Igazak-e alábbiak a tér+idő, ill. a tömeg+energia viszonyára?

#19: "Továbbá ez nem logika óra, hogy állításokról meg nem állításokról beszéljünk. Az energia megváltozására vonatkozó egyenlet az adott mennyiségek megváltozása között teremt matematikai kapcsolatot. A delták nélküli egyenlet pedig a mennyiségek összértéke között. Mindkettő kimérhető, mindkettőt ki is mérték. Az elsőre példa lehet a tömegdeffektus, a másodikra pedig a részecskék és antirészecskék annihillációja."

Legalább már érted, hogy mi az, hogy valami állítás, ez is valami.

Ha van egy protonod, abból nem tudsz energiát csinálni, a bariontöltés (vagy az elektromos töltés) megmaradása miatt. Ha meg van egy protonod meg egy antiprotonod, akkor tetszőleges megadhatod, hogy melyikben mennyi "energia van".

Az E_0 = m_0 c^2 nem teremt kapcsolatot három különböző fizikai mennyiség között, nem állítás, nem mérhető ki, nem igazolható, a deltás változatával ellentétben.

Az E_0 = mc^2 csak azt /definiálja/ hogy hol legyen az energia null-szintje, az E = mgh-hoz hasonlóan.

De mivel az energia null-szintje semmilyen fizikai jelenségben nem játszik szerepet, és semmilyen képletben nem szerepel, így nincs semmilyen fizikai jelentése sem. Legalábbis protonra biztosan nem.

Egy egész atom talán már átalakítható energiává, bedobod egy fekete lyukba az atomot, és kiszeded az energiát, ezt nem tudom, hogy tiltja-e valami.

@dq

Te valamiért leragadtál a XIX. századi fizikánál, amikor a relativitáselméletet még nem ismerték.

Ez a potenciális energiával vont analógia teljesen fals. Einstein egy kis sebességgel mozgó testre egymással szemközti oldalról beeső fénysugarak elnyelődésével bizonyította a ΔE = Δmc^2 egyenletet. Ez azonban csak egyetlen Lagrange-függvénnyel fér össze:

L = -m*c^2*gyök(1-v^2/c^2)

Ugyanis amint bármilyen K konstanst adsz hozzá, az a származtatott energiából levonódik, azaz E = m*c^2/gyök(1-v^2/c^2) helyett E = m*c^2/gyök(1-v^2/c^2) - K lesz.

Ekkor viszont az energia megváltozására az teljesülne, hogy

ΔE = Δm*c^2/gyök(1-v^2/c^2) - K, ami nulla sebesség mellett csak K=0 esetén fér össze a ΔE = Δm*c^2-tel. Következésképpen K=0 kell legyen, így viszont a delták elhagyhatók, és általában is igaz, hogy E = m*c^2.

"De mivel az energia null-szintje semmilyen fizikai jelenségben nem játszik szerepet, és semmilyen képletben nem szerepel, így nincs semmilyen fizikai jelentése sem."

Ez egy teljesen téves kijelentés és az ismereteid hiányáról árulkodik. Az iménti levezetéstől függetlenül az általános relativitáselméletben a téridő görbületének forrása az Einstein-egyenletben az anyag energia-impulzus tenzora, amelyben az energia annyi, amennyi, és a nullszintje nem tologatható szabadon, hiszen egy adott tömegű test körül a téridő görbület is adott.

Kicsit szakadj el a newtoni fizikától, mert az ott tanultak túlságosan is leszűkítik a gondolkodásodat.

"Egy egész atom talán már átalakítható energiává, bedobod egy fekete lyukba az atomot, és kiszeded az energiát, ezt nem tudom, hogy tiltja-e valami."

Nem kell ehhez fekete lyuk, de valamilyen fizikai folyamat igen. Anyag-antianyag kölcsönhatás révén az atomot alkotó részecskék tömegének megfelelő energia sugárzás formájában felszabadul. Ergo tömeget (azaz nyugalmi tömeggel is rendelkező, lokalizálható, fénysebességnél lassabban közlekedő entitást) alakítottál át nem lokalizálható, fénysebességgel közlekedő, nyugalmi tömeggel nem rendelkező entitássá.

(A félreértések elkerülése végett: a foton nem lokalizálható, mert nincs neki helye. Adott helyen kölcsönhathat egy részecskével, de enélkül a helye nem definiálható.)

"Nem kell ehhez fekete lyuk, de valamilyen fizikai folyamat igen. Anyag-antianyag kölcsönhatás révén az atomot alkotó részecskék tömegének megfelelő energia sugárzás formájában felszabadul. Ergo tömeget (azaz nyugalmi tömeggel is rendelkező, lokalizálható, fénysebességnél lassabban közlekedő entitást) alakítottál át nem lokalizálható, fénysebességgel közlekedő, nyugalmi tömeggel nem rendelkező entitássá."

Protonból nem tudsz fényt csinálni, a töltésmegmaradás miatt. Az E_0 = mc^2 ezért nem kimérhető, nem igazolható, nem állítás.

"Protonból nem tudsz fényt csinálni, a töltésmegmaradás miatt."

Már sokadjára írom le, antiprotonnal tudsz. A töltésmegmaradásnak nincs köze az energiaegmaradáshoz. Mindkettő egy megmaradási tétel. Attól, mert egy folyamat azért nem mehet végbe, mert ott a töltésmegmaradás sérülne, ez nem cáfolja azt, hogy ahol viszont nem sérül, és a folyamat végbe is megy, ott az E=m*c^2 teljesül.

"Az E_0 = mc^2 ezért nem kimérhető, nem igazolható, nem állítás."

Az imént írtam le a gondolatmenetet, amihez te, úgy tűnik, hozzá sem tudsz szagolni, csak ugyanazt szajkózod mindig.

Ha csak trollkodni akarsz, akkor keress egy másik fórumot. Ha pedig fizkával foglalkozni, akkor kezdd az alapoknál, mert eléggé le vagy maradva.

Részemről befejeztem. Jó tanulást!

"Már sokadjára írom le, antiprotonnal tudsz."

Már sokadszorra írom le, ha van egy protonod meg egy antiprotonod, akkor tetszőlegesen kijelentheted, hogy mennyi "energia van" a protonban, és mennyi "energia van" az antiprotonban, ez nem egy fizikai tény, hanem egy definíció, hogy az egyikben van ennyi, a másikban meg annyi.

Bye.

Azt esetleg elfogadom, hogy amennyiben az objektum képes teljesen megsemmisülni (például bedobjuk egy feketelyukba, vagy a test eleve egy proton-antiproton pár), akkor E energia szabadul fel. Az energia nem függ a test anyagától, hőmérsékletétől, stb, csak a tömegétől.

Ez is egy állítás, és nem következik a deltás változatból.

( Persze még mindig lehet, hogy a képlet igazából E_0 = mc^2 + 10^10^10 J * e, ahol e az elektromos töltés. Ez is konzisztens minden méréssel és kísérlettel. Lehet hogy majd a fizika később képes lesz töltésből energiát csinálni. )