függetlenedésről vagy önállósodásról van szó. És kiadnak egy ilyen tételkönyvet országosan, hogy tanuld meg, és aztán szóbelin ha rosszul mondom, én vagyok a hülye? Valaki tegye tisztába a dolgokat nekem, kérem szépen...


Előre is köszönöm


2011. jún. 3. 15:21
 1/8 anonim ***** válasza:

Én pár nap múlva fogok vizsgázni történelem szakon ebből a korból.

Széchenyinél sosem merült fel a teljesen szuverén Magyarország ötlete. Ő egyfajta dualista állammodell és a Magyarországot örökös tartományként kezelő megoldás között ingadozott egészen addig, amíg Döblingbe nem vitték. Utána nem tudom pontosan, de erősen kétlem, hogy ezen sokat változtatott volna.

Kossuth a reformkorban szintén max. birodalmon belüli önállóságot akart. A cél ugye végig az volt, amit az áprilisi törvényekben és az 1848-as országgyűlés törvényeiben rögzítettek. Ott pedig szó sincs elszakadásról.

Ez csak 1849-ben merült fel és csak utána lett Kossuth teljesen függetlenség párti a szó legszorosabb értelmében. Előtte csak egy amolyan dualista rendszert képzelt el.

Nem tudom ki írta azt a tételkönyvet, de jelen esetben én a netnek adok igazat, bár persze az én tudásom nem mérvadó.

2011. jún. 3. 15:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 A kérdező kommentje:
Hát a tételkönyvet különböző forrásokból állítottak össze. A "függetlenedés" címszó alatt meg talán a kis métékű függetlenedésre utalnak, nem tudom, mindenesetre köszönöm a választ, sokat segített :) És sok sikert a vizsgádhoz!
2011. jún. 3. 15:52
 3/8 A kérdező kommentje:
Lényeg a lényeg: mindkettejük célja nagyobb önállóság a birodalom keretein belül, ugye?
2011. jún. 3. 15:53
 4/8 anonim ***** válasza:

Nem feltétlenül.

Az tény, hogy mindketten reformot akartak.

Viszont Széchenyi ezt az udvar által képzelte el. Azt akarta, hogy az udvar és az uralkodóhoz hűséges főnemesek irányítsák az átalakulást, ami akár az Örökös Tartományokra is átterjed. Nem volt ellensége a birodalmon belüli önállóságnak (olyannak, mint pl. ami 1848-ban az áprilisi törvényekkel, illetve 1867-ben a kiegyezéssel megvalósult), de nem tartotta feltétlenül szükségesnek. Ő kész volt elfogadni azt is, ha Magyarország örökös tartomány lesz és talán még örült volna is neki.

Kossuth ezzel szemben ragaszkodott a különálláshoz, még ha kezdetben ezt a birodalmon belül képzelte is el. 1867-ben már kárhoztatta a kiegyezést, de 1848 előtt még ő is ilyesmit képzelt el és ilyesmire törekedett. Ő azt akarta, hogy legyen egy önálló Magyarország, amit tulajdonképpen csak az uralkodó közössége fűz össze az Örökös Tartományokkal. Széchenyi ezzel szemben egy mondhatni egységes birodalmat akar, amin belül Magyarország csak annyiban önálló, hogy őrzi a kulturális sajátosságait. (Értsd: magyar nyelv, országgyűlésnek az osztrák tartományi gyűléseknél nagyobb jogköre stb.) De ez önmagában nem feltételez nagyobb önállóságot, mint amekkora bármelyik örökös tartománynak volta birodalmon belül.

2011. jún. 3. 15:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
Vagyis, ha nagyon egyszerűsíteni akarunk, Széchenyi a reformokért cserébe még a nagyobb függést is készségesen elfogadta volna. Sőt.
2011. jún. 3. 16:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 A kérdező kommentje:

Akkor ilyen marhaságokat még véletlen se mondok, h "mindkettejük célja függetlenedés volt"... :D

de ezek szerint, a nemzeti önállóságot akarták növelni mindketten? Bocsi, hogy itt akadékoskodok, valahogy össze kell foglalnom :)

2011. jún. 3. 16:06
 7/8 anonim ***** válasza:

Attól függ, mit értesz függetlenség alatt.

Teljes szuverenitást, a Habsburgoktól való teljes függetlenedést 1848 előtt egyikük sem akart.

Széchenyi csak reformokat akart és úgy gondolta, hogy ezt az udvarnak kell végrehajtani, aminek fejében akár még az önállóság csökkentését is elfogadható cserealkunak tartotta.

Ne felejtsd el, hogy Széchenyi a tipikus germanizálódó magyar arisztokrata! Még magyarul sem tudott rendesen. A műveit többnyire németül írta.

A reformokban természetesen benne van a magyar nyelv hivatalossá tétele a Magyar Királyság területén, tehát ilyen szempontból nevezhető az önállóság hívének. De közigazgatásilag pont hogy inkább az ellenkező irányba ment volna el.

Ha mindenáron egy kalap alá akarod venni Széchenyit és Kossuthot, akkor azt lehet elmondani, hogy mindketten a reformpárti liberálisok táborát erősítették. Mindkettő változást akart, polgárosodást stb. De Kossuth ezt egy (a birodalmon belül) önálló Magyar Királyság belügyeként akarta lerendezni az országgyűlés plénumán, Széchenyi viszont az uralkodótól várta a reformot, amit talán az Örökös Tartományokra is kiterjesztenének. Az előbbi a Magyar Királyság önállóságát növelte volna a birodalmon belül, az utóbbi viszont a közigazgatási és jogi függést erősítette volna.

2011. jún. 3. 16:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 A kérdező kommentje:
rendben, értem, köszönöm a válaszaidat :)
2011. jún. 3. 16:21

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2022, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!