Miért azt kellett megtanulni történelemből, hogy mikor voltak a háborúk és nem azt, hogy mikor volt béke?
Szerintem nem az a fontos, hogy mikor, hogyan rombolt az ember hanem, hogy mikor épített, alkotott valamit.
A tudomány, a művészet vitte előre az emberiséget nem a háborúk, nem az, ahogyan az ember elállatiasodott (a háborúk során..)
válasza:
válasza:így így gondolj csak bele ha nem lett volna háború kinek jutott volna eszébe akár az autókat megalkotni?
másrészről pl. ha arra gondolsz hogy 48-as forradalomban vagy bármelyik háborúban 1.vh 2.vh-ban nagyszüleid valószínűleg mind harcoltak esetleg meg is haltak ennyit "megérnek" ők is hogy tudjad hogy hol harcoltak és mikor
válasza:A Mona Lisa megalkotása lehet, hogy nem olyan látványos változás az emberiség történetében mint egy háború, amikor sok ember válik gyilkossá, mégis fontosabb.
Csak megszoktuk, hogy azt tekintsük fontosnak, ami látványos.
A művészetek és a tudomány változásában mérhető le, hogy az ember mennyit fejlődött akorábbi korokhoz képest.
A háborúk annak mérföldkövei, hogy az ember mennyit fejlődik vissza.
válasza:Nem tudom, mennyire fejlett az emberiség ma. Én nem nevezném fejlődésnek, hogy tönkretesszük a bolygót ahol élünk.
Mindenesetre azt fenntartom, hogy a háború nem alkotás, míg a művészet az, és ilyen értelemben fontosabb az emberiség szempontjából.
válasza:Semmi sem fekete vagy fehér. BIZONYOS SZEMPONTBÓL van fejlődés de más szempontból nincs, sőt visszafejlődés van.
Amikor feltalálták az autót akkor az A KÖZLEKEDÉS SZEMPONTJÁBÓL fejlődésnek számított de a környezetvédelem szempontjából nem.
És nagyon kevés olyan találmány van, ami MINDEN SZEMPONTBÓL fejlődés.
(A műalkotásoknak mellesleg semmilyen káros hatásuk nincs a világra.)
válasza:Abban igazat adok hogy kell a művészet is.... hogy nem káros semmi formában a világra?Ha úgy vesszük nem káros,de ha belemélyedsz akkor keresgélj tovább...
Alapanyagok:
* Festékanyagok: ásványi vagy szerves festékanyagok, fémoxidok, nagyon finom porrá törve, iszapolva. Lényegében ugyanazok, melyeket más festészeti technikákhoz is használnak.
* Olaj: a leggyakrabban lenolaj. Viszonylag lassan szárad, de főzéssel, napon történő sűrítéssel, szikkatív hozzáadásával a száradás gyorsítható.
* Szikkatív: a lenolaj száradásának sebességét befolyásoló anyag. Ólomoxidot és mangánoxidot tartalmaz. Mérgező.
* Viasz, méhviasz: a méhek viaszmirigye termeli, a lépek építőanyaga. Tisztítatlan állapotban sárgás színű, fehérített változatát használják.
* Gyanta: leginkább masztix- vagy damárgyanta. A masztix a Pistacia lentiscus nevű mediterrán cserje gyantája. A damár Hátsó-Indiából, Indonéziából származik, szintén növényi eredetű. Terpentinszeszben feloldva kence készül belőlük.
* Terpentinszesz: illóolaj, a fenyő kérgéből szivárgó balzsam lepárlásával előbb terpentinolajat, újbóli lepárlással terpentinszeszt kapunk. A gyanták és a viasz oldószere, az olajjal elegyedik.És a lényeg a FA!!! A legrégebb óta használt alap a fa, a deszka. Én elhiszem,hogy nem káros de szerinted mennyi fát vágtak ki a történelem során? Igaz elenyésző az adat ha az építkezésekre gondolunk(hisz ott esőerdők pusztulnak el...) de azért a művészethez is kell egy kis feláldozás...
Rendben helyesbítek, akkor egy festmény is káros kicsit a világra az általad említett anyagok miatt de abban nyilván mindenki egyetért, hogy ez elenyésző ahhoz a pusztításhoz képest, ami egy háború során történik.
Viszont ha szerintetek a háborúk szükségesek voltak az emberiség fejlődése szempontjából, akkor a további fejlődéshez is kellenek majd háborúk?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!