Miért nem alkotta meg a természet a kereket?

,,Az eszközhasználat már más téma."

Hát annyiban más téma, hogy nem közvetlenül alakul ki így a természetben a kerék, hanem először létre kell jönnie az eszközhasználó lénynek is hozzá (általában). A kérdező nyilván nem erre gondolt, hanem a pusztán evolúciósan kialakuló kerékre mint szervre, ami "kinő" az élőlényből.

Gyakoribbnak tűnik minden esetre az, hogy először az eszközhasználó entitás alakul ki random és az már mindenképpen rájön a kerék használatának előnyeire. Tehát a kerék feltehetően sokkal gyakrabban alakul ki közvetve egy élőlény által, mint pusztán evolúciósan. Úgymond a természet két lépcsőben (egy élőlény által) képes kereket "alkotni" leginkább.

,,De gyanítom, hogy ez a "technológia" a makroméretek felé haladva egyre több problémába ütközik."

A végtagos mozgás sokkal hasznosabbnak bizonyult a MI bolygónkon. Érthető okokból. De más fizikai tulajdonságú égitesteken az ostorhoz hasonló megoldások szerintem makroszkopikus szinten is megjelenhetnek minden további nélkül. (legalábbis most semmi sem jut eszembe, ami ezt jogosan gátolhatná.)

Nem vagyok biztos abban, hogy egy tök sima bolygón pl. nagyobb eséllyel alakulna ki a végtagos mozgás. Végtagok persze lehet kialakulnának amúgy is, de attól még az élőlények zöme lehet gurulva mozogna rajta. Szerves tengelyeken pörgő keréknek nevezhető szervekkel.

Alacsony gravitációjú, enyhe szélmozgású és sima talajú bolygó esetén pl. nem kéne nagy energia ahhoz, hogy forgásra kényszerítse a makroszkopikus lény a kerekek fogásást. Csak elegendő tápanyagot kellene gyűjtenie a környezetében ahhoz, hogy egy szívhez hasonló szervvel folyamatosan pumpálva, forgó mozgásra kényszerítse a kerekeit.

"legalábbis most semmi sem jut eszembe, ami ezt jogosan gátolhatná.)"

Kerék és tengely közti "tömítés" illetve hajtás lehetőségei.

Ilyen miniben egyik sem gond, nagyban viszont mindkettő az.

,,Kerék és tengely közti "tömítés" illetve hajtás lehetőségei."

A "tömítésnél" egyfajta "szerves csapágyazás" történhetne: A tengely és a kerék eleinte összenőve fejlődne ("magzati" állapotban) Majd felszívódna a szerves csapágyak közti hézag. A tengely és a kerék is egy csapágy (akár golyóscsapágy) szerű szervhez nőne. Vagy alapból is abból fejlődne ki. Az olajozást pedig porcos anyag végezné. Mint az ízületeknél.

A hajtás pedig történhetne egy szívhez hasonló szerv segítségével, ami harmonikusan ismétlődő mozgással "lökdösi" a kereket. Akár egy turbina, vagy mint a gőzmozdony dugattyúja. A hézagok itt is az élőlény "embrionális" fejlődése közben alakulna ki, (szívódna fel) amit aztán porcos anyag töltene ki.

Lehet működő csapágyat is nyomtatni 3D-ben úgy, hogy a golyók közti hézag egyben a támaszanyag is, ami aztán egy folyadékba (lemonesol) merítve két óra alatt egyszerűen feloldódik. A fürdőből való kivétel után már működik is a cucc. Nem kell tehát összeszerelni a forgó alkatrészeket, csak megvárni amíg a hézagoknak szánt térrész anyaga felszívódik.

Biológiában, növekedésileg, kifejlődésileg ez közel sem ilyen egyszerű.

Maradjunk annyiban, hogy nagyságrendekkel egyszerűbb és jobb hatásfokú bármi lábszerű végtag.

,,Biológiában, növekedésileg, kifejlődésileg ez közel sem ilyen egyszerű."

Pont olyan egyszerű, mint ahogy a bakteriális ostor is kialakult. Mivel az evolúció folyamata és definíciója nem változik mikroszkopikus és makroszkopikus távlatokban. Nyilván az ostor sem annak indult, ami lett belőle. Ez sosem így megy. Az érzékszerveink is tök más funkciójú szervekből alakultak ki.

,,Maradjunk annyiban, hogy nagyságrendekkel egyszerűbb és jobb hatásfokú bármi lábszerű végtag."

Általában igen, de ettől még a bakteriális ostor kialakult. Szóval az evolúció elég vaskosat kakkant ezekre a szempontokra... :D

"Pont olyan egyszerű, mint ahogy a bakteriális ostor is kialakult."

Nem sértéskén, de ugye nem vagy műszaki ember?

Mert akkor belátnád, hogy mekkora hatalmas különbség van a dolgok működése közt mikro- és makroméretben.

#17! Kérlek olvasd tovább a válaszomat, mert akkor lesz érthető számodra mire utaltam ezzel a mondatommal.

Természetesen teljesen más kihívás az evolúciónak "megoldani" mikro és makro szinten ezt a dolgot. De maga az evolúció folyamata ugyan úgy működik. Tehát ha a fizikai lehetőségek adottak, akkor a kerék kialakulHAT! makro szinten is.

Még a saját bolygónkon is találtunk ilyet. Elképesztően nagy mázli, hogy tudjuk igazolni azt, hogy az evolúció képes tengelyen forgó szervet létrehozni.

A végtagok ettől még bizonyára elterjedtebbek az egyenletlen domborzatok miatt, meg a Földön is azok a gyakoribbak. Elkepesztő mázli tehát, hogy még a Földön is találtunk olyan életformát, ami más megoldást talált a helyváltoztatásra. Sőt fent is maradt, mert SIKERESnek bizonyult.... Ebből valaki levonja a tanulságot, más meg nem.......

"Tehát ha a fizikai lehetőségek adottak, akkor a kerék kialakulHAT! makro szinten is."

Az azért nem úgy megy, hogy az evolúció bármit létrehozhat.

Már korábban írtam, hogy ahhoz a komplett evolúciós fejlődés alatt biztosítottnak kell lennie, hogy az adott tulajdonság, szerv stb. inkább HASZNOS, mint KÁROS legyen.

Adott esetben a mikroméretektől a makroméretig.

Márpedig ehhez az kell, hogy legyen folyamatos átmenet a működés, funkció, megvalósulás terén.

A sejtszerv forgó tengelyes ostor miniben, folyadék-közegben hasznos és mint szerv, a testfolyadék- és ezzel a tápanyag-átvitele is megoldott.

De a méretet növelve a hajtásmód meghal, a tömítettség-igény növekszik, megoldása nehezedik, plusz ostorból kerék vízben nem kell, szárazföldre átkerülve még csúnyábbá válik a mechanikai eltérés-igény...

Egyszerűen rettenetesen valószínűtlen, hogy a lánc végigmenjen.

Nem véletlen, hogy az ostor itt a Földön is megrekedt abban az állapotban és méretben, ahogy most van.

,,De a méretet növelve a hajtásmód meghal, a tömítettség-igény növekszik, megoldása nehezedik, plusz ostorból kerék vízben nem kell, szárazföldre átkerülve még csúnyábbá válik a mechanikai eltérés-igény..."

A hajtásmód akár egy tejesen más funkciójú makró méretű szervből is módosulhatna. Az evolúcióban nem ritkák az ilyen, vagy ehhez hasonló jelenségek ha több 100 millió évekről beszélünk. Bár erre kár alapozni bármit is: Vagy igen, vagy nem. A bakteriális ostor minden esetre nem kell, hogy feltétlenül az alapja legyen egy ilyen biokeréknek.

Az egészen biztos, hogy a szárazföldre kitelepülni sokkal-sokkal könnyebb végtagokkal. Főleg ha a forgáshoz a (folyékony) közegéét is felhasználja az élőlény.

Az is figyelemreméltó valóban, hogy (úgy tűnik) megrekedt az ostor ilyen méretekben és közegben. Bár lehet, hogy csak egyszerűen így maradt (mint a cápa), mert nem volt semmi, ami kényszeríthette volna a változásra. Az élő kövületek esetében is ez egy megszokott evolúciós jelenség:

[link]

Ezek az ostorok prokariótákon is jelen vannak. Tehát már az eső sejtes élőlényeknél is kialakultak ezek a bio-nano-motorok. Ha ilyen hamar kialakultak, akkor az arra enged következtetni (engem), hogy más bolygókon kialakult életre is jellemző lehet ez a fajta megoldás. Talán pont mi vagyunk az egyedi eset, ahol ezek a motorok nem fejlődtek tovább valami oknál fogva. Az miden esetre elgondolkodtató számomra, hogy ezek a flagellumok sokkal hamarabb kialakultak, (konkrétan már a sejtes élőlények megjelenése után) mint a hagyományos értelemben vett (ma is elterjedt) végtagok...

Sajnálatos, hogy csak a Földi életet ismerjük. Nagyon sötétben tapogatózás az ilyenfajta "elmélkedés" az evolúció különböző lehetséges kimeneteleivel kapcsolatban. Csak abban lehetünk biztosak, hogy kicsiben kialakulhat. Még akkor is, ha szinte minden más élőlény végtagokat használ helyváltoztatásra.