Miért szükséges még betartania annak a járvány miatti szabályokat, aki már be van oltva?

#17: Másodpercig nem vonom kétségbe, hogy alacsonyabb és sokkal rövidebb ideig. De nem nulla, a nem oltottakra továbbra is kockázat.

A vakcinázottakra mondjuk elenyésző kockázat.

Megfelelő átoltottság esetén valószínűleg elég kicsi lesz ez a kockázat ahhoz, hogy fel lehessen oldani a korlátozásokat, kompletten.

Persze aki veszélyeztetett kategóriában van és nem is oltat, valamiért nem teheti vagy simán nem akarja, az nem sokkal lesz jobb helyzetben sokáig.

Tök mindegy. Majd szépen kijönnek a kutatások, hogy most akkor mikor kb. milyen százalékban csökkenti a fertőzőképességet, pl. 84,4%-kal,

mi elolvassuk, kész, passz.

Úgyis lesznek majd olyan dolgok, amikben enyhítenek az immunisak javára, de az ilyen piti dolgokban nem lehet kivitelezni, mint a maszkhordás.

Nem nulla valóban, ezt én is kiemeltem többször is.

Viszont nem gondolnám, hogy emiatt (vagy leginkább emiatt) lenne még mindig szükséges betartani a korlátozásokat az oltottaknak is.

"nem gondolnám, hogy emiatt (vagy leginkább emiatt) lenne még mindig szükséges betartani a korlátozásokat az oltottaknak is"

Maximum az kérdése, hány százalékban emiatt, hány százalékban azért, hogy más ne fortyogjon, hogy neki miért kell, ha azoknak nem.

Egyelőre ez kisebb probléma, mint a még elég alacsony oltottsági százalékunk.

Nekem spec már az lesz a fura, ha nem kell maszkot hordani.

A vendéglátás, sportlétesítmények újranyitása sokkal jobban hiányzik, mint hogy ezt a vackot ne kelljen felvennem.

Értelmezd egy kicsit, ami írtál.

Az a "pár nap" pont hogy maga a lappangási idő lenne, ha egyáltalán értelmes ilyenről beszélni, amikor nincs is betegség ilyen esetben.

Itt a dolog igazi tétje nem is annyira biológiai, orvostudományi, sokkal inkább társadalmi természetű. Még ha vakcina teljes védettséget és fertőzésmentességet is biztosítana, amíg nincs megfelelő szintű átoltottság, addig egészében, mindenkire vonatkozólag nem lehet bizonyos korlátozásokat feloldani.

Ha viszont csak azok számára tesz az állam engedményeket, akiket már beoltottak, az egy megosztott társadalomhoz, meg rengeteg hétköznapi konfliktushoz vezet. Én miért nem mehetek el a kocsmába, mikor Józsi elmehet? Béla miért kapta meg az oltást, mikor én is regisztráltam? Miért ezt a csoportot oltják előbb, és miért nem a másikat? Nyilván mindegyikre lehet észszerű válasz: Józsi azért mehet a kocsmába, mert kapott oltást, Béla azért kapta meg előbb az oltást, mert kicsit idősebb és betegebb, az x csoportot meg azért oltják be előbb, mert ők potenciálisan vagy veszélyeztetettebbek, vagy több embert veszélyeztetnek. Csak nem biztos, hogy mindenki ismeri ezeket az érveket, vagy képes azokat felfogni, elfogadni. Illetve nem mindenki ismeri a többi ember életének minden részletét, pl. nem tudja, hogy Béla bár nem tűnik betegnek, nem is beszél róla, de igazából egy komoly betegséggel küzd, ami a betegség szempontjából nagyobb rizikófaktor. A dolog könnyen fajulhat addig, hogy valakit meglincselnek azért, mert nincs rajta maszk, holott jogi szempontból neki már nem kötelező hordania.

Most mondok egy teljesen más példát. Az emberek többsége ha lát egy autót egy parkolóban, ami pont a két parkolóhely közötti vonalon áll, akkor levonja a következtetést: Mekkora paraszt ez már. Esetleg valaki még dühében le is töri a tükrét. Pedig lehet, hogy mikor leparkolt, akkor tele volt a parkoló, és állt mellette két másik autó, és igazából ők nem álltak be rendesen a parkolóhelyre, ezért volt kénytelen ő is így parkolni. Egy apró információt tudva vagy nem tudva teljesen fals és igazságtalan vélemények tudnak kialakulni.

Aztán van a dolognak technikai oldala is. Mivel igazolod, hogy te be vagy oltva? Mert mind a hatóságok, mint cégek – pl. egy étterem, egy kisbolt – felé szükség lehet az igazolásra. Ha ez egy A4-es papír, esetleg egy pecséttel és aláírással, akkor mindenki ilyet fog hamisítani. Ha a rendőrnél nem is, a kocsmárosnál, vagy a közértben el lehet ezt sütni. Egy offline igazoláshoz érdemes lenne mindenféle másolásvédelmi eszközt használni: hologram, vízjel, stb… Kb. úgy, mint a pénznél, vagy egy iratnál. Egy online igazolásnál viszont meg kell teremteni az ellenőrzéshez szükséges infrastruktúrát (mind szoftveresen, mind hardveresen), ami nem egy hét munkája. Aztán mindezt le is kell gyártani, el kell készíteni, be kell tanítani stb…

A dolog macerás, és olyan hatalmas tétje már sajnos sok esetben nincs annak, hogy most 7 vagy 9 hónapig nem mehetsz el egy moziba. Egyszerűbb úgy dönteni, hogy az együtt sírunk, együtt nevetünk elve alapján a korlátozások feloldása a népesség teljes védelmét mérlegelve mindenkire vonatkozóan fog megtörténni, vagy meg nem történni. Aztán persze lesznek területek, aminél célszerű és észszerű különbséget tenni beoltottak és nem beoltottak között (mondjuk egy repülőgépen való utazás esetén), de a legalapvetőbb területeken (maszkhordás, étterem vagy kocsma látogatás, színház) nem.

A sokszínűségre éppen e kérdésre adott válaszok adnak példát - valamint arra, miért nem lehet társadalmi szinten jó megoldást adni. Csak jobbat vagy rosszabbat, de ez sem a megoldás jellegén, hanem a korábban kialakult társadalmi környezet minőségén múlik.

Amikor egy társadalmi problémára keresünk megoldást (és hogy ne legyen parttalan, maradjunk a COVID-nál), első kérdés, mit tudunk. Most a válasz: elég keveset. Ha nem így lenne, már rég kialakult volna konszenzus a szakértő tudósok között. De nem alakult ki. És ennek oka az eltérő tudás. Például arról is, mi okozza és hogy jön létre a sok mutáció.

A második probléma az, mit tud, illetve mi a motivációja a politikusnak. Ugyanis a döntést ő hozza a védekezésről. Nos a politikus e szempontból átlagember, azaz keveset tud. Ettől sokkal rosszabb, hogy egyetlen motivációja van, sajnos világszerte a civilizált világban. És ez a népszerűség, az újbóli megválaszthatóság. Egyetlen politikus sem fog olyan döntést hozni, ami árt a népszerűségének. Legfeljebb nem tudja jól megítélni, mi árt, mi nem. Ennek bizonyítéka elég szembetűnő akkor, ha figyelmesen tanulmányozzuk a WHO járványterjedési statisztikáját. Többek között mintapéldája a rossz statisztikáknak és nem a tervezői miatt. De közvetett mintapéldája a politikai döntések káoszának is.

A harmadik terület és a legmegfoghatatlanabb, a társadalmi reakció. Ez sok okból rendkívül széles palettájú. Egyfelől egy társadalom egyedeinek ismeretei a majdnem nullától a cizellált tudásig terjednek. Már ettől önmagában sokféle, egymás ellen ható reakció alakul ki a rettegéstől a pontos viselkedésig. Fontos a társadalom kohéziója, összetartása. Ez határozza meg, mennyire képesek az emberek egymásra hatni egy irányban. Fontos a gazdasági állapot, mert másképp viselkedik egy magabiztos, megfelelő ismeretekkel rendelkező, tehetős ember, és egy bizonytalan, a megélhetésért küzdő, szerény képességű ember. Ez például önmagában fegyelmezettségi szintet eredményez. Fontos, hogy az emberek egymást partnernek vagy ellenségnek tekintik-e. Előbbiek hajlamosak önfegyelmezésre, szolidaritásra, odafigyelésre is. Utóbbiak elsősorban azt vizsgálják, mibe lehet belekötni. Nem megoldani, hanem gátolni akarnak. És a társadalmi állapot évtizedes, gyakran évszázados hagyományok következménye. A legnagyobb a tehetetlensége, változni csak több évtizedes, jelentősen összehangolt profi tevékenységgel tud, már ha van aki mindezt meg tudja tenni, és van hozzá kellő gazdasági fedezet. Többek között az úgynevezett keleti és nyugati blokk sem a közelmúltban jött létre, hanem a középkor néhány fontos döntése következménye. És többek között ettől működésképtelen az Európai Unió.

Itt és most, ezért racionális döntés sem lehetséges, de egy jónak tűnő döntés elfogadása még kevésbé. Márpedig a járvány nem az oltásoktól, hanem ezektől függ. Az oltásoktól a mértéke függ. Mert (hogy korábbi ismert helyzetekre hivatkozzak) nem mindegy, hogy 2020 decemberi állapotok, vagy 2020 júniusi állapotok vannak. Nincs egyféle megoldás, csak differenciált megoldás, ami azt jelenti, hogy térben és időben állandóan változik a korlátozás és szabadság, a helyzetnek megfelelően. Hogy úgy mondjam, globális mozgásszabadságra kell optimalizálni, és ez adott ponton és adott időben jelenthet akár teljes korlátozást is. Csak mind a tér, mind az időtartam legyen a lehető legkisebb. Ennek megvalósítása viszont kizárólag minden érdekelt (a komplett társadalom) együttműködésével lehetséges. Azaz, aki nem érti, fogadja el a szabályt, aki érti, tartsa be, aki átlátja, tegyen javaslatot a javítására, de legfőképpen aki hozza, az előbb említett szempontot tekintse legfőbb céljának.

Az én problémám az, hogy az említett feltételek egyikének teljesülésében sem hiszek. A tapasztalataim az ellenkezőjét mutatják.