Ha egy csillagban nukleáris folyamatok mennek végbe, akkor a csillagok mind rádióaktívak?

"És akkor mi lenne, ha a csillagok maghasadással működnének?"

Néhányszor 10 kg hasadóanyag önmagában atombombaként robbanhat fel, szóval jól írja #10 egyszerűen nem lehet hasadóanyag csillag.

A fúzió egy sokkal tisztább folyamat nem radioaktív elem a kiindulása (Pl H vagy D) és nem radioaktív elem az eredménye sem. (Pl: He4)

A hasadás után viszont még nagyos sokáig tovább bomló anyagok maradnak vissza!

Viszont a fúzió folymatai közben bizony sugároz nem is kicsit!

És mivel irdatlan mennyiségekről van szó a sok kicsi sokra megy (mádsodpercenként 600 millió tonna H alakul át 596 millió tonna He -vé benne! A másodpercenként eltűnő 4 millió tonna anyag ami energiává alakul és sugárzás formájában kilép a napból!).

Ezért van az hogy a napunk milliószor ha nem milliárdszor radioaktívabb mint pl Chernobil. Komoly részecske és proton áradat is elhagyja.

Miért nem halunk meg mégis emiatt?

Mert a 8 fényperc az egy igen jelentős távolság!

Meg mert a mágneses mezőnk és légkörünk megvéd.

A föld körüli űrhajósok azért már számottevő dózist kapnak, mérik és számontartják is. Ha túl sokat kapott nyugdíjazzák.

És ez az ok hogy a Marsra még nem tudtunk menni. A Föld mágneses mezején kívül ugyanis nagyon durva a dózis amit be lehet gyűjteni egy ilyen úton.

#1

A radioaktivitás definíciója a wiki szerint: "A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata."

Mivel a Napból származó gamma-fotonok nem atommagok bomlásának a melléktermékei, illetve az egész Napra nem nézhetünk úgy mint egyetlen atommagra, ezért a kérdező kérdésére a válasz: NEM.

#13 a wiki cikkel kapcsolatban:

Ha átváltod bal oldalon a nyelvet English -re akkor a "Radioactive Decay" nevű cikkre jutsz.

Ez azt jelenti hogy valaki hibásan befordította az angol radioaktív bomlás cikket magyar radioaktivitás című cikké.

Ez egyszerűen egy hiba és félrevezető. Mert az a definíció amire hivatkoztál az a radioaktív bomlás definíciója és nem a radioaktivitásé.

Tudom ez nem a te hibád. Valószínű más is benézte volna emiatt.

Viszont a nap és a többi csillag bizony radioaktív, és persze nem bomlásból származik az aktivitásuk.

De ha abba bele gondolsz hogy ha kettébontod a szót "rádió" "aktív" vagyis rádió vevőkészülékekkel detektálható jelet kiadó dolgokról beszélünk. (Legelőször ugyanis rádióhoz hasonló elektromos berendezésekkel detektálták az ilyesmit. Nem volt még geiger-müller meg ccd detektor, stb...) Az egész rádiócsillagászat azon az elven működik hogy ezek az égitestek bizony szórják rendesen az elektromágneses jeleket. (És persze szórják a részecskéket is. Neutrínó meg müon detektorokkal azért ezeket is be lehet fogni. A más csillagokból származó nehezebbeket persze itt már nem. Csak a napét.)

Hát beírtam a "radioactive" és "radioactivity" szavakat is, és ezeket kaptam:

Radioactive describes something undergoing radioactive decay, the process by which an unstable atomic nucleus emits radiation.

Radioactivity is the property of spontaneous nuclear decay, or the frequency of that decay.

Mindkét esetben a decay-re hivatkozik, tehát továbbra is valamilyen magasabb rendszámú atom magjának a bomlására.

Az etimológiával ("rádió" "aktív") kapcsolatban: ezzel az erővel szinte minden tárgy, égitest bocsát ki el.mágneses hullámokat. Belőlem is jönnek ki az infra tartományba tartozó fotonok, mégse nevezném magam radioaktívnak...

Persze én csak egy lelkes amatőr vagyok, és lehet tényleg úgy van ahogy te írod.

Látom a nukleáris, meg a rádioaktív szavak ugyanúgy tetszenek, mint az antianyag. De nincs semmi különös bennük, a természetben is előfordulnak. Így a táplálékkal te is megeszed ezeket a radioaktív izotópokat, és a te szervezeted is ugyanebben az arányban tartalmazza őket. Egy 50 kilós emberben jut például az 5 kg hidrogénre 1,5 gramm deutérium, 12 gramm az oxigén 17-es és 68 gramm az oxigén 18-as izotópjából. 13C izotópból 137 gramm van egy 50 kilós emberben. Illetve annyi 40-es kálium izotóp van benned, hogy másodpercenként kb 3500 bomlás során keletkezik benned pozitron. Ami antianyag...

És voila, semmi bajod nincs tőle :-)

A youtubeon az egyik videójuk alatt megkérdeztem a Paksi Atomenergetikai múzeumot a kérdésben.

A kérdést és a választ is mellékelem:

"Tisztelettel az lenne az inkább filozófiai jellegű kérdésem hogy a radioaktivitásnak mi a pontos definíciója? Egyes definíciók szerint (melyeket az interneten találtam: [link] ) ugyanis csak és kizárólag a bomló és hasadó atommagok tekinthetőek radioaktívnak és például a csillagok a fúzióval nem! Szerintem a csillagok is radioaktívnak tekinthetőek hiszen szórják a részecskéket (mérni is lehet). Valóban nem lenne mindegy miből is származnak ezek a részecskék, és sugárzások? A jelentős röntgen és részecske áradat ellenére (néha esetleg gamma is van a nagy kék csillagoknál) nem szabad radioaktívnak tekinteni ezeket az égitesteket? Előre is köszönöm válaszát."

"

Atomenergetikai Múzeum

Kiemelt válasz

Atomenergetikai Múzeum

1 órával ezelőtt

Érdekes a felvetés. A radioaktivitás, vagy radioaktív bomlást az atommagátalakulásokra használjuk, és ilyen értelemben háromféle bomlást határoztunk meg, amihez háromféle sugárzás tartozik. Ha hasonló részecskék keletkeznek maghasadások vagy magfúzió során, azt is ugyanolyan sugárzásnak tekintjük, de nem bomlás. Hatásait tekintve azonban ezek is ugyanolyanok, mint a bomlás során. Az égitestek ilyen értelemben bocsáthatnak ki sugárzást, innentől ez úgy gondolom megállapodás kérdése, hogy radioaktívnak tekintjük-e ezeket, valószínűleg csillagászok erre pontosabb választ tudnak adni. Valóban inkább csak filozófiai jellegű a kérdés, a sugárzás pedig sugárzás, mindegy milyen forrásból érkezik.

"