Miért nem egyszerűbb genetikai kódot hordozó oltás helyett antigén oltásokat készíteni?

Van antigént hordozó oltás is, kétféle. Az egyik a LAV, vagyis live attenuated virus, azaz legyengített élő vírus. A másik az IVV, azaz inaktivált vírus vakcina. Ez a kettő elég régóta létezik és mindkettőnek megvan a maga hátránya.

A LAV tehát egy "élő", azaz működőképes vírus. Az egyik probléma vele technológiai: nem mindig lehet ilyet létrehozni. A LAV-ot úgy csinálják, hogy fogják az igazi rendes vírust, és addig tenyésztgetik számára kedvezőtlen körülmények között, amíg elveszti a támadó kapacitásának jelentős részét. Tehát egy veszélytelen vírussá válik, de még mindig hasonlít az eredeti veszélyes vírusra, már ami az immunrendszert illeti. Az első probléma pedig az, hogy mindez random történik, azaz igazból vagy megtörténik, vagy nem. Ezt nem lehet előre tudni, nem lehet vezérelni, ugyanis a vírus, mondjuk úgy, saját maga gyengíti le magát azáltal, hogy összeszed néhány mutációt. És például ha olyan mutációt szed össze, ami miatt már túl gyenge lesz és kicsi reakciót se indít be, akkor ennyi, nem sikerült LAV-ot létrehozni. A másik probléma rögtön az, hogy a LAV esetében van esély arra, hogy a beadás után a vírus visszaerősödik, mert ahogy az erős vírus begyűjthetett néhány mutációt és legyengülhetett, úgy a gyenge vírus is begyűjthet pár mutációt és visszaerősödhet. Ez ritka, de megtörténhet, és valójában emiatt a kockázat miatt ezt a fajta oltást tényleg sokáig kell tesztelgetni. A harmadik probléma pedig, különösen a koronavírusoknál az, hogy a legtöbb gyengítő mutáció a burkon jelentkezik, a tüskefehérjén. Márpedig ez azt is jelenti, hogy lehet hogy van egy gyenge vírusunk ami kivált egy immunválaszt, csak épp a saját mutáns tüskefehérjéje ellen váltja ki, nem pedig az igazi vírus igazi tüskéje ellen.

Az IVV szintén működő technológia, de ennek is megvannak a hátrányai. Az egyik hátrány, hogy ez egy teljesen funkciótlan, elölt roncs vírust juttat a szervezetbe, ami nem szaporodik, tehát amennyit benyomtunk, annyi van bent. (Ugye a LAV szaporodik, ezt ne felejtsük el.) Az IVV nem aktív mint vírus, tehát az immunrendszer általános idegen anyagként kezeli, mint egy bör alá ment tüskét. Ami azt is jelenti, hogy másfajta immunológiai útvonalak aktiválódnak, és másfajta ellenanyag izotípusok keletkeznek, mint a rendes támadás esetén. Ez önmagában nem biztos hogy probléma, nagyon sok IVV tök jól működik, de például a covid esetén az IVV-k (pl a Sinopharm) eléggé gyéren teljesít. Ráadásul az IVV esetén az immunrendszer figyelmét fel kell hívni a bejuttatott anyagra, ezért erősítőket, azaz adjuvánsokat (pl alumínium vegyületeket) adnak az oltáshoz. Ez lényegében egyfajta csali, amire az immunrendszer ráharap, és mellesleg ott van egy kis vírustörmelék, amit meg későbbre jól megtanul.

Az IVV-hez hasonlóan csakugyan lehetne olyat is, hogy a fehérjére immunizálunk, azonban ez ugyanazokkal a hátrányokkal járna, mint az IVV, azaz egy rövid ideig tartó, de hamar lebomló fehérjeadag váltaná ki az immunválaszt (ezért valószínűleg rengeteg fehérjét kéne benyomni), más részt nem a megfelelő immunológiai útvonalak aktiválódnának. Illetve fehérjét gyártani és szállítani problémásabb, mint nukleinsavat.

A nukleinsav (NS) alapú oltások (azaz DNS vagy mRNS) nagyjából az előnyöket csemegézik össze mindkét hagyományos oltásból.

A NS oltás a sejten belül aktív mint egy LAV vagy egy igazi vírus, az immunrendszer számára ez jobban hasonlít egy fertőzéshez, mint az IVV.

Egy NS molekuláról sok tüskefehérje képződik elnyúlt idő alatt, tehát kevesebb oltóanyag kell, mintha sima fehérjével akarnánk immunizálni.

A NS oltóanyag nem tud visszamutálni élő vírussá.

A NS oltás esetén nem kell adjuvánsokkal játszani, ezért ha új oltást kell kifejleszteni, akkor semmi mást nem kell megváltoztatni, csak a NS szekvenciáját. És mivel minden egyéb változatlan, ezért azokat (pl a vivőanyagokat) már nem kell újra tesztelni.

NS-t általában sokkal könnyebb gyártani, mint bármi mást a fentiek közül.

#1-es , még az is gond ahogy néztem a gyengített/inaktivált módival, hogy nem lehet megnézni, hogy az illető az oltás ellenére átesett-e a víruson, mert míg pl:mRNS oltás esetén ami révén értelem szerűen csak tüskefehérjére lesz antitest a szervezetben, addig a gyengített/inaktiváltnál másokra is termelődik. Így tehát az mRNS oltásosnál, ha a tüskefehérjén kívül másra is lesz antitest, akkor az csak fertőzés miatt lehet.

Igaz?

Nem igazán értem, hogy a kettest miért lehetett lepontozni.

Valami indok?

#1

Szerintem a kérdezp inkább az alegység alapú egész pontosan fehérje alegység alapú - protein subunite) vakcinákra gondolt, amiről a harmadik bekezdésben te is írtál.

Azokat, amit erről írtál (sok fehérje kell, gyorsan lebomlik), annyival egészíteném ki, hogy egyrészt nem olyan egyszerű a fehérjét gyártani (vagy a vírust kell tenyészteni hozzá, vagy génmódosított sejteket kell készíteni, amik a vírust gyártják, mindkét esetben izolálni és tisztítani kell a fehérjéket, stb.). Emellett itt is szükség van adjuvánsok használatára a megfelelő erejű immunválaszhoz, ami a nukelinsav alapú vakcinákhoz nem kell.

[link]

Egyébként léteznek fehérje alegység alapú koronavírus vakcinák is, igaz, Magyarországon még nem engedélyeztek ilyet.

[link]

Sőt, minden bizonnyal te is kaptál már ilyet kérdező, igaz nem kronavírus ellen. Magyarországon köteleőz a DTaP vakcina, amelyben a szamárköhögés (pertussis) elleni vakcina nem teljes sejteket tartalmaz (acelluláris), hanem csak néhány kiválasztott antigént.

[link]