Egy faj kifejlődhet 2-szer az evolúció során?

Válasszuk ketté a "lehetséges" szó matematikai értelmét és józan ésszel felfogható értelmét.

Nyilván matematikailag az is lehetséges, hogy két éven át minden héten pontosan ugyanazt az öt számot húzzák ki a lottón (csalás nélkül). Tehát ha az a kérdés, hogy ez lehetséges-e, akkor persze ki lehet számolni, hogy mennyi az esélye.

De mi biológusok ennél sokkal pontatlanabbak vagyunk, és ha valaminek az esélye olyan kicsi, hogy mondjuk az univerzum életkorával összemérhető időben sem várható a bekövetkezése, akkor inkább azt mondjuk, hogy nem, ilyen nem fordulhat elő.

Biológiai szempontból egy faj keletkezése lényegében egy történetnek felel meg, mint mondjuk egy város fejlődése. Kezdetben megalapították a várost, majd terjeszkedett, majd egy tűzvészben leégett az északi fele, ez lehetőséget adott modernizációra, stb stb. Az, hogy a város pontosan hogy néz ki ma, mi van a föld alatt, miért pont ott vannak az utcák stb, az egymásra épülő döntések, történések sorozata. Képzeld el, hogy valaki le akarná másolni Budapestet. Bármilyen eszközt tudatosan bevethetne, minden épületet tégláról-téglára lemásolhatna, mégse kapná vissza a várost, hiszen annak nemcsak a felszíni épületek a részei, hanem a föld alatti vízfolyások, a talajszerkezet, a rég betemetett középkori épülletek, minden.

És pont ugyanez igaz a fajokra is. Minden fajnak volt egy őse, annak is volt egy őse, annak is volt egy őse, egészen az első élőlényig, és ezt a leszármazási sorozatot midnen faj ott hordozza a DNS-ében. ÉS ugye ahhoz, hogy a faj ugyanaz a faj legyen, ahhoz a DNS-ének is egyeznie kell (és ez még nem is elégséges feltétel, mert ott van az anyai leszármazás a mitokondriummal). A faj kialakulásának valami oka van: egy megüresedett niche, egy földrajzi izoláció stb. Ahhoz, hogy egy faj újra kialakuljon, tulajdonképpen a kezdetektől végig kéne járnia ugyanazt az utat, ugyanazokat az éghajlati körülményeket, ugyanazokat az egyidejű fajokat, stb stb kéne biztosítani.

Kicsit más a helyzet, hogyha megelégszünk egy külsőre nagyon hasonló fajjal, mintha tényleg csak a felszíni épületeket másolnánk le egy városnál. Ez sosem lesz ugyanaz a faj, viszont ilyen másolat időről időre létrejön párhuzamos evolúcióval, ha hasonló körülmények állnak fenn, lásd pl Darwin-pintyek. Ilyesmi akár megtörténhetne mint az Archeopteryx-szel is, ha egyszer valamiért megint eljön egy gyíkfélék uralta korszak. Amire viszont a nullánál jóval több esély van.

Azokon az okokon kívül, amit a 3. válaszoló felsorolt, én azt emelném ki, hogy a környezeti hatásokra adott válasz az evolúció egyes lépései nem történhetnek meg megint, ugyanis a környezet változik, más a növényzet, az uralkodó klíma, más jellegűek az adott korban élő állatok is, akik egyes változásokat segíthetnek kialakulni, vagy éppen gátolhatják is.

A dinoszauruszok korában nem voltak még mondjuk pázsitfüvek, így természetesen az evolúció más irányba terelte a fejlődést, illetve a konkurens, vagy a prédaállatoknak is hasonlónak kell lenni, vagyis a teljes környezetnek ahhoz, hogy esély legyen arra, hogy valamely faj ugyanúgy alakul ki, mint az már egyszer megtörtént.

Van erre a törvény (inkább szabály), amely ezt tiltja a fentebb lírt, valószínűségi okok miatt.

[link]

@Kedves @Kérdező!

Egy faj a valszegszámítás és multiverzum létezése esetén nem 2-szer, hanem végtelen sokszor fog megjelenni, de sohasem ugyanazon bioszférában.

[link]

Itt azt állítják (4.23-tól), hogy az 1. típusú párhuzamos világ a mi világegyetemünk meghosszabbítása, és e megközelítésben az az alapfelállás, hogy a világegyetemünk végtelen nagy, ezért a matematikai valószínűség miatt KELL(!) LÉTEZNIE a Naprendszerünknek, a Földnek, és minden itt létező embernek is egy-egy hű másának.

dq topiktársunkat idézve: "...messze a legelfogadottabb számítás, hogy véges kicsi esély x végtelen lehetőség = 1 valószínűséggel végtelen sokszori megtörténés."

A filmben említésre kerülő inflációs modell szerint végtelen sokaságú ugyanolyan világnak KELL(!) léteznie mint a miénk (tehát nincs alternatíva, nincs másra lehetőség). Nincs olyan itt, hogy van különbség a matematikai valószínűség és a lehetségesség között. Ha maga a világegyetemünk nem is lenne végtelen nagy, de valóság a végtelen sok univerzum (multiverzum), úgy a lényeg ugyanaz, mint az előbbiekben... ill. mindezek mellett minden más lehetőség is végtelen sokszor fog előfordulni a multiverzumokkal "határolt" végtelen nagy térben.

Valóban a valszegszámítás szerint ennek kell történnie, ugyanakkor van ezzel egy problémám. Egy egyszerű valszegszámításra alapozva, képtelenségnek tűnik számomra azt az álláspontot a valóság tükrében realitásként kezelni, miszerint elutasítható annak mindennemű eshetősége, hogy végtelen sokszor, végtelen mennyiségű lehetőségbe markolva véletlenszerűen mindig más és más összetételt húzunk ki végtelen időn keresztül. Ennek a lehetőségnek kellene léteznie, ám a valszegszámítás ezt végtelen esetén nullára redukálja, ami számomra matekos szingularitást jelent, vagyis nem létezhet az az esély, aminek kellene léteznie.

Tehát én itt látok arra esélyt, hogy még végtelen univerzumban, vagy végtelen sok multiverzumban se ismétlődjenek meg a dolgok, valszegszámítás ide, vagy oda... :)

Szerintem a genetikai egyezéssel ismétlődést valószínűtlensége miatt ki is hagyhatjuk.

Formai, szubjektíven dönthető. "azonosság" lehetséges, ha a konvergens evolúció plusz véletlen összedolgozik, melyik milyen mértékben, az nyitott.