Folytonos-e a tér?

> Az általad linkelt első egyenletben ott a válasz, csak érteni kellene a kvantumfizikához. Adott idő alatti energiaszint változás a Planck űllandó bizonyos többszöröse. Kisebb nem is lehet

A képletben ott van egy energia mennyiség, ott van egy idő mennyiség, meg a Planck-állandó, aminek a mértékegysége Js. Ebben nem hogy az nem szerepel, hogy a térben a pozíció csak diszkrét értékeket vehetne fel, de még csak térbeli mennyiségek sincsenek benne. (Nota bene Planck-állandó ≠ Planck-hossz ≠ Planck-idő ≠ Planck-tömeg ≠ Planck-töltés ≠ Planck-hőmérséklet ≠ egyéb származtatott Planck egység)

A képlet azt mondja, hogy a vákuumban maximum 1 másodpercig létrejöhetnek maximum 5,27286*10^-35 J összenergiájú virtuális részecskék. Maximum 1 nanoszekundum ideig meg létrejöhetnek maximum 5,27286*10^-26 J összenergiájú virtuális részecskék. Maximum 10^-35 másodperc ideig meg létrejöhetnek 5,27286 J összenergiájú virtuális részecskék. Hol van ebben szó térről, távolságról, azok megengedett és nem megengedett értékeiről?

> Nézd meg a Klein-gordon nullponti energiasűrűséget. Csodálatos módon az is kvantált!

Még mindig nem távolságról, térről van szó, hanem energiasűrűségről…

> Ez is csak a laikus gondolkodás számára jelent akadályt. Ki mondta, hogy négyzetrácsba rendeződik minden ?

Az, hogy a tér nem folytonos, hanem diszkrét az azt jelenti, hogy két részecske távolsága nem lehet akármennyi, hanem csak bizonyos értékek lehetnek. Nyilván a négyzetrács a legegyszerűbb változata ennek. Ha a tér nem csak diszkrét, de kvantált is, akkor csak ez a megoldás marad. De ha nem négyzetrács, akkor még több a probléma. A fizikai törvények akkor nem csak a forgatottságtól, hanem az eltolástól is függőek.

De akárhogy is nézzük, ha egy adott irányban n darab diszkrét távolság értéket nézünk, egy másik koordináta tengelyen is ugyanennyit, akkor ezekből csak kicsivel kevesebb, mint n(n+1)/2 különböző távolság kombinálható ki, ami mind a legnagyobb távolság √2-szeresénél kisebb. Ez bizony okoz „némi” problémát a lehetséges diszkrét távolságok halmazának leírásában. Lásd ott a sakktábla. Most teljesen mindegy, hogy az egyes sorok és oszlopok között a távolság azonos, vagy eltérő, 7 diszkrét – nem nulla – értéke lehet a távolságnak vízszintesen. 7 diszkrét értéke lehet a távolságnak függőlegesen. És ebben a kétdimenziós térben 27 távolságot lehet meghatározni a diszkrét pontok között. Na jó, kettővel kevesebbet, mert vannak Pitagoraszi számhármasok. Egy 100*100-as sakktáblán meg már 5050 különböző távolság létezik. Ha nem kettő, hanem három dimenzióban gondolkodunk, a helyzet még rosszabb.

Persze ha le tudsz tenni egy olyan modellt, amiben a lehetséges távolságok iránytól és eltolástól függetlenül ugyanazok a diszkrét értékek, akkor hajrá. De ha csak egy egységnyi távolságot nézünk, és az bármilyen irányban egységnyi távolságként ad egy megengedett térpozíciót, akkor az egy !folytonos! kör, illetve gömb lesz.

> Az elektronpályák kvantáltsága milyen mintázatot is mutat ?

Megint keverjük a tér fogalmát az elektron energiaszintjével, és az ebből származó hullámfüggvényével.

> A kvantumfizika csak annyit mond, hogy minden létező amit mérni tudunk adagos.

Minden létezőnek milyen tulajdonságai? Attól, hogy az energia kvantumos, attól még lehet a tér folytonos.

~ ~ ~

De a beszélgetés kb. kezd ehhez hasonlítani:

- Lehet-e, hogy a labda kerek?

- Igen, a labda kerek.

- Nem, hiszen a labda piros, és még pöttyös is, amiből következik, hogy nem kerek.

- De a színnek és a mintázatnak nincs köze az alakhoz. A labda kerek.

- Dehogy kerek. Mondom, hogy piros pöttyös, akkor meg hogy lehetne kerek. Sőt még pattog is és gumiból van, ebből is látszik, hogy nem lehet kerek.

# 19/21 Többféle versengő elmélet van, és ettől függően lehet diszkrét vagy folytonosként venni."

Azért van ilyen versengő elmélet, mert amíg nem egyesítjük a gravitációt a többi kölcsönhatással addig nem igazolt egyik elmlélet sem teljes egészében

"Igazából pontosat senki nem tud mondani jelenleg."

Annyit mindenki tud, hogy semmi sem folytonos ! Minden adagos a kvantumfizika szerint. Nem létezik folytonos fizikai jelenség. A tér, idő, energia ugyanúgy pixelekből, kicsiny adagokból áll. A kvantumfizika minden egyesítés emlélet alapja

# 21/21 A képletben ott van egy energia mennyiség, ott van egy idő mennyiség, meg a Planck-állandó, aminek a mértékegysége Js. Ebben nem hogy az nem szerepel, hogy a térben a pozíció csak diszkrét értékeket vehetne fel, de még csak térbeli mennyiségek sincsenek benne."

A kanonikus csererelációk értelmében hely-impulzus duóra is felírhatod ugyanazt. Ugyanúgy adaokban tudsz majd értelmezni helyet, impulzust és minden egyebet.

"A képlet azt mondja, hogy a vákuumban maximum 1 másodpercig létrejöhetnek maximum 5,27286*10^-35 J összenergiájú virtuális részecskék. "

Az energiasürüség jobb leírást ad az elektromos, mágneses térről mint ilyen helyvektor számítások. A téret ugyanis ilyen virtuális részecskék tölrik ki. Maga a téidő is ilyen virtuális részecskék áradata. Hol előtünnek, hol meg el. Ingadozik, változik, fluktuál. Hol zéró az értéke ahol eltűnik és itt téridő hiány lép fel egy rövid ideig, hol pedig keletkezik és kipótlódik az üres hely, azaz hol van, hol pedig nincsen....

"> Nézd meg a Klein-gordon nullponti energiasűrűséget. Csodálatos módon az is kvantált!

Még mindig nem távolságról, térről van szó, hanem energiasűrűségről…"

Az ügyes fizikusnak ezek egyet jelentenek. Lásd fenntebb

"De ha nem négyzetrács, akkor még több a probléma. A fizikai törvények akkor nem csak a forgatottságtól, hanem az eltolástól is függőek. ...De akárhogy is nézzük, ha egy adott irányban n darab diszkrét távolság értéket nézünk, egy másik koordináta tengelyen is ugyanennyit, akkor ezekből csak kicsivel kevesebb, mint n(n+1)/2 különböző távolság kombinálható ki"

Az adagok elhelyezkedése nem emeri négyzetrács irányokat vesz fel. Függ a keltő részecskéktől. Ott van pl az atom. Szerinted ha négyszetrács szerint rendeződnek a térközök, akkor a nem gömbi elektronpályákról pl p,d,f elnyújtott ellipszis atompályákról többféle úton lehetne eljutni egy magasabb vagy alacsonyabb energiájú állapota és így más energiakibocsájtása lenne egy emisszónak, de ez nem így van mégis kvantált. Nem emberi geomteria szerint rendeződnek alakba a pályák, térszünetek

"> Az elektronpályák kvantáltsága milyen mintázatot is mutat ?

Megint keverjük a tér fogalmát az elektron energiaszintjével, és az ebből származó hullámfüggvényével."

Az energiaszintek alakja milyen is? Nem négyszetrács, hanem a gerjesztő részecskék határozzák meg. Vannak energia szünetek, amik ugyanolyan egységnek tekinthetők. Nem négyzetrácsosak, hanem a tér alakja szerint állnak be. Te azt hiszed, azért mert a sakktábla négyzetrácsos, akkor minden olyan. A fizikában vannak olyan térszünetek amik olyan alakot vesznek fel, amilyen az azt létrehozó töltések. Ha van egy atommag, akkor a térszünetet lépkedve nem négyzetrácsokat kell megtennie az objektumnak. Nem is ezt látjuk a kísérletekben. Mindíg emberi mértékben gondolkodsz!

"> A kvantumfizika csak annyit mond, hogy minden létező amit mérni tudunk adagos.

Minden létezőnek milyen tulajdonságai? Attól, hogy az energia kvantumos, attól még lehet a tér folytonos."

Magát a teret az elemi részecskék alkotják. Van egy emberi absztrakció, hogy létezik egy lepedő, amiben mozognak a tárgyak, bolygók, de ez csak leegyszerűsítés. Semelyik fizikus nem mondta hogy egy az egyben ilyen a világ. Mindent csak kölcsönhatásokból észlelsz. Minden csak adagos. Egy részecsketenger van és az az idő és a tér, ami fentebb leírt egyenletek szerint adagos. Mondjuk folytonos nem is lehet

> Annyit mindenki tud, hogy semmi sem folytonos !

Ezt csak te mondod, ex cathedra, mindenféle érv nélkül. Számos tulajdonság valóban kvantált a kvantumfizikában. Ebből még nem következik az, hogy mind az.

> A kanonikus csererelációk értelmében hely-impulzus duóra is felírhatod ugyanazt.

Oké. Az jön ki, hogy:

Δx * Δp ≥ ℏ/2

Azaz a helyzet bizonytalanságának és a lendület bizonytalanságának a szorzata nagyobb, mint a redukált Planck-állandó fele. Ebből hogyan következik, hogy

∀x∈H, ahol

∃y∈ℝ y∉H

Vagy más megközelítésben:

∃x∈H,n∈ℕ (x/n)∉H

Mert ez jelentené azt, hogy a tér nem folytonos.

~ ~ ~

> Minden adagos a kvantumfizika szerint.

De mennyi ez az „adag”. Az energia kvantált. Mit jelent ez? Hogy egy adott hullámhosszú elektromágneses sugárzás esetén létezik egy minimális energiamennyiség, aminél kisebb energiát nem közvetíthet a sugárzás, illetve aminél kisebb mértékben nem növelhető az elektromágneses sugárzás által közvetített energia. Ezt hívjuk fotonnak. A fonton energiája:

E = ℏ*ω = h/2π * ω = h/2π * 2πν = h*ν

Ahol ν a foton által közvetített elektromágneses sugárzás frekvenciája. A foton valóban a legkisebb energiamennyiséget testesíti meg adott hullámhosszon. Mondjuk egy 700 nm hullámhosszú vörös fény esetén a foton energiája. Gamma-sugárzás esetén egyetlen foton energiája nem kisebb, mint 120 000 eV. UV sugárzás esetén nem kisebb, mint 3,3 eV. Infravörös sugárzásnál meg nem kisebb, mint 0,5 eV.

Ergo bár UV sugárzás esetén – 380 nm hullámhossz alatt – egyetlen foton energiája nem lehet kisebb 3,3 eV-nál, de nem ez a létező legkisebb energia, egy infravörös sugárzás esetén a foton energiája ennek a hatoda. Középhullámú sugárzás esetén meg ennek az egymilliárdod része is. És nem tudok róla, hogy az elektromágneses sugárzásnál a hullámhossznak lenne maximuma, illetve a frekvenciának minimuma. De ha te tudsz ilyenről, kérlek mond meg mennyi az elektromágneses sugárzás hullámhosszának a maximuma.

≈ ≈ ≈ ≈ ≈ ≈ ≈≈

> Az energiasürüség jobb leírást ad az elektromos, mágneses térről mint ilyen helyvektor számítások.

Kezdem azt érezni, hogy te tulajdonképpen a fizikai tér fogalmát kevered az „elektromágneses tér”, vagy más néven „elektromágneses mező” fogalmával. A fizikai tér az a fizikailag lehetséges pozíciók viszonyrendszerének absztrakciója, a másik meg az elektromágneses kölcsönhatás által végezhető munkáját írja le a fizikai tér pozícióinak a függvényében. Oké, hogy mindkettőre valamiért a tér fogalmat használjuk, de a fizikai térnek annyi köze van az elektromágneses töltéshez, mint a árvízvédelmi töltésnek a hurkatöltéshez. Mindkettő töltés persze, de azért mégis… Van „némi” jelentéstartalmi különbség.

# 23/23 Ezt csak te mondod, ex cathedra, mindenféle érv nélkül. Számos tulajdonság valóban kvantált a kvantumfizikában. Ebből még nem következik az, hogy mind az."

A kvantumfizika szerint minden létező kvantált. Mi lenne? Az alapmennyiségek, mint egy részecske helye, impulzusa, ideje, stb stb mind mind adagosak. A származtatott mennyiségek, pedig belőlük származnak. A tér a virtuális részecskék sokasága. Mit is tudunk egy virtuális részecskéről ? Keletkezik, eltűnik....kvantálás

"Mert ez jelentené azt, hogy a tér nem folytonos."

Egy bizonyos mennyiségnél kisebbet nem képes felvenni vagyis nem lehet akármekkora kicsiny. Ki lehet számolni mekkora minimális mennyiségeket vehet fel egy részecske ilyen tulajdonsága. Adagok sokszorosát

"De mennyi ez az „adag”. Az energia kvantált. Mit jelent ez?"

Benne van mindegyik képletben. a Planck állandó ill bizonyos többszöröse...

"Kezdem azt érezni, hogy te tulajdonképpen a fizikai tér fogalmát kevered az „elektromágneses tér”, vagy más néven „elektromágneses mező” fogalmával. A fizikai tér az a fizikailag lehetséges pozíciók viszonyrendszerének absztrakciója, a másik meg az elektromágneses kölcsönhatás által végezhető munkáját írja le a fizikai tér pozícióinak a függvényében"

A fizikai tér nem egy olyan mesterségesen megalkotott hülyeség amit írsz, hanem reális, kézzel fogható részecskék tengere. A tér virtuális részecske.antirészecske párjai alkotják. Ha olyan elvont lenne a tér akkor végtelen energiasűrűsége is lehetne, ellenben csak véges energiasűrűsége van neki is

A kvantumfizika szerint a planck tartománynál kisebb tartományok esetében nem vesz fel semmi fizikai értéket. Azt jelenti semmi sem létező a tartomány alatt. A legkisebb fizikai létező a Planck tartománynál kezdődik...

Így könnyen belátható, hogy a tér is meg úgy cakkumpakk minden adagos, diszkrét, nem folytonos

Az elektromágnes tér pedig ugyanilyen részecske tér, mint a téridő. A fotonra mint részecskére ugyanúgy igaz a határozatlansági elv. Tessék az E tér sem folytonos...

> A kvantumfizika szerint minden létező kvantált. Mi lenne?

Erre megismétled ugyanazt, anélkül, hogy bármivel alátámasztanád. Ez ugyanúgy ex cathedra kijelentés, egyébként attól függően, hogy igaz-e vagy sem.

> Az alapmennyiségek, mint egy részecske helye, impulzusa, ideje, stb stb mind mind adagosak.

Elég sok alapmennyiség van. De nézzük mit mond a határozatlansági reláció: „A kvantummechanikai határozatlansági reláció (németesen: összefüggés, angolosan: elv) alapvető, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való megismerhetőségére.” (Wikipédia – Határozatlansági reláció). Értsd: a megismerhetőségnek – mérhetőségnek – az elméleti határa ez, nem a tulajdonságé.

De nézzük meg a képleteket:

ρ[p] * ρ[x] ≥ ℏ/2

Azaz a lendület szórása és a pozíció szórásának a négyzete az nagyobb, mint a redukált Planck-állandó fele. Máshogy megfogalmazva a hely és az impulzus !bizonytalanságának! a szorzata nagyobb egy bizonyos értéknél. Márpedig bizonytalanság és szórás csak akkor van, ha a két érték között VANNAK további lehetséges értékek különböző valószínűségekkel.

> "De mennyi ez az „adag”. Az energia kvantált. Mit jelent ez?"

> Benne van mindegyik képletben. a Planck állandó ill bizonyos többszöröse...

Oké, akkor mennyi az energiának a „kvantuma”? Nem szavakkal, hanem konkrét mérőszámmal és mértékegységgel. Vagy mennyi sebesség kvantuma? Nem szavakkal, hanem konkrét mérőszámmal és mértékegységgel.

Ugye a fizikában vannak különböző tulajdonságok. Pl. a klasszikus fizikában van tömeg, út, idő, sebesség, gyorsulás, lendület, perdület, frekvencia, nyomás, energia, munka, teljesítmény, stb… Ezekhez mind-mind tartozik mértékegység. Persze vannak olyan mértékegységek, amelyek visszavezethetőek más mértékegységekre. Pl. a sebességet eleve így is adjuk meg: m/s, azaz a távolság és az idő mértékegységének hányadosaként. Vagy ilyen az erő is, aminek van saját mértékegysége (N), de felírható más mértékegységekkel is: 1 N = 1 kg * m / s². De van hét olyan SI mértékegység, amik alapegységek, nem fejezhetők ki egymásból: a hossz (méter, m), az idő (másodperc, s), a tömeg (kilogramm, kg), az elektromos áramerősség (amper, A), a hőmérséklet (Kelvin, K), az anyagmennyiség (mól, mol) és a fényerősség (kandela, cd).

Ugyanez megvan a kvantumfizikában. Ott is vannak különböző tulajdonságok. Ott is van idő, távolság, tömeg, elektromos töltés, gyenge töltés, izospin, hipertöltés, színtöltés, stb… Ezek különböző tulajdonságok, különböző mértékegységekkel. Így aligha lehet kifejezni egyetlen konstanssal őket, maximum más mértékegységű konstansokkal együtt.

Ebből számos tulajdonság valóban kvantált. Az elektromos töltés lehet egy részecske esetén: 0, ±1/3, ±2/3, ±1. Illetve nyilván több részecske esetén ezek egész számú többszörösei. (Nyilván ha megfelelő mértékegységrendszerünk lenne, ez leredukálható lenne 0 és ±1-re). Az izospin lehet 0 vagy ±1/2. A színtöltés már kicsit érdekesebb, mert nem úgy összegződnek, mintha természetes, vagy valós számok lennének, de itt is fix értékkészlete lehet egy részecskének, illetve több részecske esetén ezek megfelelő kombináció.

Ezek valóban mind-mind diszkrét értékű tulajdonságok. De pl. egyik ilyen tulajdonság sem hordoz magában távolság, vagy idő természetű tulajdonságot. Sőt energia természetű tulajdonságot sem. Nota bene az energiának nincs a kvantumfizikában sem ilyen egész, vagy racionális szám mértékegysége, jobb híján az elektronvolt mértékegységet használjuk.

~ ~ ~

A Planck-egységek nem kvantumjai az adott tulajdonságnak. Ez teljesen hibás félreértés. Igaz a Planck-hossznak, és a Planck-időnek aztán később lett egyéb jelentősége is a határozatlansági relációban, amit valóban a Planck-állandóból származtatunk. De Max Planck nem ebből indult ki. Planck meglátása az volt, hogy az SI mértékegységek esetlegesek, önkényesen megválasztott mértékegységek. Hogy mekkora 1 méter, mennyi 1 másodperc, az eléggé önkényesen dőlt el, ugyanilyen alapon lehetne az 1 láb, vagy 1 holdfázisnyi idő is. Ő olyan mértékegységrendszert akart alkotni, amiben a mértékegységeket sok különböző képletben megjelenő fizikai konstansok határozzák meg, és minden mértékegységet ezekből vezetett le. Mi az egyik ilyen állandó? Pl. a fénysebesség. Ez SI mértékegységben kifejezve elég nagy is, nem is kerek szám, az ő mértékegységét úgy határozta meg, hogy c=1. Ugyanilyen állandó lett a gravitációs állandó (G), a Boltzmann-állandó, Coulomb-állandó és a Dirac-állandó, amiből végül is a redukált Planck-állandó is származódik.

Ebből öt alap mértékegységet határozott meg:

Planck-hossz: l[P] = √(ℏG/c³) = 1,616252*10⁻³⁵ m

Planck-tömeg: m[P] = √(ℏc/G) = 2,17644*10⁻⁸ kg

Planck-idő: t[P] = l[P] / c = ℏ / (m[P] * c) = √(ℏG/c⁵) = 5,39124*10⁻⁴⁴ s

Planck-töltés: q[P] = √(ℏc4πε₀) = 1,8755459*10⁻¹⁸ C

Planck-hőmérséklet: T[P] = m[P]c²/k = √(ℏc⁵/(Gk²)) = 1,416785*10³² K

Már ebből is látszik, hogy ezek általánosságban aligha lehetnek az adott tulajdonság kvantumjai. Pl. a Planck-tömeg nem túl nagy emberi léptékkel, de még mindig nagyobb, mint egy homokszem tömege, sok-sok nagyságrenddel nagyobb, mint egy hidrogén atom tömege, pláne, mint egy elektron tömege, pláne² mint egy elektron-neutrínó lehetséges tömege. A Planck-töltés is nagyobb, mint az elektron töltése, az Planck-töltés 1/11,706236-a. Nem hogy az elektron töltése a Planck-töltés egész számú többszöröse, de kisebb nála, és ráadásul nem is racionális szám a váltószám. A Planck-hőmérséklet meg… Nos nem néztem, hány fok van kint, de biztosra veszem, hogy kicsit hidegebb van, mint egymilliószor milliárdszor milliárdszor milliárd Celsius-fok.

A származtatott Planck-egységek meg aztán még elvetemültebbek. A Planck-energia 1,9561 GJ. Azért az nem rossz. A Planck-erő 10⁴⁴ nagyságrendű. A Planck-teljesítmény 10⁵², ahhoz kell azért néhány „csilliárd” Paks II. A Planck-feszültség 10²⁷ V nagyságrendű. A Planck-ellenállás még egész ember léptékű: 29,9792458 Ω, de nyilván van ennél kisebb, meg nagyobb ellenállás is.

> Benne van mindegyik képletben. a Planck állandó ill bizonyos többszöröse

Akkor a fentiek tükrében milyen képletről is beszélsz?

~ ~ ~

> A fizikai tér nem egy olyan mesterségesen megalkotott hülyeség amit írsz

„A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és iránya megadható.

[…] Mi a tér? A tér, a tárgyak, anyagi testek befogadására azok létezésétől függetlenül létező és alkalmas „üres hely” fogalmát az antikvitásban valószínűleg nem ismerték. […] A fizikai tér definiálása azt jelenti, hogy a benne elhelyezni kívánt pontok és kiterjedt testek méreteit és egymáshoz viszonyított távolságait definiáljuk.” (Wikipédia – Tér (fizika))

> hanem reális, kézzel fogható részecskék tengere.

Nem, a tér nem a reális, kézzel fogható részecskék tengere, hanem a részecskék tengerében „úszó” részecskék közötti viszonyrendszernek a modellje.

> A tér virtuális részecske.antirészecske párjai alkotják.

Nem, a vákuumot, pontosabban a vákuumállapotot jellemzi, hogy abban virtuális részecskepárok keletkeznek a határozatlansági relációnak megfelelő időbeli korláttal.

vákuum ≠ tér

A vákuum pont annyira nem azonos a térrel, mint ahogy az árvízvédelmi töltés nem azonos a hurkatöltéssel.

> A kvantumfizika szerint a planck tartománynál kisebb tartományok esetében nem vesz fel semmi fizikai értéket.

Tehát Panck-hőmérsékletnél semmi nem vesz fel kisebb hőmérsékletet. Hiszen a hőmérséklet Planck-tartománya 10³³ K nagyságrendű hőmérsékleti tartományt jelent.

> Az elektromágnes tér pedig ugyanilyen részecske tér, mint a téridő.

Uhh… Keverednek itt fogalmak rendesen…

> A fotonra mint részecskére ugyanúgy igaz a határozatlansági elv.

„A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

[…]

A foton energiája és lendülete csak a ν frekvenciájától függ – vagy ha úgy tetszik a vele szorosan összefüggő hullámhosszától.

E = ℏω = hν” (Wikipédia – Foton)

A foton ugyan az elektromágneses sugárzás kvantuma, de ez minden hullámhossz (frekvencia) esetén más és más, márpedig a hullámhosszra én nem tudok felső határt, így a frekvenciára alsó határt. Ha te tudsz, továbbra is kérlek, hivatkozz rá, hol van ez leírva számszerűen, mérőszámmal és mértékegységgel.

És igen, valóban igaz a határozatlansági reláció a fotonra is. Tehát egy adott foton energiájának a mérésében, megismerhetőségében van egy bizonytalanság (az idő bizonytalansággal szorzatban), tehát a foton energiája bizonyos szórást mutat. Így meg aligha lehet abszolút értelemben kvantuma az energiának.