Igazak-e alábbiak a tér+idő, ill. a tömeg+energia viszonyára?

@9

Ennek se füle, se farka. Az E természetesen mérhető - mint minden fizikai mennyiség, hiszen attól fizikai mennyiség valami, mert mérhető. (Ellenkező esetben ugyanis nincs értelme, és a fizika sem veszi hasznát.) Az E egész pontosan a négyesimpulzus vektor nulladik komponense, egy nagyon is mérhető mennyiség.

Az E=mc^2 az m nyugalmi tömeggel rendelkező test energiatartalmát jelenti a saját nyugalmi rendszerében. Vagy akár egy E összenergiával rendelkező fizikai rendszernek (a saját nyugalmi rendszerében) megfeleltethető tömeg is kiszámítható belőle, amely ennek megfelelő gravitációs teret kelt maga körül. De mindkét esetben az energia, illetve tömeg abszolút és nem relatív skálán értendő, és az adott fizikai vonatkozásban is a teljes energia illetve tömeg számít - tipikusan ilyen a gravitáció az általános relativitáselméletben. Pl. a Schwarzschild-téridő központi égitestjének teljes tömege az, ami számít, és az szerepel az Einstein-egyenlet jobb oldalán az energia-impulzus tenzorban, mint nyugalmi energia komponens.

A ∆E = ∆mc^2 képletben a mennyiségek megváltozásán van a hangsúly, azaz egy adott fizikai folyamatban bekövetkező tömegváltozás energiaváltozást eredményez, vagy fordítva - lásd pl. a tömegdeffektus jelenségét. Itt nem fontos az, hogy milyen értékről milyen értékre változott a tömeg vagy az energia, csak a változás mértéke maga.

Mindkét egyenlet érvényes a megfelelő körülmények között.

@12

Ezért a mondatodért már meg is buknál a kollokviumon.

Az mc^2 a nyugalmi energia. A négyesimpulzus nulladik komponense az összenergia.

Javasolnék egy alapkurzust speciális relativitáselméletből. Esetleg kezdd a Wikipédiával:

[link]

Ja.

A témához valamit?

@14

Ahhoz már hozzászóltam. Csak azt nem értem, hogy te minek teszed, ha még az alapokkal sem vagy tisztában. Ciki, mi?

@8

"A testek gravitálása egyenesen arányos a tömegükkel."

A "testek gravitálása" alatt milyen fizikai mennyiséget értesz?

A newtoni fizikában a tömeg a gravitáció forrása. Az általános relativitáselméletben pedig az energia-impulzus tenzor.

Ciki? Ha csak az nem..

Nem, a random példád minden részletével nem vagyok tisztában, de mivel van egy eszközöm amivel elég egyszerűen lehet cáfolni, nem is kell hogy tisztában legyek.

Nem E, hanem [link] szerepel ott.

Ettől, amit írtam, az áll. A

: ΔE = Δmgh

egy állítás, definiált dolgok között teremt kapcsolatot, kimérhető, stb, az

: E = mgh

nem az.* ΔE = Δ1/2mv^2 állítás, E=1/2mv^2 egy kifejezés más betűvel jelölése. Hasonlóan ΔE=Δmc^2 állítás, E=mc^2 nem állítás, nem különböző módon definiált dolgok között teremt kapcsolatot, nem mérhető ki.

#16: a testek gravitálása arányos a tömeg, lendület, sebesség valami függvényével. Ez is egy állítás, kimérhető, stb.

Ez nem ugyanaz az állítás, mint az, hogy a testben van valamennyi "munkavégző képesség", ami persze sehogyan sem hozzáférhető a barionszám megmaradás miatt. Egyáltalán miért pont energia, miért nem unikornis?

*ha csak nem úgy definiálod a helyzeti energiát, hogy az az energia, ami felszabadul ha a tárgy leesik, ekkor az E=mgh is állítás. Persze ekkor az E egy folyamathoz tartozó energiaátadást jelöl, és nem valamiben levő, vagy valamihez tartozó energiát.

@17

Szó sincs random példáról. A négyesimpulzus nulladik komponense az összenergia. Ez csak a nyugalmi vonatkoztatási rendszerben egyenlő a nyugalmi energiával. Az általad belinkelt szócikk ugyanezt mondja: a négyesimpulzus (p) önmagával vett skalárszorzata: p*p = E^2 - (p'*c)^2 = (m*c^2)^2, ahol p' a hármasimpulzus.

Ezt vagy érted, vagy nem, mindenesetre minden bevezető szintű, speciális relativitáselméletről szóló tankönyvben benne van.

Továbbá ez nem logika óra, hogy állításokról meg nem állításokról beszéljünk. Az energia megváltozására vonatkozó egyenlet az adott mennyiségek megváltozása között teremt matematikai kapcsolatot. A delták nélküli egyenlet pedig a mennyiségek összértéke között. Mindkettő kimérhető, mindkettőt ki is mérték. Az elsőre példa lehet a tömegdeffektus, a másodikra pedig a részecskék és antirészecskék annihillációja.

A "testek gravitálása" egy hétköznapi, pongyola kifejezés, ami nem egy fizikai mennyiséget jelent, hanem valamilyen tudattartalmat, amit az, aki ezt a kifejezést használja, nem tud, vagy nem akar pontosan megnevezni. Ergo a "testek gravitálása" nem tud egyenesen arányos lenni semmivel, mivel egy szubjektív érzetet jelent, nem pedig mennyiséget. Ha fizikáról akarsz beszélni, akkor kéretik pontosabban fogalmazni.

Amennyiben "testek gravitálása" alatt a gravitációs gyorsulást, mint mérhető fizikai mennyiséget érted, akkor az a newtoni fizikában valóban egyenesen arányos a gravitáció forrását jelentő tömeggel. De ez az általános relativitáselméletben már nincs így, mivel ott a gravitáció forrása az anyag energia-impulzus tenzora, amelynek mindössze egyetlen komponense az energiasűrűség, és annak is csak egy része a nyugalmi energiának megfeleltethető tömeg.

@18

Ezzel nem tudom, mit akartál mondani, de sok értelme nem volt.