A Neandervölgyi negyedik trimeszterében milyen folyamatok mehettek végbe?
válasza:A neandervölgyi embriológusok most el vannak foglalva a vírussal.
Majd ha lecseng, utána biztos válszolnak a kérdésre.
Van egy sanda gyanúm, hogy ez is a legendás, 100x kiemelt kérdések közé fog tartozni.
válasza:Ok, kérdező! Az orvosi szakzsargon látom jól megy. De én orvosként egyáltalán nem tartom nyilvánvalónak, hogy az eltérő agyi kapacitás más intrauterin hormonhatásokat feltételez.
Mi úgy tanultuk, hogy az ember az első trimeszterben kialakul, utána már főleg csak növekszik.
Szóval én nem értettem meg a problémádat.
#12-es, köszönöm, hogy olvasod a kérdésemet. Neked bizonyára nem jelent újdonságot az alábbi wiki cikk, de hadd legyenek a többiek is képbe:
Egy biológus kollégámmal többször beszélgettünk az in utero kísérletekről, és abban meg tudtunk egyezni, hogy a megfelelő hormondózisok a megfelelő időben mennyire kritikus lehet.
A fetus a közös metabolikus csatornán kommunikál a kihordójával. És könnyen előfordulhatnak prenatális zavarok, aminek következtében pl. idő előtt megindul a szülés, vagy nem úgy fejlődik az ivadék, ahogy kellene.
Az első trimeszterben nagyon kritikus minden, szerintem a következő háromban sem elhanyagolható (Homo Sapiensnél csak kettő). De ehhez kicsit közelebb kerülhetünk, ha egy faj különböző alfajainak in utero fejlődését hasonlítjuk össze.
Az Ursidae kládon belül is elég nagy a szórás csak a vemhesség terjedelmét tekintve, és akkor a funkcionális dolgokról nem is beszéltünk.
válasza:1. A trimeszter nem három hónapot jelent, hanem a terhesség/vemhesség harmadát, fajtól (vagy alfajtól) függően. Így a negyedik trimeszter mindig a születés utáni időszak.
2. "Medencecsontjaik vizsgálata alapján egyes kutatók szerint (Trinkaus) a szülőcsatorna szélesebb, így terhességük időtartama hosszabb is lehetett az embernél, akár 11-12 hónap is, így a neandervölgyi nők a modern embernél fejlettebb, de ugyanazon időtartamon belül kevesebb utódot szülhettek. Más kutatók szerint (Anderson) viszont csak az eddigi medencecsont leletek alapján nem lehet ilyen határozott következtetést levonni, más szempontokat is figyelembe kell venni,[12] ráadásul úgy tűnik, hogy a neandervölgyi emberek fejlődése gyorsabb volt, mint a mai emberé: érésük hamarabb következhetett be."
válasza:“A fetus a közös metabolikus csatornán kommunikál a kihordójával.”
Ez meg mi, wazze? Ezós dumának tűnik számomra. Ekvivalens azzal a mondattal, hogy a “fetus sajat rezgése megegyezik a kihordójával, s így rezonanciában állnak egymással.”
Különben nem szoktuk azt mindani, hogy “fetus”, azt mondjuk inkább, hogy magzat. Elárul a szóhasználatod.
válasza:#14-es, akkor szerinted a neandervölgyi vélt (max) 12 hónap vemhességi idejének 3 hónapos időszakát mégiscsak tetrameszternek kellene nevezni, révén, hogy 12 negyede 3?
#15-ös, metabolikus csatorna alatt pl. a közös vérkeringésüket hívom, és minden egyebet, ahol metabolizmus (anyagcsere) folyik, pl. a hormonkommunikáció.
Ahogy tudom a fetust embrióra is lehet használni, tehát ez általánosabb fogalom, de javíts ki.
válasza:fetus: magzat
embrio: ébrény
Utóbbi bizonyára nyelvújításos szó, nemigen terjedt el. De a magzat igen.
Jó nagy ködösítés metabolikus csatornának nevezni a magzat és az anya nem is létező közös keringését, meg kommunikásiónak nevezni azt, hogy az anyai keingésből persze átjuthatnak a placentán hormonok is a magzatba és vica versa.
válasza: válasza:Az ember (a mi fajunk) alapvetően koraszülött.
Lehet, hogy ők nem voltak azok.
Ebben az esetben kb. ugyanaz a fejlődés ment végig náluk, mint nálunk az első néhány hónapban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!