Miért fogadták el a bohóc Darwinnak az elméletét, ha még a nyelvek is “teremtés”-nek, “creature”-nek nevezik az embert?

5

Dehogy kellenek évmilliók a megfigyeléshez.

Ott vannak a háziállatok, pár évtized alapján új fajtákat lehet kialakítani, pl. kutyák esetében.

Az evolúciót két dolog mozgatja:

- a környezet elvárásai, körülmények

- véletlen.

A kutyáknál, teheneknél az elvárásokat az ember támasztja, de ez nem számít. Ugyanígy van ez a természetben is.

Pl. a Galápagos-szigetek egyikén él egy pintyfaj, amelyiknél azonos fajon belül van hegyes csőrű példány, amelyik ügyesebben szedi össze a rovarokat, és vastag csőrű, amelyik ügyesebben roppantja össze a magok héját. Amelyik évben sok a rovar, abban az évben a hegyes csőrű példányok több fiókát nevelnek fel, jó magtermésű évben pedig a széles csőrűek terjednek el jobban a populációban. Évről-évre meg lehet mondani a madarak megfigyeléséből, hogy milyen év volt az előző néhány. Ha szélsőségesen megváltoznának a körülmények bármelyik irányba, akkor az egyik féle csőr teljesen eltűnne. A természet elvárásai mondják meg, hogy az adott fajnak milyen csőre legyen.

Szintén madár, a Hawaii-szigeteken.

Az emberek által behurcolt szúnyog miatti malária majdnem teljesen kipusztított egy énekesmadarat. Csak a magas hegyekben maradtak fenn kis létszámban, mert a hidegben nem éltek meg a maláriaszúnyogok. Erre most pár éve megfigyelhető, újra lefelé költöznek ezek a madarak, mert kialakult bennük a malária elleni ellenállás. A természetnek ez volt az elvárása, hogy alakuljon ki a védettség, a madarak megugrották ezt az elvárást.

Valamelyik nagy-britanniai bagolylepke példányai közt vannak világos szárnyúak, és sötét szárnyúak. A '60-as években megfigyelték, hogy az ipari környezetben, ahol sok korom színezett sötétre mindent, ott a lepkék közt szinte megszűnt a világos szárny, mert azokat jobban észrevették a rovarevő gerincesek. Ez is az evolúció.

És rengeteg ilyen példa van, amikor néhány évtized alatt állat- és növényfajok megváltoznak, miután a körülményeik erre késztetik őket.

Mert szerinted hogy működik az evolúció?

Az evolúció alapja a mutáció. Az a génváltozat, ami az adott környezetben jobban működik, mint a többi, idővel elterjed a teljes populációban, az alapváltozat esetleg ki is hal.

Lásd a krumplibogár esete. Megjelenik egy hatékony permetezőszer, ami letakarítja a krumpliról az összes bogarat, 100 %-ban, pl. ilyen volt a Decis vagy a Mospilan. De lesz olyan kerttulajdonos, aki csak fele szert tesz a permetlébe. Meg lesz olyan bogár, ami akkor száll a krumplira, amikor már megy el a szer hatása. A legtöbb bogár még így is elpusztul, de néhány közülük olyan mutáció, ami kibírja ezt a kis dózist, ezek szaporodni fognak. Az ő utódaik tovább mutálódnak, közülük már egy nagyobb dózist is ki fognak bírni egyesek, és megint csak ők fognak továbbszaporodni. Végül 5-10 év alatt odajutunk, hogy a krumplibogarak a sorozatos mutálódás miatt már nem foglalkoznak az adott szerrel, mert a szervezetük kibírja.

#23 Kérdező

“De csak a mutációkra bizonyíték és nem az evolúcióra. A mutációk legtöbb esetben véletlenek és a DNS replikációja során következnek be. Nincs bizonyíték arra, hogy ezt a környezet vagy evolúció idézi elő, az csupán spekuláció.”

Na például itt is látszik ,hogy alapjaiban félrecsúsztak az ismereteid az evolúcióról, ezért kérdtük ,hogy írd le mit tudsz róla.

Az evolúció alapjaiban 3 dologból áll ami a replikáció, variáció és szelekció. Ha egy akármi képes erre a háromra akkor az evolvál, akár élő akár nem. Lássuk kicsit részletesebben:

Replikáció: szaporodás, ez tiszta, ugye?

Variáció: bio. evolúció esetében ez mutáció (csíravonal mutáció). Szaporodáskor nem tökéletes klónok jönnek létre hanem mutációk miatt mások, bár hasonlítanak a szülőkre de nem teljesen. Ez véletlenszerű, ahogy te sem úgy senki más élőlény sem tudta befolyásolni ,hogy milyen tulajdonságokkal születik.

Szelekció: na ez a nem véletlenszerű, hanem a környezettől függ. Adott környezetben minél rátermettebb egy egyed annál több utódok hoz a világra, a kevésbé rátermettek meg kevesebbet. Így változik adott populáció tulajdonságai, pl: egy egyre havasabb környezetben az egyre világosabb bunda a jobb rejtőszín ezért a világosabb bundájú egyedek több utódok hoznak, sok-sok generációval később pedig már mindenkinek fehér bundája lesz.

25

Mert te azt hitted, hogy az evolúció alapja az, hogy az élőlények megpróbálnak minél jobban alkalmazkodni a környezetükhöz?

Hát nem. Egyszerűen csak vagy elég jó a faj, vagy legalábbis néhány véletlen mutációja, és akkor fennmarad a faj, vagy nem elég jó, és akkor kipusztul.

"Ennek semmi értelme, hogy az evolúció olyan fajokat hozzon létre amelyek nem élik túl."

Hol olvastad te azt, hogy az evolúciónak értelme (vagy iránya) van? Az evolúció teljességgel a véletleneken múlik. A jó tulajdonságok, és a nem különösebben hátrányos tulajdonságok fennmaradnak, a károsak eltűnnek. Egyszerűen elpusztulnak a hordozóik. Az adott környezethez alkalmazkodó fajok fennmaradnak, amelyek pedig nem tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, azok kihalnak. Ez így van már azóta, hogy megjelent az első élőlény. Sőt, feltehetőleg már előtte is így volt, amikor élet nem, csak magukat másoló szerves molekulák léteztek.

Valamikor az őseink elveszítették a farkukat egy génhibás, de amúgy minden másban nagyon jó tulajdonságú példány leszármazási vonala miatt. Viszont mivel a farok feltehetőleg nem jelentett hátrányt, csak éppen előnyt se, ezért ennyi erővel nyugodtan lehetne még most is farkunk. De a véletlen úgy hozta, hogy nincs. Úgy is hozhatta volna, hogy három legyen.

#29

“Csak az nem világos miért keverték ez bele az evolúcióba, ami a fajok alkalmazkodása a környezetükhöz ami aljas hazugság. Nem alkalmazkodás az, hanem véletlen műve. Tehát az alkalmazkodás szó használata itt nem megfelelő!”

Valami marha zavaros kép él a fejedben “evolúció” címszó alatt. Mit gondolsz, hogyan változnak meg az élőlények? Hát mutációk által. Na s mi alapján dől el ,hogy melyik variáns hol s mennyire terjed el? Hát a szelekció által ami viszont nem véletlenszerű hanem környezetfüggő. Nagyvonalakban ez az evolúció (van még genetikai sodródás meg még pár dolog, de azt egyelőre szerintem ne hozzuk fel ha még az alapok sem tiszták). A mutációkat nem belekeverték az evolúcióba hanem annak egy része, mintha azt kérdeznéd ,hogy a sebességkorlátozást és a rá vonatkozó táblákat, törvényeket stb miért keverték bele a KRESZ-be. Nem belekeverték hanem eleve annak a része.