Mi a különbség a metafora és a megszemélyesítés között? Hogyan ismerni fel?

[link]

Metafora: „A metafora két dolog, tárgy, esemény, vagy személy azonosítása , valamilyen külső vagy belső tulajdonság, hangulati hasonlóság alapján.”

Pl.:

„Pajkos gyermek a sors, csak úgy játszik véle.”

„Ütni készül ökle csontos buzogánya”

A lényeg hogy egy adott tényleges dolgot egy másik dolog tulajdonságaival ruházunk fel. Az ökölnek nincs olyan része, hogy „buzogány”. Buzogánya esetleg egy katonának van. A sors nem gyerek, hanem fogalom. Ez egy ki nem mondott hasonlat tulajdonképpen. Nem azt mondjuk, hogy „A sors olyan, mint egy gyermek, úgy játszik vele, mint egy gyermek.”, vagy nem azt mondjuk, hogy „Az ökle akkorát üt, mint egy buzogány”.

A metaforában szereplő dolgok nem kell, hogy élők legyenek, de lehetnek élők is.

A megszemélyesítés egészen más. Ilyenkor egy élettelen dolgot élő tulajdonságokkal ruházunk fel. Pl.: Suttog az éjszaka, beszél a szél, az árnyék átrohan a szobán. Ezekben a példákban nincs hasonlat és nincs metafora. Nem azt mondjuk, hogy „az árnyék olyan, mint”, mert az „olyan, mint” után gyakorlatilag bármi jöhetne az embertől a gazellán át bármi, ami képes rohanni.

A metafora egy dolgot egy másik dologgal azonosít (valamilyen hasonlóság alapján). pl. "A Saci néni egy gyilkos nőszemély!" Akkor itt a Saci nénit azonosítja egy gyilkos nőszemélyhez.

A megszemélyesítés valamilyen élettelen dolgot emberi tulajdonsággal ruház fel. pl. "...boldogan nyűjtozkodnak alatta a földek..." Ez azért megszemélyesítés, mert a földek élettelenek, tehát nem tudnak nyújtózkodni, szóval emberi tulajdonsággal ruházza fel a földeket.

Remélem tudtam segíteni! :)

Metafora=Pl." Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája" (Petőfi János vitéz) A gyöngyház Iluskát jelenti, vele azonos.

" Hé fiúk ! Amott ül egy túzok magában." ( Arany János Toldi) A túzok alatt Miklóst értjük,pedig a költő ki sem mondta.

A metafora két dolog, tárgy, esemény, vagy személy azonosítása , valamilyen külső vagy belső tulajdonság, hangulati hasonlóság alapján.

Megszemélyesítés=József Attila Határ című versében azt írja sziszeg a por. (Sziszegni élőlény szokott! Leginkább egy kígyó)

Egy másik versének a címe: Beszél a tej.( Beszélni az ember szokott- meg az állatok is kommunikálnak egymással, és az emberrel)

A János vitézben pedig ezt olvashatjuk: " Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte" ( fölkelni,valakit elküldeni az ember tud.)

A fenti példákban tehát az életteen tárgyakat olyan cselekvéssel ruházta fel a költő, amire csak élő képes. Élőnek mutatta be őket.

A megszemélyesítés tehát élettelen dolgokat élőlényekre jellemző tulajdonságokkal érzelmekkel, cselekvésekkel ruház fel.

Amúgy hanyadikos vagy most?