A bölcsész tényleg nem teremt értéket?

Bölcsész és bölcsész között is van különbség. Aki tanít a diplomájával irodalmat, nyelvészetet, stb. segít a kultúrát fenntartani. A könyvtáros bölcsész ABC sorrendbe teszi neked a könyveket a polcon, így gyorsabban megtalálja a mérnök amit keres a könyvtárban, így hatékonyabban, gyorsabban dolgozhat.

A háttértevékenység elvégzése nem alávaló munka. Mindenki tudja ki az a Neil Amstrong például, de arról a pár 10.000 emberről senki sem beszél, aki ezt lehetővé tette. Amstrong helyettesítette az első űrrepüléskori majmot igazából, nem éppen tartozik a legokosabb, leginnovatívabb, vagy legügyesebb emberek közé.

A világot általában kétfajta ember viszi előre.

1. A katona (nem kell magyarázni)

2. a bölcsész, aki kidolgoz, felállít, létrehoz, megszervez... stb politikai rendszereket, ideológiákat, amelyek vagy rossz irányba viszik a társadalmat, vagy nem.

Ez akkor is igaz, ha az érdemük ebben (mármint az ilyen fajta embernek) ki is merül, mert bár Hegel vagy Marx "rendszert alkotott", a megvalósítás már egyáltalán nem rajtuk múlott és elképzelhető, hogy az eredmény nekik sem tetszett volna. A bölcsész önmagában soha nem visz előre egy civilizációt. De nélkülük nincs civilizáció. Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy Watt találmánya nélkül is meglennénk, mert előbb-utóbb úgyis eljutottunk volna a gőzgépig.

De ahogy valaki megmondta már, a történelem kerekét csak a vér viszi előre. Az ember pedig eszmékért hal meg. A család, az egyház, a haza is egy eszme.

(megj.: hozzászólásommal semmiképpen sem szerettem volna szembeállítani a humán és a műszaki beállítottságú embereket, vagy fényezni a manapság lesajnált filozófusokat, történészeket...stb. Sőt még azt se állítom, hogy a rasztahajú szociológus értékesebb, mint egy informatikus. Aki így értelmezi a hozzászólásom, az nem értette meg a mondanivalómat.)

"A világot általában kétfajta ember viszi előre.

1. A katona (nem kell magyarázni)"

De, kell. A katona, aki háborúkban vesz részt (tehát rombolásban, emberéletek kioltásában - legalábbis passzívan segédkezik, de gyakran aktívan is), az hová is viszi előre a világot?

"Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy Watt találmánya nélkül is meglennénk, mert előbb-utóbb úgyis eljutottunk volna a gőzgépig."

Ja, de akkor sem a katonáid meg a filozófusaid találták volna fel, hanem egy másik műszaki szaki. Akkor nem Watt nevét ismerné a fél világ mint a gőzgép feltalálóját, hanem másét, de ez a lényegen nem változtatna.

De teremt. Érdeke,s mindenki azt mondja, hogy egy jó regény így meg úgy, pedig az írónak nem kell egyetemre járnia. A nyelvészek pl. a következőket (is) csinálják:

- szótárak írása (nem csak 2 nyelvű, akár orvosi szótárat is)

- szerkesztőségben korrektúráznak, olvasószerkesztenek

- a siketek jelnyelvi oktatásával foglalkoznak

- a magyar mint idegen nyelv tanárai lesznek

- nyelvkönyveket és nyelvtankönyveket írnak

- ők csinálják a fordítógépeket

-ők csinálják a beszélőgépeket, a mobilok sms-felolvasó alkalmazását, a vakoknak történő számítógépes monitorfelolvasó alkalmazásokat, az automatikus szövegeket, pl. egy pályaudvaron bemondott szövegeket, azt a funkciót, hogy belebeszélsz a telefonodba, és megírja az sms-t a hallott szöveged alapján

- foglalkoznak a nyelvjárásokkal

-retorikával, szónoklással, szövegírással

- reklámszövegeket írnak

- feltárnak régi szövegeket és nyelvemlékeket

-logopédusoknak segítenek

-vizsgálják, hogy működik az agy beszédkor (neurolingvisztika)

- feltalálják a braille-írást a vakoknak

- foglalkoznak diszlexiás stb. gyerekek oktatásával (ez persze gyógypedagógia is)

- kriminalisztikában fontos lehet

- jogi szövegekben

- lefordítják a műveket, amiket olvasok

- filmszinkronhoz szöveget írnak

- külföldön a legtöbb elektronikai nagyvállalat tart fenn nyelvészeti labort (nálunk nem jellemző)

- kommunikációelméletet, üzleti tárgyalást, saját magunk jobb eladását vizsgálják (komm.elmélet, pragmatika)

- a gyerekek anyanyelv-elsajátítását is vizsgálják

Ez csak példa volt, és csak egy szakma.