A gravitációs erő létezik? Erő-e?

Valami hatas letezik, ami a bolygo kozeppontja fele huz minket, ezt elneveztuk gravitacios eronek.

Azonban Einstein ota a fizikaban a ter gorbuletekent kezelik, nem erokent.

Igen, ez tényleg egy fura dolog.

Tökéletesen tudunk vele erőként számolni, lásd súlyerő.

Hogy a kölcsönhatás létrejötte erősen eltér a többi erőétől, az már más tészta.

Istenigazából ha nem kifejezetten relativisztikus számításoknál van szükségünk a gravitáció figyelembe vételére, számolhatunk vele erőként.

Úgy szokták mondani, hogy a test súlya (w) az erő. A súlyt pedig a gravitáció okozza, és egyenesen arányos a test tömegével és a gravitációs gyorsulással.

F=ma

w=mg

Itt az m-eken kívül minden vektor.

A gravitációs erő létezik! Egy rendkívül egyszerű dolog, de mielőtt ebbe belemennénk, a korábbi válaszokból adódó félreértés miatt szükséges néhány fogalmi értelmezés!

Az erő, mióta e fogalmat használjuk, egy testre gyakorolt hatás, amely a test mozgásállapotának megváltozását eredményezi. Sokféle erő létezik a keletkezését tekintve, ezek közül egy a gravitációs erő, amely semmiben sem különbözik más erőtől (leszámítva a keletkezés helyét).

A kölcsönhatás egy univerzális fogalom (természeti törvény), azt fejezi ki, hogy ha bármely testet valamilyen hatás ér, arra a test arányos ellenhatással válaszol. E fogalomnál alapvető megkülönböztetni azt, hogy a hatás egy testre gyakorolt esemény, az ellenhatás pedig e test válaszaként egy másik testre gyakorolt esemény.

Az erő keletkezését tekintve többféle lehet, vizsgálhatjuk tehát, mi keltette, de ezen túl kizárólag egy konkrét testre gyakorolt hatás eredményeként értelmezzük. Létezik például magerő, amely az atommag sajátos belső viszonyait írja le, létezik elektromos erő, amely a töltéssel rendelkező elemek (végső soron testek) egy speciális tulajdonsága, de létezik például súrlódási erő, nyomóerő, amely egy testnek közvetlenül egy másik testre gyakorolt hatása.

A gravitációs erő a test tömegéből levezethető tulajdonság. Ma már tudjuk, hogy hullámként terjed, de rendkívül gyenge kölcsönhatás, roppant nehéz mérni. Mostanában már több ilyen berendezés működik, több kilométer hosszú, L alakú berendezés, ahol jellemzően szupernovák kitörésekor keltett, rövid idejű hullámlöketnek a berendezés két végpontja között mért eredmény eltérését lehet vizsgálni. Ebből következik, hogy csak gravitációsan rendkívül stabil helyeken alkalmazható, földrengésbiztos területeken.

Megjegyzem, a nemzetközi szervezet szeretett volna ilyent építeni a Mátrában (nagyjából a föld alatt), amely földi viszonylatban nagyon stabilnak számít. Magyarországon ezen túl sok ilyen tudós tevékenykedik, minden építési költséget és a működést is vállalták volna, ám Orbán Viktor lényegtelennek ítélte és nem adott engedélyt. A berendezés másutt épül,a magyar tudósok meg oda mennek.

"Igen, ez tényleg egy fura dolog."

No, Wadmalac megint játssza az eszét. A gravitációs erő semennyivel se furább, mint a másik 4 alapvető kölcsönhatás.

#6: Te ismét jöttél parasztkodni, értelmes válasz nélkül.

"A gravitációs erő semennyivel se furább, mint a másik 4 alapvető kölcsönhatás."

A gravitáció nem erő, hanem a téridő görbülete. Egyszerűen csak általában simán kezelhető, mérhető erőként.

Amúgy mondjál még egy kölcsönhatást, ami, ha gyorsulást vált ki, nem lép fel vele szemben tehetetlenségi erő.

Amúgy tömegre ható erőként definiálni is hibás, lásd foton, grav. lencse.

Szóval igenis, ez egyáltalán nem ugyanolyan, mint a többi kölcsönhatás.

Ha ugyanolyan lenne, nem lenne vele baja a mai fizikának is.

Szóval a kritizálásod sima rosszindulat volt, ismét.

Hát, ha nem is érted, minek pattogsz itt?

:D

"A gravitáció nem erő, hanem a téridő görbülete"

Pontosítsunk, a gravitáció valóban a tér görbülete, ami akár erőtérként is értelmezhető. Ugyanakkor ez az erőtér vagy görbület valódi erőt tud kifejteni tömeggel rendelkező részecskékre.

Amúgy nem is a gravitációs erővel lehetnek ilyen fogalmi zavarok, hanem általában az erővel. Például ha meglökünk egy tárgyat, vagy két fadarabot összeütünk, akkor is bele lehetne mélyedni, hogy valójában mi, hogyan, mire hat elemi szinten. Azért szokott általában a gravitációnál előjönni ez a kérdés, mert ott könnyebb elvonatkoztatni, nem annyira evidensnek tűnő, mint a "hétköznapibb" erők. (Hasonlóan érdekesek más erőterek és erők is, pl. a mágneses vagy elektromos tér által kifejtett erők.)

Egy másik érdekes megközelítés a gyorsuló (pl. forgó) vonatkoztatási rendszerben fellépő kvázi-erők, ld. Coriolis-erő. Az adott rendszerben vizsgálva ezek tisztán mérhető, saját bőrünkön is érezhető, teljes értékű erők. Kívülről nézve viszont gyakran csak látszólagos erőnek tekintjük őket. A gravitáció is valami hasonló lehet, csak egyelőre nem vizsgálható a mi rendszerünkön kívülről. Ha megtehetnénk, valószínűleg egyből nyilvánvaló lenne, mi is a gravitáció és a gravitációs erő.