Az egyes állítások igazolásánál miért nem szabad felhasználni már korábban bizonyított tételeket?

Kérdező, sajnos valóban a szövegértéseddel van a baj. Pontosabban, a magyar nyelv használatával. magad mutattad be, hogy ugyanazt az állítást milyen sokféleképpen lehet mondani. Persze mindegyik egy kicsikét más, hangulatban, hangsúlyban, pontosságban, és egy sor másban. A közös bennük az, hogy az állítás legfontosabb része azonos.

Amit te eszerint nem tudsz, a magyar nyelv egyszerre szereti a terjengősséget és a szűkszavúságot. Előbbit arra használja, hogy színesítse mondandóját, utóbbit pedig arra, röviden, csak a lényegre koncentráljon, éppen amiatt, hogy a többi ne vonja el a figyelmet.

Itt is erről van szó. A tudomány szereti a rövidséget. Túlságosan szerteágazó ahhoz, hogy megengedhesse magának a pongyolaságot. Emiatt alakul ki olyan szakzsargon, ami egy átlagolvasó számára akár kínai, a szakértő idejével azonban spórol, de egyértelmű.

Számtalan ilyen van a magyar nyelvben.

Nem eszünk, csak kenyeret. A "mást" fölösleges, mert a hangsúly azon van, hogy ételünk a kenyér. Ezért nem érthető félre. Nem használunk, (itt vége a cselekvés leírásának, most jön az, amire a cselekvés vonatkozik) csak bizonyított tételt. Megfelel a matematikában általánosan használt rövid, velős beszédmódnak. Az a te peched, hogy ebben nem voltál még eléggé járatos. Ezentúl érteni fogod.

"Állítások bizonyításánál sosem szabad felhasználni olyan tételt, amely az állítás bizonyítása után lett először bizonyítva."

- Ne haragudj, ez viszont teljesen rossz. 1. amint azt tisztáztuk, a tétel addig nem tétel, amíg nincs bizonyítva, tehát az "olyan tételt" dolog teljesen suta itt.

2. Az meg, hogy utána lett-e bizonyítva, már teljesen mindegy vagy lett, vagy nem.

Abban látok fantáziát, hogy az a vessző hiányzik a csak előttről!

Egyébként nem értem miért olyan bonyolult ez.

Egy bizonyításban fölhasználhatunk más tételeket, segédtételeket, lemmákat, axiómákat és definíciókat. Nyilván bizonyítás nélküli sejtést nem.

Nem akarlak bántani, de ha már te támasztasz ilyen szintű nyelvi igényeket, akkor nekem is van néhány észrevételem.

"Nekem a nyelvtani megfogalmazással volt a bajom."

-Mi az a nyelvtani megfogalmazás?

"Azt a tényt, hogy nem használunk bizonyítatlan állítást egy másik állítás definíciójában, az teljesen egyértelmű, hiszen ameddig nincs bizonyítva, addig nem biztos, hogy igaz."

-Szóval egyértelmű (most már), mégis eléggé félreértetted.

"Amúgy én arra jöttem rá, hogy a matematikai definíciók megértéséhez nemcsak matektudás kell, hanem nyelvtantudás is."

-Teljesen igazad van, de ez valljuk be, eléggé nyilvánvaló!