Hogyan lesz klón klónozás során?

Itt két dolog van:

- egy sejtnek a DNS állománya,

- és egy olyan sejt, ami szaporodásra képes állapotban van.

A kettőt ha összehozod, abból egy szaporodó sejt lesz, és a benne levő DNS-t fogja használni.

Nem testi sejtet ültetnek bele, hanem eltávolítják a sejtmagját, majd fúzionálják egy (sejtmgagvas) testi sejttel.

Lehet, hogy a zigóta logikusabbnak tűnik, de mivel az szokott osztódni, ez jóval macerásabbá tenné a dolgot (szerintem).

[link]

"sejtmagátültetés (nuclear transfer)

Állatok vagy növények klónozásánál (lásd klón) felhasznált egyik eljárás, amivel a faj teljes génkészletét viszik át a sejtmaggal együtt egyik sejtből egy másikba, mégpedig a sejtmagot adó donor sejtből egy embrióvá fejlődésre előkészített petesejt citoplazmájába. A technikát már 1952-ben bevezették békákon, majd 1974-re sokkal jobb hatásfokúra fejlesztették. Kezdetben az ebihal, majd később a felnőtt béka egyetlen testi sejtjének sejtmagját injektálták egy meg nem termékenyített petesejtbe, aminek a sejtmagját előzőleg mikropipettával eltávolították. A diploid testi sejtmagot tartalmazó petesejtet azután elektromos impulzusokkal serkentették az osztódás megkezdésére és az embrió létrehozására (mintha normális megtermékenyített diploid petesejt lenne). Kezdetben 100 sejtmagátültetésből csak 1-2 embriót sikerült kialakítani. Az 1980-as évektől kezdve a módszert emlősök esetében is alkalmazni kezdték; és az eljárás itt is egyre sikeresebbé vált (100 sejtmagátültetésből néhányszor tíz egyed is megszületett). Az emlősökön végzett első sikeres sejtmagátültetéses klónozás 1997-ben történt, amikor az így létrehozott embriót beültették pótanya méhébe, és az végül megszülte a klónozott állatot. Ekkor egy felnőtt nőstény juh egyik tőgysejtjének magját ültették át juh petesejtbe, majd egy pótanyával kihordatták az embriót; így született meg 1997-ben a Dolly nevű klónozott bárány Skóciában (amely genetikailag azonos volt a tőgysejt magját adó nősténnyel). A sejtmagátültetéses klónozás bebizonyította, hogy 1/ a differenciálódott testi sejtek magja tartalmazza az egész állat kifejlődéséhez szükséges teljes örökítőanyagot ; 2/ a testi sejtek magja a petesejt citoplazmájában „újraprogramozódik”, és egy új egyed egész egyedfejlődését képes lesz levezényelni. Dolly létrehozásakor a tőgysejtet alacsony tápanyagtartalmú közegben egészen a nyugalmi állapotig éheztették, azért, hogy csak az embrionális fejlődés számára lényeges gének maradjanak aktívak, a többiek kapcsolódjanak ki; ezzel jobban utánozzák a természetes megtermékenyítést (ahol azonban két különböző egyed örökítőanyaga kerül össze egy sejtmagba). Dolly létrehozása óta több emlősfajt (köztük kecskét, sertést, macskát és csimpánzt) is klónoztak már a sejtmagátültetés módszerével; 2007-ben hazánkban is sikerült egér klónozása ilyen úton. Több előnye is van annak, hogy az átültetésre felnőtt testi sejtjét használják fel: a tenyészeteket könnyebb kialakítani és fenntartani; nagyobb az esélye az ilyen sejtek genetikai módosításának és a sikeresen módosított sejtek kiszűrésének. Embrionális vagy testi sejtek felhasználásával végzett sejtmagátültetést ma egyre inkább arra használnak, hogy a tenyésztésben az legjobb képességű állatokat lemásolják (klónozzák), hogy genetikailag módosított emlősöket hozzanak létre kereskedelmi célokra (például olyan kecskéket, amelyek emberi fehérjéket választanak ki a tejükben), és hogy a veszélyeztetett fajok egyedeit klónozással szaporítsák. Ám a hibaszázalék még mindig elég nagy, és még a néhány létrehozott élő klón is gyakran veleszületett rendellenességekkel bír, amelyek megrövidíthetik az életüket. Ez arra mutat, hogy a differenciálódott testi sejtek „újraprogramozása” nagyon bonyolult folyamat lehet, és technikailag még sok akadálya van."