Mi a bizonyíték az ősrobbanásra?

Először azt írod, hogy "Az ösrobbanásra nincs bizonyiték mivel egy elmélet"

-> Ami arra utal, hogy a tudományos elméleteknek semmilyen megalapozottsága nincsen.

Utána pedig azt, hogy "Ennek ellenére mégis van rengeteg elavult elmélet."

-> Ami arra utal, hogy ha az első állításod hamis lenne, akkor nem létezhetnének elavult elméletek. Vagyis ezek alapján úgy gondolod, hogy a tudományos elméleteknek vagy semmilyen megalapozottsága nincsen (ami a te véleményed), vagy pedig teljesen lehetetlen hogy tévedjenek (ami szerinted az én véleményem, ezért linkelted nekem azt a linket), és nincs középút.

Ez alapján írtam, hogy ne gondolkodj szélsőségekben. Ha nem gondolkodnál szélsőségekben, akkor nem linkelted volna be az elavult tudományos elméletek listáját nekem.

"Én csak annyit állitottam hogy jelenleg ez az elfogadot de bármikor voltozhat."

Nem, ennél SOKKAL többet állítottál. Idézem:"Az ösrobbanásra nincs bizonyiték mivel egy elmélet"

Az, hogy "nem teljesen biztos", már egy sokkal finomabb állítás, mint hogy "nincs rá semmilyen bizonyíték".

A megismerés lépcsőit általában a következő módon definiálják:

1. Ötlet, gondolat (nincs semmilyen alapja, csak egy elképzelés)

2. Hipotézis (némi tényből levont következtetés, lehet téves is)

3 Elmélet ( tények, összefüggések alapján kidolgozott gondolatmenet, tudományos módszerekkel alátámasztva, lehet téves)

4. Tények (több oldalról alátámasztott, logikailag egybevágó, a következményekre precízen jóslást adó, többszörösen is falszifikálható, megfellebbezhetetlen adatok tömege)

Annyit helyesbítenék, hogy az elmélet nem lehet téves (legalábbis borzasztó kicsi az esélye), legfeljebb hiányos.

Pl. az ősrobbanás egyetlen esetben lehet téves:

- ha létezik valamilyen felsőbb erő,

- és az olyan morbid, hogy direkt be akar csapni minket, ezért ad hamis bizonyítékokat.

A téma irodalmának terjedelmességével együtt is, ez ma még elmélet amiben sok talány és pontatlanság is van. Nyilván jó lenne, ha tényként lehetne elkönyvelni, de a szakirodalom mélyén nem ezt látjuk. Ezért is merült fel a sötét anyag és sötét energia felvetése, mert az ismert modellek és számítások alapján a működés nem illik a számításokra, és hiányzó anyagtömeg van jelen, amit nem is ismernek, és számolni sem tudnak vele. Csak annyit tudnak, hogy nem kis, hanem rengeteg anyagtömeg hiányzik ahhoz, hogy így viselkedjen a világegyetem.

Elméletek vannak és csak egyik jobban ráillik, a másik meg kevésbé a megfigyelésekre, de mindegyik rejt pontatlanságokat és kérdéseket. Úgy lehet összegezni, hogy az eddigi leginkább valószínűsített elmélet, de közel sem tény.

Ui: nem vagyok keresztény, még mielőtt valaki ezzel jönne.

"rengeteg anyagtömeg hiányzik ahhoz, hogy így viselkedjen a világegyetem"

Ezzel együtt a tágulás bizonyított, és sok más bizonyíték is van.

Hiába próbálod elhitetni: az ősrobbanást nem lehet megkérdőjelezni.

Ilyen alapon azt is meg lehetne kérdőjelezni, hogy a Föld a Nap körül kering, mert mi van, ha mégse?

Igaz, vannak bizonyítékok, de mi van, ha ez nem elég?

Mivel nem vagyok kozmológus, ezért -szigorúan magánvélemény!- én inkább fordítva látom.

Az "ősrobbanás" (azaz a standard modell) nem elmélet, hanem magyarázat. Az eddig említett dolgok (vöröseltolódás, háttérsugárzás, stb.) nem bizonyítékok, hanem a megfigyelt/számított kiindulási adatok; éppen ezekből jutottunk el a standard modellig -ezeket bizonyítéknak tartani körkörös érvelés lenne.

A bizonyíték a standard modellre egyszerűen az, hogy működik.

"Mi a bizonyíték az ősrobbanásra?"

Egyrészt az eleve egy gyengébb bizonyíték rá, hogy levezethető (pontosabban megoldásként kínálkozik) a relativitáselmélet részeként felállított ún. Einstein-féle kozmológiai egyenletből. Tehát az "Ősrobbanás-modell" a Világegyetem egy mai tudásunk szerinti lehetséges alakja.

Ezen kívül több kísérleti és sokszorosan igazolt csillagászati tapasztalattal jól egybevág, így pl. a vöröseltolódás jelenségével.

"Az, hogy tágul, mekkora mintán lett mérve?"

Ahogy egy korábbi hozzászóló mondta, borzasztó sok, taán százezerszámnyi Galaxisra ki lett mérve, hogy vöröseltolódik a fénye, azaz száguld tőlünk elfelé).

"Honnan tudjuk, hogy az univerzum egészére igaz?"

Ezt nem tudjuk, csak nincs súlyos okunk feltenni az ellenkezőjét, ld. pl. Multiverzum-elmélet.

"Hogy teljesül az a törvény, mely állítja, hogy minden test vagy nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, amíg más test nem hat rá?"

Úgy, hogy a Galaxisokra az utolsó tagmondatban mondott feltétel nem teljesül. Tehát a Galaxisokra hat vagy hatott más test, a Galaxisok egymásra is hatnak (gravitáció).

Vagy ebben az esetben hatnak egymásra az égitestek?"

Igen.

"Miből következik, hogy miután kitágul az univerzum, újra elkezd szűkülni?"

Ez szintén az Einstein-féle kozmológiai egyenletből számolható ki, vezethető le. A világegyetem sorsa eszerint nagyjából az össztömegétől függ. Ezt lényegében nem tudjuk, vannak rá becslések, de számos ismeretlen tényező van, pl. az antianyag / sötét anyag stb. mennyisége az Univerzumban. A legtöbb mérés azt mutatja, hogy az össztömeg túl nagy ahhoz, hogy a tágulás örökké folytatódjon, és a gravitáció egy idő után összerántja majd a világot, de hangsúlyozom, ez egy nyitott probléma.

"Ismerjük megközelítőleg azt a pontot, ahonnan a tágulás indult?"

Térben vagy időben? Egyébként nem, lényegében értelmetlen a kérdésed. Ugyanis a Világegyetem tágulása nem egy mechanikai mozgás, mint amikor egy autó száguldozik. Valójában maga a téridő fúvódik fel.

És még valami. Az Ősrobbanáselmélet nem, nem egy abszolút biztos dolog. Ezt többen állították itt. Nem. Tehát vannak alternatív elméletek. Az Ősrobbanáselmélet valójában domináns pozícióban van, tehát a legvalószínűbbnek tűnik a kozmológiai modellek közül, de azért nem 100%-osan.