Miért nem alakult ki intelligens élet a korábbi földtörténeti korszakokban? (jura, triász stb.)

Ha már újra felvetődött az erózió millió éves ereje és a civilizáció nyomati eltöntető hatása, azért sok ponton ez is támadható.

Az esetleges természetes alapanyagokből készült primitív fosszíliáit említettem, de a mai világunknak is van sok olyan tárgya, anyaga, ami mesterséges, ipari és igenis évmilliókat, ha nem milliárdokat túl tud élni.

- Nemesfém, ékkő eszközök, ékszerek. Egy aranygyűrű akkor semmisül meg, ha porrá kopik a talajmozgásokban, folyósodrásban, gleccserben vagy a földkéreggel együtt visszaolvad a földköpenybe.

Egy megmunkált gyémánt, obszidián, smaragd, rubin stb. is egyértelműen megkülönböztethető a természetestől.

- Vasbeton. Részben elporladhat, de ha mészkő, homokkő tud milliárd éves fosszíliákat őrizni, akkor ezt is tudja. Az összetétele és ezzel mesterséges eredete akkor is kimutatható marad, a ha benne a betonvas eloxidál.

-Kompozitok karbonszálai, grafén. A gyémánthoz hasonló túlélők.

-Korrózióálló ötvözetek. Részben csak rövid ideig korrózióállóak, de oxidációtól jól záró (és mélytalajban ez azért nem ritka) környezetben ha formájukat is vesztik, összetételük egyértelműen mutatja a mesterséges származást.

-Üveg. Kell részletezni? Milliárd év alatt sem bomlik. Még szilánkokban is megkülönböztethető a természetes és mesterséges, hát még ha a formázás nyomait is viseli.

Biztos még sokan tudnak hasonlókat betenni a listába.

És mondom, eszközkészítés nélküli értelmes, civilizációt képviselő fajt nem nagyon lehet elképzelni, lévén az eszközkészítés és az értelmi fejlődés mai tudásunk szerint szükséges visszacsatolt evolúciós fejlődési kör.

Evolució: Az emlős megeszi a hüllő tojását, az őshüllő kipusztul. Az emlősök 10% meleg. A hím megdugja a hímet, az vagy beledöglik vagy nem. Az evolúció természetes kiválasztódáson szelekción alapszik, ergó az emlősök eme sajátossága elősegíti ezt...

A HIv vírus majomtól származik, bolha, kullancs, moszkitó, denevér nem terjesztette el, az a cerkófmajom csak úgy lemászott a fáról, mint a filmben....

Van egy ilyen mc reklám mely szerint minden relatív, az intelligencia is.

#25: "Próbáltak piramist építeni szkeptikus mérnökök, sokkal ksiebbet, pontatlanul. Az sem sikerült nekik, összeomlott. Ennyit a mérnökökről"

No. Először is nézz utána, hogy ki is az a Daniken. Egy szimpla tanulatlan lókötő, és többször bíróság elé elé került hamisításért, lopásért, csalásért.

[link]

Biztos vagy abban, hogy az ilyennek kell hinned?

Elég lett volna, ha csak ezt a három keresőszót beírod a Google keresődbe: egypt pyramid-building experiment

És a második linknek ez a címe: NOVA Online/Pyramids/Who Built the Pyramids? - PBS

Vagyis megfelelő idő alatt felhúztak egy piramist, és persze nem dőlt össze. Áruld már el nekem, hogy hogy tud egy ilyen összeomlani??? Mondtad, hogy gondolkozzunk. Te is megtehetnéd...

[link]

Nem mellesleg nézd már meg, hogy a kísérleti piramis illesztései nagyságrendekkel pontosabbak, mint a Nagy piramis magkövei:

[link]

Ezek a kövek hányavetien kifaragottak, nagyjából egymásra dobálták azokat. Milyen nagy pontosságról beszélsz? Van, ahol nagyon pontosak az illesztések, de azok csak a belső részek, és már többször sikerült kísérleti régészeknek is pont ugyanolyan pontosságot elérni, méghozzá lapos rézlappal és homokkal, aminek szemcséi még a gránitnál is keményebbek, és ezek voltak együtt a gránitot fűrészelni képes eszközök.

[link]

Maguk a kutatók is meglepődtek, hogy 12 mezítlábas férfi 21 nap alatt bányát nyitott, és 186 darab 2,2 tonnás követ kivágott, kifaragott és piramist épített belőle (405 tonnát mozgattak meg).

[link]

Ezt a 36 méter magas piramist 336 nap alatt gyorsan a rómaiak az ókorban összerittyentették egy olyan gazdag patríciusnak, aki oda volt az egyiptomi piramisokért.

#25: "Nevezheted ókori népnek ez nem változtat a tényen, hogy bronvésőkkel nem lehet létrehozni azokat az alkotásokat."

Simán. Azok a kövek u.n. Member II rétegből származó puha mészkövek. Ráadásul az egyiptomiak olyan rézvésőket használtak, amik arzénnal dúsítottak, és ezek lényegesen keményebbek, mint az egyszerű rézvésők, és a vas csak annyiban különbözik ezektől, hogy lassabban kopik. Ha áll mögötted egy élezőbrigád, akkor ugyanolyan gyorsan tudsz faragni, mint vassal, csak többször cserélsz vésőt.

[link]

Szentpétervárott a szobor talpazatát képző mesterien formázott gránittömb súlya eredetileg, szállítás előtt 1500 tonna volt, majd kifaragás után 1250 tonnát nyomott. 1768-ban gyakorlatilag szinte ókori módszerekkel (de nagyon szellemes megoldásokkal élve) durván 7 km-en keresztül kifaragatlan állapotában szállították le egy a Néva folyón veszteglő szállítóbárkába, amivel el is vitték.

Egyébként teljesen felesleges a vita. Világos és egyértelmű történelmi tények és iratok támasztják alá, hogy az összes ottani piramist a derék egyiptomiak építették, és senki más. Megvan az építők faluja, sírjai. A bánya is megvan, és iratokat találtak az anyagok leszállítására, még az egyes építőbrigádok nevei is ismertek, sőt, a fizetségük... stb stb. A piramisban használt kötőanyagok szénizotópos kormeghatározása is egyértelműen a dinasztikus korokra mutat... stbstb.

[link]

#22: "Még Elon Musk is ezt mondja, aki a high-tech technológiában mindannyiunknál naprakészebb és még aze gyiptológusoknál is!"

Mi a bánatot tud ez a fickó a kövekről, meg a kalapácsokról? Lehet, hogy a szomszédból hív át valakit, ha szöget kell verni a falba... :). Ha ez meglátna egy 20 tonnás követ, semmi más elképzelése nem lenne a megemeléséről, mint hogy odarendel egy modern darut... :)

https://www.youtube.com/watch?v=E5pZ7uR6v8c&list=PUC9JHVPm-4..

Alább olvashatsz egy felmérésről, hogy a Nagy piramist mennyi idő alatt építhették meg (még 20 év sem kellett hozzá), és ezt hatalmas építészeti projekteken dolgozó szakemberek írták, nem holmi Elon Musk féle se nem egyiptológus, se nem építész fantaszták.

[link]

Ja... akkor a kérdésre is...

@Kérdező: "Miért nem alakult akkor ki a korábbi földtörténeti időszakban intelligens élet, eszközhasználattal?"

A madarak némelyike használ eszközt, így nem lehetetlen, hogy ilyen már történt a klasszikus dínókorban is. Pl. a Troodonnak meglehetősen nagy agya volt.

@Kérdező: "Idő volt rá (széleskörű volt a diverzifikáló, ez is "rendelkezésre állt") ha akár a csírája is megjelent volna akkor az evolúciós előnye miatt el is kellett volna terjednie és nyoma is lenne."

Hiszen folyamatosan nőtt az agyméret az élővilágban. Mi alapján állítod, hogy volt rá idő? Amíg az első agy megjelent évmilliárdok teltek el, és utána röpke 500 millió év alatt rohamléptekkel fejlődött az agyméret. Ha mondjuk ma az lenne a tudomány véleménye, hogy 100 millió év alatt fejlődött ki sok átmeneten át a mai leghatékonyabb agy, az elég lenne számodra? Nem mondanád, hogy miért nem előbb, hiszen volt rá idő? Ha 10000 év alatt történt volna, akkor nem mondhatnád, hogy miért nem 5000 éve jelent meg a fejlett agy?

Azért az emberi agy elképesztően bonyolult valami, ugye az megvan? Az emberi agy nem csak úgy kiugrott a környezetéből, hanem az ember-majom közös ősnek, már hatalmas agya volt, olyan 300 cm^3-es, és az egész világon az ember előtt addig sose volt hatalmas agyú lények terjedtek el a Földön az emlősállatok elterjedése okán, de az, hogy minden korszakban átlagban nagyobb agyúak voltak az előző korszakban élt lényekhez képest, az igaz volt, csak a korszakok nem voltak egyforma hosszúak.

Az intelligenciának koránt sincs akkora előnye, hiszen minden egyes agynövekedési lépés aránytalanul nagy energiaigénnyel jár (pl. az agyunk a testünk teljes energiafelhasználásának a 20 százalékát követeli ki magának). Nem sokra mész azzal, ha egy kicsit okosabb gazella vagy a többinél, mert elsősorban gyorsan kell futnod, és kész. Kicsit okosabb ragadozó is lehetsz, de elsősorban annak van előnye, hogy gyors és erős legyél, és jó szaglású, és látású... stbstb. Ha hirtelen nagy agyú leszel, akkor egyszerűen nem fogod tudni ellátni az agyad energiaigényét, vagyis szükségképpen az agy, csak lassan fejlődhetett, aprókat, és talán soha nem azért nőtt, fejlődött elsődlegesen, mert az intelligenciának komolyabb előnye lett volna, hanem valami más miatt, csak később a megnőtt agy utólag tette lehetővé az intelligencia növekedését.

Pl. itt egy érdekes tanulmány, hogy nem az intelligencia előnye okán nőtt az emlősök agya, hanem az egyre jobb szaglás kialakulásának szüksége miatt:

[link]

Mielőtt az ember kialakult, már az elődei rekordméretű agyakkal rendelkeztek, ám az erdők egy hatalmas kiszáradás miatt eltűntek Kelet-Afrikában, és a rohamosan terjedő szavannákon az elődeink teste esetlen volt, vagyis nem oda való volt. Ilyen más lényekkel is megtörtént régebben és sokszor, de előtte ezeknek nem volt ilyen hatalmas agya, tehát azok kihaltak. Ez volt az első lehetőség a világ kezdete óta, hogy ilyen extrém környezetben a hatalmas agy végre tényleg olyan plusz szolgáltatást tudjon nyújtani, ami miatt az esetlen test meg tud maradni a gyilkos szavannákon.

Ja, asszem sokan írták itt, hogy a civilizáció nyomai gyorsan eltűnnek.

No, igen, de csak a felszínről.

150 millió évesnél régebbi dínókakit is találunk, sőt, akár tojást is, de civilizációra utaló maradványokat nem találnánk? :)

A mai ipar kitermelte eszközök, szenny és selejtek maradványait a föld alatt több száz millió év után is meg fogjuk találni a föld mélyén, és a mai bányák nyomait is, a föld rétegeit szennyező kémiai anyagokat is...stbstb.

Gyerekek én ott tartok, hogy cu zene. Szén-urán. Coming undone, come undone.

Hát nem tudom, az ősi civilizációk sok nyomot hagytak, engem az idegesít kicsit ebben az evolúció elméletben nem vagyok katolikus), hogy elvileg fjtánk élt barlangban, rajzolt is, elég ügyesen, ha ezt mondjuk 10 generáción keresztül tette, annak is nyoma kéne, hogy legyen, ilyen rétegesen (ugye még 3 van a shreckből...?), tudom, hogy a rádioaktív kormeghatározási elv sok mindent megold, de nem kéne lennie legalább egy ilyen lőszős medencének vagy valaminek, ahol nem a már említett őstengerbeli (gyerekek prometheus, mind egy őstengerből származunk, éljen a pangás és a pangea) házas puhatestű maradványa kerül elő, hanem valami folyamatos jelenlét (emberi jele) és nem pedig egy valamilyen fejlettségi fokon álló civilizáció koronája? Legyen az inka piramis, pattintos kőszerszám, vagy elnéptelenedett elnyelt ruins, indiai város. ? Vagy minden (a tudomány oltárán) oltáron volt mint a Rosetti kő?

"elvileg fjtánk élt barlangban, rajzolt is, elég ügyesen, ha ezt mondjuk 10 generáción keresztül tette, annak is nyoma kéne, hogy legyen"

[link]

"nyoma kéne, hogy legyen, ilyen rétegesen"

Aztán hogy? Talajrétegekben barlangrajz? Vagy a falon egymás alatt? Akkoriban még nem mentek az óriásplakátok, egymásra ragasztott rétegekkel.

"ahol nem a már említett őstengerbeli (gyerekek prometheus, mind egy őstengerből származunk, éljen a pangás és a pangea) házas puhatestű maradványa kerül elő, hanem valami folyamatos jelenlét (emberi jele)"

Csónakból kidobott beetető konzervdobozra gondolsz?

Mert a faeszközökből nem sok minden marad.

De az tény, ha erre akar utalni a komment, hogy tényleg kéne, hogy nyoma legyen annak, ha voltak régebbi civilizációk. És nincs.

@48

Nagyjából csak azt értettem tisztán az írásodból, hogy nem vagy katolikus, így lehet, hogy félreértettelek, de...

Pl. itt van a Theopetra barlang, ahol 130.000 évre-, vagy régebbre is visszamenőleg folyamatosan lelhetőek fel nyomok az ember ott tartózkodására, és az is, hogy egyre inkább sűrűbben használták összességében, valamint a lassú technikai fejlődés is nyomon követhető. Pl a barlang bejáratánál található a világ eddigi legrégebbi emberi építkezés maradványa, egy fal, ami olyan 23.000-50.000 évesre tehető.

[link]

Az első komolyabb építmény 12.000 éves, Göbekli Tepe, és utána folyamatosan gyorsulva fejlődik az építőtechnika. Tehát az egyre fejlettebb építkezések rétegződése az időben nagyon is jól látható.

A szerszámok lassú elterjedése is a világban eléggé jól nyomon követhető. Érdekes, hogy a primitív szerszámok mindenfelé megtalálhatóak (lassan terjedve a világban), de a csúcscivilizáció sehol? :D

Ez kb. olyan, mintha egy millió év múlva a mi modern civilizációnkból semmit se lehetne felfedni, ám valami érthetetlen okból, kizárólag a mai, szinte kőkorszaki szinten élő közösségek nyomaira lelnénk csak rá. :D

Nem mellesleg az alábbiakban mutatott szerszámfejlődés is alaposan ellentmond annak, hogy a civilizáció nyomtalanul eltűnne rövid időn belül. A mainál sokkal egyszerűbb és sokkal de sokkal kisebb terjedelmű, és nagyságrendekkel kevesebb terméket legyártó, sokkal primitívebb civilizációk nyoma is megmarad évmilliókon keresztül. Ráadásul a szerszámok fejlődésével együtt az emberformák is egyre emberibbek lettek.

[link]

3,3 millió éves szerszámok

[link]

2,4 millió éves emberi kőszerszámok Algériában

[link]

Már nem Afrikában, hanem Kínában 2,1 és 1,3 millió évesek...

[link]

Dmanisiben 1,0-1,8 millió éves köszerszámok

Ugorjunk, mert kőszerszámok egészen 100000 évvel ezelőttig csak lassan fejlődtek, de azért egyre kifinomultabbak lettek. Ami igazán komolyabb technológiai váltás, az olyan 11000-17000 évvel ezelőtti:

[link]

10000 évvel ezelőtt már profi újkőkorszaki szerszámok jelennek meg (jellemzővé válik a csiszolás, polírozás, már a fanyél is megjelenik...stbstb)

#48: "elvileg fjtánk élt barlangban, rajzolt is, elég ügyesen"

Egyáltalán nem volt ügyes kezdetben (legalábbis mai szemmel minősítve).

Honnan veszed, hogy mindenki festett akkoriban? Pl. a Theopetra barlangban 130.000 éve kimutatható az ember nyoma, és ott nem festett senki se tudtommal semmit se.

A legrégebbi barlangfestések olyan 40.000-60.000 évesek, és egyszerű geometriai formákból állnak csak. A kicsit komolyabb, már figurákat is ábrázoló képek 35.000-40.000 évesek, és a képek utána sűrűsödnek és egyre jobbak lesznek. Itt is láthatóak a fejlődés rétegei.