Genetikailag 50%-ban megegyezünk a banánnal,90%-ban az egérrel, de 15%-ban a neandervölgyivel. Hogy van ez?

> Genetikailag 50%-ban megegyezünk a banánnal,90%-ban az egérrel

Nagyságrendileg hasonló a tényleges arány:

[link]

> de 15%-ban a neandervölgyivel.

Van az 99,5% is.

[link]

A 15%-ot nem tudom hol olvastad, de vagy nem hiteles a forrás, vagy te értettél félre valamit.

Pl. 90%-ban az egérrel = génjeink 10%-a olyan, hogy a másik faj egyetlen egyedében sem fordul elő.

15%-ban a neandervölgyivel: az emberek kénállományának igen nagy része (mondjuk 99%-a) megegyezik. Az eltérő rész okozza a genetikai változatosságunkat, emiatt nem olyanok az emberek, mint az egypetéjű ikrek. Ebben a variálódó részben van 15% olyan, ami megtalálható valamelyik már ismert neandervölgyi genomban is, de a korai (neandervölgyivel még nem keveredett) homo sapiens genomban nem. Egy-egy ma élő emberben a 0-4% a valószínű, a 15% úgy értendő, hogy a génjeink 85%-a minden emberben a sapiens ősöktől ered, 15%-a pedig egyénileg eltérően vagy sapiens vagy neandethalis őstől jött.

Én így értettem, legalábbis, ha valaki tényleg tudja, pontosítson lécci :)

Milliószor le kellett írnom, és most megint kénytelen vagyok, mert nem találom, hogy honnan tudnám bemásolni.

1) A DNS-t négyféle alkotóelem alkotja. Emiatt, ha veszünk két random DNS darabot, akkor azok 25%-ban egyeni fognak. Ha két dolog kevesebb mint 25%-ban egyezik, akkor legyen gyanús, hogy ott valami furcsaság van.

2) A DNS sokféleképpen el tud térni. Például lehet eleve mennyiségbeli eltérés. Ha vesszük az alábbi két DNS-t:

AGATATA

AGATATACC

akkor azt látjuk, hogy az alsó két C-vel hosszabb a felsőnél, de a többi rész ugyanaz. Akkor ezt hány százalák egyezésnek vegyük? 100% nem lehet, mert mégiscsak eltér a kettő. Viszont az a rész, ami nem az extra, mégiscsak 100%-ban egyezik. Na például az ilyesmire nincs bevett érték, vagyis csak hasra tudunk mondani egy számot.

Akkor lehet olyan, hogy csek felcserélődik néhány pozíció:

AGATATA

AGTAATA

a felsőben TA van, az alsóban AT a 3-as és 4-es pozícióban. Mindkét DNS pont ugyanolyan hosszú és pont ugyanazok a bázisok alkotják, vagyis valami 100%-hoz közeli, de nem-100% értéket kell adni neki. Mennyi legyen? Erre sincs semmi szabály.

Akkor vannak a DNS-en lényegibb részek meg kevésbé lényegiek (kódoló és nem kódoló szakaszok) A nem kódolókban sokkal nagyobb a variancia, úgyhogy ha csak a kódolót vetjük össze, akkor sokkal nagyobb % értékeket kapunk.

Éppen ezért, amikor ilyen %-értékekkel dobálózunk, akkor nagyon meg kell nézni, hogy mégis mit vetünk össze mivel. Lehet, hogy a banán-ember 60%-ot úgy kapták, hogy mit tudom én, csak citokrm-c gén kódoló részét vetették össze (ami ember és majom közt kb 100%-ban azonos), aze ember-majom 90%-ot meg úgy kapták, hogy minden inverzióra levontak 1%-ot. Most csak hasraütöttem, de a lényeg, hogy mivel nincs egységes százalékolási szabály, ezért mindenki kitalálja, hogy ő mit néz, arra kioszt valami számot, ami tökre nem összevethető egy másik kutató máshogy kiosztott számával.

Úgyhogy a legjobb az egészet elfelejteni.

AZ egerek 90 százaléka megette a banánok 50 százalékát, majd a 15 százaléknyi Neandervölgyi megette az egerek 90 százalékát.

Ennyire egyszerű. :D

#8 Remekül kifejtett válasz. Bioinformatikában vannak erre amúgy módszerek.

Pl ki lehet algoritmikusan számítani két szekvencia hasonlóságát.

[link]

Persze sokféle statisztikai score van, és megint ezer féle szempont, milyen géneket vetünk össze fajok között és pl az egyéni különbségeket hogyan számoljuk.

Pl megadunk egy küszöbértéket a hasonlóságra és akkor már lehet %-os arányt adni, pl a fehérjekódoló génekre egér és banánember között :)