Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Létezik abszolút véletlen?...

Létezik abszolút véletlen? (kifejtés lent)

Figyelt kérdés
Szóval: Ha feldobunk egy érmét és fejet kapunk, azt mondjuk, hogy véletlen, mert 50% esély volt rá, hogy fej legyen. De most tekintsük ezt a dobást...ha 100%ig ugyanilyen módon meg tudnánk ismételni a kísérletet (ugyanolyan szögben, erővel dobjuk, légnyomás ugyanannyi stb stb) akkor akárhányszor elvégezve a kísérletet fejet kellene kapnunk. Ez tehát nem véletlen, csak mi érezzük annak. A kérdésem az, hogy a tudomány jelen állása szerint létezik-e abszolút véletlen, amit megint csak egy (nem létező) példán keresztül szeretnék megmagyarázni: Van egy részecskénk, ami mozog. Azt tudjuk róla megfigyelések alapján, hogyha 1 centit ment előre, utána elmegy 50% eséllyel jobbra, 50% eséllyel balra. Tegyük fel, hogy egyszer megy 1 centit előre, majd jobbra vált. Lehetséges-e az, hogyha vissza tudnánk tekerni az időt (azaz megint a kezdő pontnál lennénk és minden ugyanúgy zajlana le) akkor az 1 centi megtétele után balra menne? Remélem nagyjából legalább érthető, hogy mit akarok kérdezni, a fogalmazás nem az erősségem :D
2019. nov. 1. 11:44
1 2
 11/16 anonim ***** válasza:
24%
Nem, ez nem igaz! Senki nem bizonyította még be, Te sem fogod, de ha mégis jelentkezhetsz Nobel-díjra is. De nem is értem miért hajtogatod, annyiszor kifejtettük már, és mindannyiszor megbeszéltük, mivel nem ismerjük a világmindenséget, és még nincs általánosan elfogadott atommodellünk sem. Így aki biztosat mer állítani, az nagyon bátor vagy egyszerűen "napellenzős".
2019. nov. 1. 19:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/16 anonim ***** válasza:
49%

"aki biztosat mer állítani"

Nézd: nagy csoda nincs benne.

2 eset lehetséges:

1: Létezik valódi véletlen,

2: Nem létezik véletlen, rejtett paraméterek vannak.


Mivel már BEBIZONYÍTOTTÁK, hogy NINCSENEK rejtett paraméterek, a 2. eset kihúzva.

2019. nov. 2. 20:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 dq ***** válasza:
64%

Megint olyanok osztják az észt, akiknek annyi fogalmuk nincs a témáról, mint a wonatkozó wiki szócikk első bekezdése.

Se forrás, se 2.5 másodpercnyi google rákeresés, csak ordibálás. Ez az én Tudományok kategóriám (:


[link]

> Bell's theorem is a "no-go theorem", meaning a theorem of inequality that addressed the concerns of the EPR paradox of Einstein Podolsky and Rosen concerning the incompleteness of Quantum Mechanics. EPR stated that superposition of the quantum mechanical Schrödinger equation would result in entanglement, making it incomplete. John Stewart Bell was intrigued by this argument and created his inequality to disprove Von Neumann's proof that a hidden-variable theory could not exist. However, he discovered something new by rephrasing the problem as to whether Quantum Mechanics was correct and non-local (showed Entanglement), or whether Quantum Mechanics was incorrect because Entanglement did not exist. Contrary to popular opinion, Bell did not prove hidden variable theories could not exist, but he proved they had to have certain constraints upon them especially that Entanglement was necessary.[1][2]


(Kicsit hülyén van megfogalmazva: "theories could not exist" alatt azt érti, hogy elméletek helyesek lehetnek. Nyilván egy elmélet akkor is elmélet, ha nem egyezik a valósággal. Persze nem ez a helyzet.)

2019. nov. 3. 15:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/16 Wadmalac ***** válasza:
52%

Hát számomra elég alaptalannak hangzik a következő megállapítás:

A mai tudásunk szerint teljesen véletlen jelenségek azért nem teljesen véletlenek, mert van valami nem véletlen oka, amit még nem ismerünk.

Márpedig most éppen ez történt itt.

Ez alapján támadni a tudományosan egyelőre igazolt valódi randomitást elég puha érv.

2019. nov. 4. 12:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/16 dq ***** válasza:
100%

Ez nem "puha", hanem teljesen valid érv, és, többek között, ezért _sem_ lehetne tudományosan igazolni a "valódi véletlent", mint ahogy nagyjából semmit sem.


Ez nem feltétlen baj: ha a tudomány mai állása szerint nem létezhetne determinisztikus elmélet, amely ezt meg azt meg amazt tudja, akkor ez lenne a kérdésre a válasz: nem létezik determinisztikus elmélet, amely ezt meg azt, meg amazt tudja.


Nem mellékesen nem csak a rejtett részecskék nincsenek kizárva, de, a QM sztochasztikus jellege sincsen bebizonyítva, sőt, nem is lehet bebizonyítani, ugyanis léteznek determinisztikus QM elméletek. Pl a Bohm mechanika ilyen.

2019. nov. 4. 20:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 Wadmalac ***** válasza:
100%

"Ez nem "puha", hanem teljesen valid érv, és, többek között, ezért _sem_ lehetne tudományosan igazolni a "valódi véletlent", mint ahogy nagyjából semmit sem."


Valid, de maximum arra, hogy vagy igen, vagy nem, fifti-fiftire áll.

2019. nov. 5. 07:02
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!