Egy nagy tudós tévedhet ha a törvényeket alkalmazza elméletben?

"Egy nagy tudós tévedhet ha a törvényeket alkalmazza elméletben?"

Persze, hisz ő is csak emberből van (volt, sajnos).

"Stephen Hawking szerint létrejöhet a semmiből egy világegyetem"

"Azt állította, hogy az univerzum létrejöhetett a semmiből energia nélkül."

Nem, Hawking bácsi sosem mondott ilyet, hogy az univerzum a semmiből jött létre. Ha te mégis ezt állitod, akkor mutass valami forrást erről. Melyik könyvében irta ezt szerinted?

Albert Einstein "felfedezte" a kozmológiai állandót, amit képletekkel igazolt is. Aztán kiderült, hogy nincs ilyen, és beismerte, hogy tévedett.

Hawking azt mondta, hogy a világegyetem létrejöttéhez szükségtelen volt isten, mert nem kellett teremteni, hanem egyszer csak létrejött.

Nem mondhatjuk, hogy a semmiből, mert a semmi az már valami: semmi. Az ősrobbanás előtt még a "semmi" se volt.

"mivel előtte nem volt idő ezért nem lehet teremtett a világegyetem semmi által"

Nem "nem volt idő", hanem a mi téridőnk nem létezett, tehát a mi időnk nem volt. Ha volt "előzménye" az univerzum keletkezésének, akkor az nem a mi téridőnkben volt, és még kauzalitásról is nehéz lenne beszélni. De ez nem azt jelenti, hogy a semmiből jött létre és hogy bármiféle ok nélkül.

1. A tudomány természete az, hogy ismeretlen helyeken bolyongunk. Ebből következik, hogy el is tévedhetünk. Valójában nem az a probléma. Hanem az (és ez adja egy tudós minőségét), hogy minden pillanatban képes legyen megítélni a bizonytalanság mértékét, és ennek függvényében cselekszik óvatosan. Ténylegesen ez olyan, mikor valakit egy vadidegen ismeretlen helyre visznek, majd ott elengedik minden információ nélkül azzal, hogy menjen haza egyedül. Akinek semmi tapasztalata, kétségbe esik és nagy valószínűséggel meghal. Minél nagyobb a tapasztalata valakinek, annál hamarabb ismeri ki magát valamilyen szinten, indul el jó irányba, ha mégse, nagyon hamar észreveszi. És a helyszínen gyűjtött további tapasztalatokat helyesen és óvatosan alkalmazva egyre nagyobb biztonsággal indul a helyes irányba.

2. Előbbiből következik, hogy felelős tudós elsőnek a bizonytalanság mértékét méri fel, mert abból tud következtetni arra, mik az esélyei. Más szavakkal, minél szélesebb ismeretei vannak egy területről, annál tömörebben és biztosabban tud határozott kijelentéseket tenni. És minél kevesebb ismeretei vannak (amiket képes mérni), annál óvatosabban, általánosabban és kevésbé határozottan állít. Vagyis a bizonytalanság mértékét a szövegben előforduló "talán", "feltehetően", "amennyiben, akkor" és hasonló szavak gyakoriságán mérhetjük.

3. Egy dolog, hogy valaki mit mond, más dolog, hogy a hallgató mit ért meg belőle. Utóbbi gyakorlatilag az illető ismereteitől, tapasztalatától függ. Ugyanis a kijelentésben előforduló szavak értelme ettől függően kevésbé vagy jobban különbözik a kijelentő és a hallgató között. A jelen témában például gyakori, hogy a tudós és az olvasó időfogalma gyökeresen más. Így a jelentése is. Sőt, az isten és univerzum fogalom is gyakran eltér, nem is kicsit. Ezért semmi meglepő abban, ha az olvasó teljesen mást ért a mondottakon, mint amit a szerző értett, mikor mondta.

Tipikus példa, hogy Einsteint vallásosnak tekintik egy kijelentése nyomán. A kijelentés szabad fordításban: A világegyetem annyira gyönyörű és harmonikus, hogy az emberben óhatatlanul felvetődik, kell egy felsőbb szellemiség, ami létrehozta. Sokan mondják, íme Einstein hitt istenben. Pedig ő csak annyit mondott, hogy a világegyetemet ő legalább annyira csodálja, mint az igaz istenhívők istent. Egyszerűen a dolog általa tartott szépségének próbált köznapi hasonlatot találni.

Hasonlóan Hawking a "semmi" fogalmát másra használja, mint az átlagos emberek tartják. Ebben semmi meglepő, ahhoz, hogy ugyanazt gondolják, majdnem ugyanannyit kellene tudniuk. E tekintetben a tudás mértékét az fejezi ki, a hallgató ilyen mértékben van tudatában annak, hogy voltlehetősége félreérteni.

4. Nagy tudós "tévedése" e tekintetben kétféle. Egyfelől kijelentését hipotézisnek nevezi. Azaz addigi tapasztalatai alapján azt a megfejtést találja legvalószínűbbnek, de tisztában van azzal, hogy ezt valakinek bizonyítania kéne. Másfelől ő nem isten, nem mindenható, azaz lehetséges, hogy nem gondol valami fontos körülményre. Így teljes meggyőződése szerint vezet le valami bonyolult dolgot, amely nincs ellentmondásban a többi dologgal (ezt észrevenné), azonban a nem figyelembe vett körülmény mégis módosítja az eredményt. Ez úgy derül ki, hogy a szakcikket olvasó más tudósok mindenáron maguk is bizonyítani akarják a szerző állításait, és előbb utóbb valaki rájön a hiányzó dologra.

Van egy harmadik eset, de nem nagy, hanem feltörekvő tudóssal (inkább kutatóval). A verseny itt is nagy, mint a gazdaságban. Ezért hamisságok itt is előfordulnak. A tudós elismertségét a hivatkozások adják, ehhez sok cikk kell, ír hát akkor is, ha nincs mondanivalója. Megpróbálja eladni a semmit szenzációként. Ennek egy részét a lektorok kiszúrják, másik részét a cikket tanulmányozók.

"Stephen Hawking szerint létrejöhet a semmiből egy világegyetem és mivel előtte nem volt idő ezért nem lehet teremtett a világegyetem semmi által. "

Ha nem volt idő, létre sem jöhetett volna....

bukik a hülyesége 😆

Sajnos Hawking is ugyanolyan okoskodó ebben, mint bármelyik portás, kocsmás. Mi embereknek fingunk sincs a világról!!

9/ Nem igaz. Ahhoz hogy a semmiből létrejöjjön valami, már kész fizikai valóság, törvények kellenek, ami szerint működnek a dolgok. Az hogy a Heisenberg-törvény működjön már kialakult fizikai rendszer szükséges. Amikor még semmisem volt nem volt igaz a Heisenberg törvény sem. Ennyi eszed van Tom 😆

Hawking is önellentmondásos hülyeséget mondott, amit benyelnek sokan. A semmiből nem jöhet létre valami. Ezt pl maga az energiamegmaradása is tiltja. Ha olyan az emberiség számára hasznos dolgokkal kellene foglalkozni, mint hogy ingyen energiát mindenkinek, akkor jajj az energiamegmaradás tiltja ezt. Ha viszont olyan ostobaságokat kell elhitetni az analfabéta emberekkel, hogy a semmiből keletkezett minden, akkor nem érvényes az energiamegmaradás, nehogy el kelljen kezdeni gondolkozni vagy Istent keresni. Ez az igazság!

Istenen kívül semmi más sem lehet a mindenség teremtője, mert a semmiből nem lesz valami. Hány milliárd év telt el az ősrobbanás óta és mégsem találunk újabb ilyen ősrobbanások nyomait, vajon miért nem ?

Az egész akadémiai okoskodás egy humbug. Nem több, mint egy ostoba, begyepesedett öreggyerek okoskodása, aki a valódi tudományos kérdések helyett a saját kicsinyes uralkodását, akarja ezzel a nép előtt megtartani.

Ez a véleményem. Egy fizikus.