Két aminosavból hány különböző fehérje építhető fel?

Nem telejsen világos, hogy pontosan mit akarsz megtudni, de a rövid válasz az, hogy biológiailag semennyit, matematikailag meg attól függ.

Hogy értük a két aminosavat? Pontosan két darab aminosavad van, vagy pedig kétféle aminosavad van, de azokból akármennyit használhatsz?

Ha pontosan két darab aminosavad van, azokat hiába kapcsolod össze, nem nevezzük fehérjének. Az egy dipeptid, és olyan messze van attól, hogy fehérje legyen, mint egy gumiabroncs attól, hogy autó legyen. Matematikailag, ha ugyanolyanok akkor egyféle dipeptidet tudsz csinálni, ha két különböző, akkor kétfélét.

Ha két különböző aminosavad van, de abból akármennyit használhatsz, az már érdekesebb kérdés.

Biológiailag megintcsak valószínűleg nincs sok értelme. Ennek az az oka, hogy a fehérje nem csak azért fehérje, mert sok aminosavból áll. Egy hosszú polipeptidet az tesz igazán fehérjévé, hogy fehérjeszerűen viselkedik, azaz feltekeredik, lesz másodlagos meg harmadlagos szerkezete. Ezt pedig a különböző aminosavak közti kölcsönhatások hozzák létre, és eddig nem láttunk olyat, hogy kétféle aminosavból létrejön ilyen struktúra.

De tegyük fel, hogy ügyesen választjuk ki azt a két aminosavat, és valamilyen oknál fogva bizonyos esetkeben fehérjeszerű bigyó is létre tud jönni belőlük. Valószínűleg csak nagyon kevésféle módon lehet őket úgy összekapcsolni, hogy tényleg fehérje jöjjön ki, de azt nem lehet előre megmondani, hogy pontosan mennyi ilyen mód van, ha van. Ha viszont találunk egy ilyen módot, mondjuk egy 250 aminosavas kombinációt, ami kielégíti a fehérjeség kritériumait, akkor elkzdhetünk hozzáadni egyesével a végéhez, és amitől valószínűleg nem lesz baja, mégis technikailag az már egy másik fehérje. (Bár biológiailag ez ugyanaz lenne, csak az egyik eggyel hosszabb.)

Mint látod, biológiailag ez egy defníciós és technikai kérdés is, azon kívül, hogy nem tudunk ilyen esetről és amúgy is nagyon zavaros az egész.

Matematikailag viszont egyszerű a kérdés, csak azt kell kikötni, hogy mekkora legyen a minimális és a maximális méret. Akkor csak a két elem ismétléses variációját kell venned, és ha mondjuk 99-nél nagyobb, de maximum 500 méret között nézed, akkor a nagyobb ismétléses variációból kivonod a kisebbet, és a különbség az eredmény (a fentebbi példában ez 3,2734*10^150).

az előző majdnem jó.

Egy peptidben az aminosavak egymáshoz 3 különböző térállásban kapcsolódhatnak, és a szereposztás (ki van elöl és ki hátul) 2 féle lehet. Tehát 2 különböző aminosavból 6 különböző peptidet lehet létrehozni.