Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Miért fogadták el a bohóc...

Miért fogadták el a bohóc Darwinnak az elméletét, ha még a nyelvek is “teremtés”-nek, “creature”-nek nevezik az embert?

Figyelt kérdés
A nyelvészeti szempontnak sosincs súlya a tudományban?
2021. jún. 11. 20:47
1 2 3 4 5 6
 31/55 Mojjo ***** válasza:
100%
@29: Nagyon durva :D Komolyan fogalmad nincs az egészről, de bírálod. Épp most csinálja egy kollegád ugyanezt egy másik kérdésben a fizikával. Feldobjátok a napom, köszi :D
2021. jún. 13. 11:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/55 sadam87 ***** válasza:
100%

#22

"Nincs bizonyíték arra, hogy ezt a környezet vagy evolúció idézi elő, az csupán spekuláció."

De, pontosan tudjuk, hogy hogyan jönnek létre a mutációk. (És nem az evolúció "idézi elő", ennek az állításnak semmi értelme.)


#25

Ez a hozzászólásod azt mutatja meg, hogy fogalmad sincs arról, mi az az evolúció, mit llított Darwin. Talán először nézz utána, mielőtt megpróbálod kritizálni, esetleg cáfolni...


#29

Csak ismételni tudom magamat. Azt pedig az égvilágon senki nem állította, hogy a mutáció ne lenne véletlenszerű. Sőt, ez volt Darein egyik alaptézie (jó, ő nem mutációnak nevezte, mert még a gének és a DNS létezéséről sem tudott, de kimondta, hogy az új változatok megjelenése véletlenszerű). Azt, hogy alkalmazkodás nem létezik, talán mond az antibiotikum rezisztens baktériumoknak. Vagy a koronavírusnak, aminek egyre fertőzőbb válzotatai jelennek meg. Nem biztos, hogy meghatja őket, de hátha...

2021. jún. 13. 12:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/55 sadam87 ***** válasza:
*Darwin
2021. jún. 13. 12:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/55 anonim ***** válasza:
100%

"Nem alkalmazkodás az, hanem véletlen műve. Tehát az alkalmazkodás szó használata itt nem megfelelő!"

Mert az alkalmazódás vagy alkalmazkodódás nem igazán használatos, vagy értelmes szavak. Legalábbis a legtöbb ember nem rendel ezekhez értelmet első hallásra.

Egy faj alkalmazkodásán azt értjük, hogy sokféle egyed sokféle kicsit különböző tulajdonságokkal rendelkezik (így születnek, különböző mutációkkal), és ezek közül a környezet adottságai alapján szelektálódnak ki azok, amelyek nem képesek utódot létrehozni (vagy csak arányában nagyon alacsony mennyiséget). Így aztán mindig azok az egyedek maradnak meg többségében és/vagy hosszabb ideig, amelyek jobban érzik magukat az adott környezetben, nyilván ők is fogják nagyobb arányban tovább örökíteni a génjeiket.

De amúgy most ez nyelvészeti vagy természettudományi kérdés? Jó lenne eldönteni végre. Mármint, hogy ha természettudományi kérdés, akkor nem mindegy, hogyan nevezik az alkalmazkodás folyamatát? Természettudományos szempontból a lényeg úgyis az, hogy hogyan működik, nem az, hogy minek nevezzük a működését.

Ha viszont nyelvészeti kérdés, akkor meg miért bohóc szegény Darwin?

2021. jún. 13. 12:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/55 A kérdező kommentje:

34


Persze, semmi vaj sem lenne a részemről sem, ha ez nem valamilyen irányított folyamatként lenne beállítva, mint lineárisan haladó valami.


Teljesen véletlenszerű a dolog és messzemenő következtetéseket levonni ebből szerintem felesleges. Például visszamenni évmilliókkal és azt mondani, hogy a uszonyból ezeknek a mutációknak köszönhetően lábak lettek, kopoltyúból meg tüdő stb. Mert kisebb ezeknek a sorozatos véletleneknek az esélye mint a 6-os lottónak.

2021. jún. 13. 12:48
 36/55 A kérdező kommentje:

35


*baj

2021. jún. 13. 12:49
 37/55 sadam87 ***** válasza:
100%

"Persze, semmi vaj sem lenne a részemről sem, ha ez nem valamilyen irányított folyamatként lenne beállítva, mint lineárisan haladó valami."

Nincs úgy beállítva. Az evolúció egyik klasszikus félreértelmezése, hogy ez egy lineáris dolog lenne. Az evolúciónak nincs kitűntetett iránya, célja. Az evolúció (legalábbis az adaptív evolúció) mindig olyan változásokat okoz, amelyek az adott környezetben nagyobb rátermettséget okoznak.

"Teljesen véletlenszerű a dolog"

Nem teljesen véletlenszer dolog. A szelekció nem véletlenszerű. Épp ezt írta le a 34. válaszoló.

"Például visszamenni évmilliókkal és azt mondani, hogy a uszonyból ezeknek a mutációknak köszönhetően lábak lettek, kopoltyúból meg tüdő stb. Mert kisebb ezeknek a sorozatos véletleneknek az esélye mint a 6-os lottónak."

Valószínűleg igen, de:

1. Rengeteg mutáció történik. Ami előnyös (és igen, ez csak egy nagyon kis része!) az memgarad, és elterjed, ami hátrányos, az kiszelektálódik.

2. Nem csak egy adott mutáció okozhat egy adott változás. Eltérő fehérjék is lehetnek tök ugyanolyan hatásúak (ezek az izoformák). Azaz nem egy adott kombinációnak kell kialakulna, hanem egy csomó (az adott környezetben) előnyös változás lehet.

3. Nem is feltétlenül uyganaz az eredmény. A rovarok és a madarak szárnya némi (de nem túl nagy) túlzással csak abban hasonlítanak, hogy mindkettő alkalmas a repülésre.

2021. jún. 13. 13:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 38/55 A kérdező kommentje:

37


Igen, de hány mutációnak kell történnie ahhoz, hogy egy delfinből majom legyen? Meg egyáltalán miért lenne előnyösebb egy mancs a tengerben mint egy uszony. Ezt nem lehet megmagyarázni az evolúcióval, egyrészt azért mert túl kicsi a valószínűsége ennyi egymást követő mutációnak, másrészt az ésszerűségnek is ellentmond, ugyanis miért adaptálódna egy vízben élő állat a szárazföldhöz, ha nincs kontaktusba azzal és nincs is szüksége rá?

2021. jún. 13. 14:05
 39/55 sadam87 ***** válasza:

"Igen, de hány mutációnak kell történnie ahhoz, hogy egy delfinből majom legyen?"

Soknak.

"Meg egyáltalán miért lenne előnyösebb egy mancs a tengerben mint egy uszony."

Semmiért. Nem is ott alakult ki. (Részben lábszerű uszonyok előnyösek lehetnek, erre van is rengeteg példa.)

"Ezt nem lehet megmagyarázni az evolúcióval"

De, lehet.

"egyrészt azért mert túl kicsi a valószínűsége ennyi egymást követő mutációnak"

Nem az.

"másrészt az ésszerűségnek is ellentmond, ugyanis miért adaptálódna egy vízben élő állat a szárazföldhöz, ha nincs kontaktusba azzal és nincs is szüksége rá?"

Semmiért. Nem is állította senki, hogy így történt. Megint nem az evolúcióelméletről beszélsz, hanem valami általad elképzelt dologról, ami talán nyomokban az evolúcióra is hasonlít.

2021. jún. 13. 14:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 40/55 A kérdező kommentje:

“De, lehet.“


De nem!


“Nem az.“


De az.


Így is lehet folytatni vitát :)


Nyilván az ember érvre érvet várna. De épp erre akartam rávilágítani egy korábbi kérdésemben, hogy sok tudományos dogmát nem is kell megmagyarázni az embereknek, elfogadják azon elven, hogy a sokkal okosabbak azt jobban tudják. Pedig a sokkal okosabb emberek is pont ugyanolyan emberek, nem tévedhetetlenek.

2021. jún. 13. 14:19
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!