Mit tapasztalna egy vadász pilóta, ha folyamatosan emelkedne, mi ajkadalyozná meg a föld gravitációs terének elhagyasában? Tegyük fel hogy van elég üzemanyag és oxigén a pilótának.

Tehát akkor nem repülővel megy, hanem rakétával.

Mert a repülőnek nincs elég oxigén.

Ezen kívül a magassággal csökken a felhajtóerő.

Rakétával nincsenek ilyen gondok.

A meghajtás az ami nem alkalmas a világűrbe jutásra. Rakétahajtóművekben van oxigén is, vagy más oxidálószer, így a légkör nélkül is képes működni a világűrben. A sugárhajtású repülőgépeknél ilyen nincs, azoknak szükséges a légkör levegője is, azt szívja be elöl a hajtómű.

Ha meg is próbálná, azt tapasztalná, hogy egyszerűen a gép nem megy feljebb egy adott magasságnál, mert a beáramló levegő kevés lenne a hajtómű működéséhez.

Az első számú oka maga a hajtómű típusa, minden más másodlagos jelleggel van benne jelen, még a sebesség is és a szárnyak is. Első a technológia, hogy az égéshez kell az üzemanyagon kívül az oxidálószer is, nincs oxigén vagy oxidálószer, akkor nincs hatásfoka az égésen alapuló meghajtásnak.

A szárnyak igazából, akár maradhatnának is rajta, mert ha a hajtómű megfelelő lenne, akkor szárnyakkal, vagy azok nélkül is elhagyhatná a légkört a jármű. Legfeljebb a világűrben semmit sem érne a szárny, de nem is akadályozna semmit. Az űrrepülőgépeknek is volt szárnya, jól el is volt az ott rajta a világűrben is, nem is annak segítségével emelkedett fel, így a szárnyak, és a levegő felhajtóereje ebben lényegtelen.

A sebesség érdekes kérdés, de igazából azon sem múlna, ha lassabban viszont folyamatosan lenne meghajtása, egészen a világűrig. A nagy sebesség az gazdaságossági kérdés, mert egy lassabb sebességgel is feljutna az űrhajó, de exponenciálisan növekedne a hajtóanyag mennyisége és az nem annyira jó, így is drága az üzemanyag a nagy mennyisége miatt. A nagy kezdeti sebesség még így is kevesebb üzemanyagot fogyaszt. Ráadásul amikor a világűrben van, akkor még ugyanúgy el kellene érnie, a keringéshez szükséges sebességet, és akkor ott viszont kellene gyorsítania, és ha a világűrbe érkezve nincs meg legalább a keringési sebesség, akkor vissza is esne az űrhajó, egy ballisztikus pályán.

A nagy kezdeti sebesség összességében a kedvezőbb üzemanyag fogyasztás még így is, hogy nagy mennyiségeket égetnek el. (Az űrrepülőgép felemelkedése egész szakaszán másodpercenként 5 tonna üzemanyagot használt fel. Nagyon nem pár litert 100 km-enként.)

Egyébként csak annyit tapasztalna a pilóta, hogy nem emelkedik magasabbra a gép, mint amire tervezték. Ennyi. Még ha némi lendületből feljebb is menne, akkor is visszaesne a meghajtás elégtelensége miatt.

#6

Van olyan hogy szökési sebesség, az arra kel hogy földkörüli pályára tudjon állni. Amúgy csak kimegy aztán visszazuhan, és ha rossz szögben akkor elég. Sugarirányban nem lehet elhagyni a földet. A rakéták sem sugárirányban mennek hanem kvázi vízszintesen. [link]

A repülőgép lényege, hogy a hajtómű megfelelő felhajtóerőt generál a levegőn. Ha nincs elegendő sűrűségű levegő, nincs emelkedés.

A rakéta lényege, hogy a hajtómű nagy sebességű kiáramló gázt generál, és a tehetetlenség (valamint a hatás ellenhatás) törvénye szerint a rakéta ellenkező irányban halad.

A szökési sebesség azt jelenti, hogy egy eszközt (nyilván rakétát) adott sebességre gyorsítanak rövid idő alatt, majd ezután a további erőhatás (sebességnövelés) megszűnik. Az erőtörvények szerint az eszköz az indító sebességének függvényében föld körüli pályára áll (a föld gravitációja ellenében) vagy elhagyja a földet.

Amennyiben egy űrhajót mondjuk 1 m/sec sebességgel hajtunk folyamatosan (azt most nem vizsgáljuk, mivel és hogyan), akkor természetesen el fogja hagyni a földet. Az más kérdés, hogy nincs olyan ismert technológia, hogy amennyi üzemanyag ekkor kellene, azt képes legyen fel is emelni.