Az ókori hajósok miért nem vágtak neki az Atlanti Óceánnak? Nem voltak rá kíváncsiak hogy mi van a másik oldalán?

Ki mondta, hogy nem vágtak neki? Az biztos, hogy különösebben nem volt eredményes ha nekivágtak. A föníciaiak megkerülték Afrikát és kísérlettel bizonyították, hogy egy föníciai típusú hajó át tudott kelni az Atlanti-óceánon. Nem zárható ki, hogy meg is tették, de ha megtörtént nem jegyezték le, vagy nem tértek haza.

Viszont az megemlítendő, hogy Írország nyugati partjainál a középkorban találtak indián hullákat, ez alapján gondolta Kolumbusz, hogy nyugat felé elérheti Kínát.

Szerintem kevés ismereteik voltak hozzá, illetve technikailag sem voltak olyan felkészültek. Gondolok itt arra, hogy a földközi-tengeri viharok is rendre szétszórták a görög és a főníciai-flottákat, akkor mi lett volna velük az Atlanti-óceánon? A másik meg, hogy az ókori hajók viszonylag rövid időt voltak képesek a nyílt tengeren tölteni (pár napot), mert a legénység is sokat ehetett (evezősök stb.), a hajón meg nem nagyon lehetett tárolni az élelmiszereket több hónapos, hosszú útra. Mivel fogalmuk sem lehetett, mekkora út vár rájuk, azt sem tudhatták, mennyi élelem kell. Mi van, ha a nyílt óceánon elfogy a kaja? Ott haltak volna éhen. Ráadásul az áramlatokat sem ismerték, egyszerűen olyan ismereteknek a hiányában voltak, ami óceáni hajózásra nem tette őket képessé. A Földközi-tengeren ott volt az Alexandriai-világítótorony vagy ott voltak a csillagok, ott voltak a szigetek, vagy végső esetben más hajók. Vagyis tudtak tájékozódni, előbb-utóbb rájöttek, hol vannak. De a nyílt óceánon pl. felhős ég alatt honnan tudták volna, merre vannak? Nem voltak megfelelő navigációs eszközeik, iránytű, szextáns (még a földrajzi szélességek fogalmát sem ismerték). Így fenn álhatott volna az esélye annak, hogy körbe-körbe mennek és elfogy az élelmiszer, és éhenmeghalnak.

Sőt, sztem egyszerűen nem is feltételezték azt, hogy az óceán túloldalán van még szárazföld. És ha nem feltételezték ezt (és ez meglehet), akkor minek keltek volna útra?

A másik pedig a hajók szerkezete. Az ókorban evezős gályákat használtak, és nem ismerték azt a vitorlázatot, ami egy óceáni útra kell. Átevezni az Atlanti-óceánon sztem lehetetlen vállalkozás.

*3:

Ha volt ilyen akció valószínű, hogy egy max. kettő hajó indult útnak, hiszen az általad vázold okokból senki sem kockáztatott volna egy egész flottát olyan dolgokért amiknek a létezésében sem biztosak. De kalandvágy már akkor is volt bőven az embereknek, lehet, hogy egy-két magányos vállalkozó szellemű hajós nekivágott. Persze valószínűleg vagy meghaltak az óceánon, vagy esetleg elérték az amerikai partokat de vissza már nem jöttek és ott haltak meg. A kérdés végső soron arról szólt, hogy nekivágtak-e ennek az útnak. Bizonyítékok híján nem jelenthető ki, hogy igen de nem is zárható ki. Amíg valaki nem talál föníciai/egyiptomi/görög/római hajóroncsokat az Újvilágban addig ez csak fantáziálás marad.

Nem volt megfelelő tájékozódásuk a nyílt tengeren. (Még nem volt iránytű!)

A vikingek a napköveik segítségével tudtak tájékozódni felhős idő esetén is (a nap járását követve), így tudtak eljutni Amerikába.

"1970. május 17-én indította meg atlanti-óceáni expedícióját Thor Heyerdahl, aki egy papirusznádból készült hajó, a Ra II segítségével próbált eljutni a marokkói Safi kikötőjéből a karibi szigetvilágba. A tudós merész kísérlete sikerrel zárult, vagyis bebizonyosodott, hogy az ókori Mediterráneum népeinek lehetőségében állt Amerika felfedezése"

[link]

Elég sokan azt képzelték, hogy egy ponton vége van és ott lezuhan a víz - meg vele együtt a hajós is, aki oda merészkedik.

Te így elindulnál?