256 éves ember hogyan élhetett ? Genetikailag benne van génjeinkben? Miért nem ezt a keleti életvitelt promózza az akadémia & mainstream média?

“Az emberi „téli álom”

Szerkesztés

Sok kutatócsoport tanulmányozza jelenleg is, hogyan lehetne az állatvilágban oly jól működő téli álmot megvalósítani embereken.

Egyes vélemények szerint a teljes emberi test folyékony nitrogénben történő lefagyasztásával visszafordítható lenne a halál. Az orvostudomány fejlődése lehetővé fogja tenni a „hibernált” testek újraélesztését. Mindez még nem bizonyított, de például az amerikai Alcor Alapítvány már több éve kínál ilyen szolgáltatást 150 ezer dollárért. Az első lefagyasztást 1976-ban végezték el, jelenleg pedig 74 személyt tárolnak ezen a módon. Újraélesztésre mindeddig még egyetlen esetben sem került sor; a cég elképzelései szerint ezt csak a jövőben kifejlesztendő eljárások, például a molekuláris nanotechnológiai módszerek fogják lehetővé tenni, akár már száz éven belül.

A NASA szintén érdeklődik, hiszen ha ez az elv átültethető, akkor lehetővé válik az asztronauták egy hibernációhoz hasonló állapotba helyezése a hosszú űrrepülések idejére. Mindemellett egy hibernációszerű állapot indukálása a gyógyászatban is nagy segítséget jelentene.

[link]

Li Ching-Yuen és hasonlóan hosszú életet élő emberek életstílusa és hosszú életük genetikai összetevőkből és életmódbeli tényezőkből egyaránt származhat. Az ilyen hosszú életkorok nem általánosan elterjedtek, és a hiteles források hiánya vagy a korabeli dokumentumok pontossága miatt nehéz megállapítani, hogy valóban ilyen hosszú életűek voltak-e. Emellett az emberek életkorának meghatározása a múltban gyakran nehezen dokumentálható volt.

Az emberek hosszú életének genetikai tényezői valóban szerepet játszhatnak ebben. Vannak olyan gének, amelyek hosszabb életet támogathatnak, de az életmód és az öröklött tényezők egyaránt fontosak. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a stresszkezelés és a pozitív életmód mind hozzájárulhatnak az egészség és hosszabb élet eléréséhez.

Ami a "keleti életvitelt" illeti, sok ember találhat hasznos tanácsokat a hagyományos keleti orvoslásban és életmódban, például a kiegyensúlyozott étrendben, a testi gyakorlatokban és a mentális egészség gondozásában. Ezek az elvek és gyakorlatok ismeretesek a nyugati orvoslásban és az alternatív gyógyászatban is.

Az "áj ájfon" és a szintetikus élelmiszerek fogyasztása valóban problémákat okozhat az egészségre. Az egészséges életmódra összpontosító tudósok és szakértők azon dolgoznak, hogy népszerűsítsék az egészséges étkezést, a testmozgást és az egyensúlyt az életben. Azonban a társadalom és a média gyakran hangsúlyozzák a kényelmes és gyors életmódot, amely sajnos nem mindig egyezik meg az egészséges életmód elveivel.

Mindenki saját döntéseket hoz az életmódjával kapcsolatban, és az egészséges életmódra való áttéréshez sokféle tényező szükséges. A tudomány és az egészségügyi intézmények továbbra is tanácsokat és iránymutatásokat nyújtanak az egészséges életmód eléréséhez, de az embereknek kell eldönteniük, hogy milyen életmódot követnek.

35

Az a baj az MI-vel, hogy sokszor hallucinál, de akkor is full határozottan kijelentéseket tesz. Ha nem értesz a témához, akkor azt mind beveszed.

> A 32-es válasz az egyetlen hasznos. Egy bölcs, megfontolandó dolgokat leíró.

Nézzük mit írt a ChatGPT…

> Az emberek hosszú életének genetikai tényezői valóban szerepet játszhatnak ebben.

Úgy általában a várható életkort valóban befolyásolják genetikai tényezők. Nyilván ezért is említette meg a ChatGPT. De ugye Li Ching-Yuen-nek nem pusztán hosszú volt – állítólagosan – az élete, hanem több, mint a duplája a hitelesen igazolható legöregebb embereké, ez azért más tészta. Ha elfogadjuk valósnak az életkorát, akkor genetikai tényezőn múlt volna ez? Hát akkor csak voltak Li Ching-Yuennek testvérei vagy unokatestvérei. Meg állítólag volt 100+n gyereke., mert ki tudja hány unokája. Ha tényleg 256 évig élt, és ezt részben-egészben genetikai okokra akarjuk visszavezetni, akkor mi a helyzet a testvéreivel, unokatestvéreivel, gyermekeivel, unokáival? Az ember csak azt várná, hogy nem is 256 évet, de a sok genetikai rokonságába tartozó személyből azért egyik-másik 100–150 évet csak megért, és akinek hitelesebben dokumentáltak az adatai. Nem tudunk ilyenről.

De ha még valamiféle nagyon egyedi mutációról is lenne szó, akkor is az genetikai faktor. Attól, hogy én itt megpróbálok hagyományos keleti életmódot folytatni, attól még az én génjeim nem fognak pont úgy mutálódni, mint ahogy Li Ching-Yuené, és az övé sem az életmódjából fakadóan mutálódott volna úgy, ahogy.

> Ami a "keleti életvitelt" illeti, sok ember találhat hasznos tanácsokat a hagyományos keleti orvoslásban és életmódban

Nagyszerűen hangzik elsőre. Ugye Li Ching-Yuen állítólagos születési dátuma 1677 volt. De akár nézhetjük a halálának az időpontját is (1933), mert gyökeres változás nem történt a kettő között. Akkoriban Kína vidéki lakossága számára – emberek tíz- és százmillióiról van szó – az, amit ma hagyományos orvoslásnak nevezünk, az volt *AZ* orvoslás, az egyetlen, amit ismertek. Amit hagyományos életmódnak nevezünk az volt *AZ* életmód. Nagyjából *mindenki* ugyanazt az életmódot folytatta és ugyanazt az orvoslást ismerte, mint Li Ching-Yuen. És mégis… Valahogy senki nem élt nem hogy 256 évet, de 100-at is csak nagyon-nagyon kis hányaduk.

Lehet, hogy ma a rohanó nagyvárosi életet éljük – már aki –, ülünk a számítógép/tévé előtt, keveset mozgunk, esszük a műkaját. De 1850-ben egy falun élő ember nem ült a számítógép/tévé előtt, eleget mozgott, természetes fizikai munkát végzett – mondjuk művelte a földet –, nem mekis kaját evet, nem kólát ivott, nem evett szintetikus ételeket és nem nyomkodta az iPhone-t, nemes egyszerűséggel azért, mert az még akkor nem is létezett. Vannak Kínában olyan vidékek, ahol ma sem élnek sokkalta másabb életet, mint a 17–18–19. században. És valahogy sehol nincs olyan ember, aki ha nem is 256 éves, de 150–200 éve született volna és még él? Vagy legalább nagy tömegben olyanok, akik a 100-at megélik/megélték? Neked nem furcsa ez? Nem érzed azt, hogy valami nagyon sántít Li Ching-Yuen kvázi bemondás alapján tudható életkorával kapcsolatban?

Hogy magyarázhatná Li Ching-Yuen ilyen hosszú életét a hagyományos keleti orvoslás és életmód, ha ugyanaz a hagyományos keleti orvoslás és életmód fele annyi életkort sem okozott emberek százmillióinál? Hogy lehet, hogy míg ma az USA-ban 81–82 év a születéskor várható életkor, addig Kínában 1960-ban 44 év volt, előtte meg még alacsonyabb? Mi az állítás? Hogy a hagyományos keleti életmód okoz nagyon ritkán kiugróan magas életkort, vagy az, hogy általában okoz hosszabb életkort? Mert ez utóbbi objektíven nézve, statisztikák alapján nem igaz önmagában.

Lehet, hogy jól hangzik ez a válasz, mert valahol ilyen választ vártál volna el, de lépj hátra kettőt és gondold végig, hogy logikus-e, releváns-e ez a válasz.