Az IQ genetikai, azaz szülői örökség eredménye szinte majdnem teljesen, az iskolázottság képtelen azt igazából növelni, azaz tudást ad IQ-t NEM. Mennyire fájhat ez a naív egalitárius eszméket hirdető baloldali és a balliberális emberkéknek? (VIDEÓ)

> Már egyszer elmondtam elmondtam neked, ez a tényező a harmadik világ afrikai ázsiai d-amerikai országaiban játszik csak, a civilizált világban régóta NEM.

Ha csak ott játszana, akkor az állítás igaz, az anyagi helyzet meghatározó lehet a megfelelő tápláltság szempontjából, a megfelelő tápláltság meg jelentős faktor az intelligencia fejlődésében. De sajnos ez nem így van. Nyilván nem a fejlett, nyugati országokban is vannak szép számmal alkoholista/drogos/szerencsejátékfüggő/miegyéb szülők. Vannak mélyszegénységben élők is szép számmal, nem csak itthon, nyugaton is. (Itthon elég vastag a minimálbéren, közmunkán tengődő családok száma, hogy ne tekintsük elhanyagolhatónak.)

Illetve a megfelelő tápláltság az intelligencia szempontjából a kiegyensúlyozott, változatos étrendet jelenti, ami mindenféle vitamint, ásványi anyagot optimális arányban tartalmaz. Lehet, hogy egy gyerek ugyan nem éhezik, kalóriára megvan az, amit megeszik, csak éppen a táplálék minősége nem megfelelő. Mert mondjuk nem vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagabb tejet iszik, hanem valamiféle tejszármazékból kotyvasztott „reggeli italt” stb…

> Nagyon jó erős anyagot szívhatsz.

Hadd szúrjak be egy intermezzot: Nem vagy képes rá, vagy nem akarsz kulturált módon, az alapvető illemnek eleget téve vitázni? Én ugyan remekül tudom ignorálni ezeket a beszólogatásokat, de szerintem ez kontraproduktív. Hogy akarsz valakit meggyőzni bármiről is, ha pusztán a stílusoddal már eleve kiváltasz egy ellenállást, ellenszenvet?

> A középosztálybeli magyarkának szarabb és öregebb a kocsija, szarabbak a háztartási gépei, laptopja pc-je TV-je mint…

A középosztály nem egy egzakt fogalom. De úgy általában a középosztályba azt soroljuk, aki nem hónapról hónapra él, bár nem engedhet meg magának bármit, de ritkábban egy-egy nagyobb kiadás belefér. A boltban nem a legdrágább és nem feltétlenül a legjobb minőséget vásárolja meg, de nem is a legolcsóbbat. Általában nem a termékek ára számára a legfontosabb tényező, de azért az ár is számít. Megengedhet magának két belföldi, vagy egy külföldi nyaralást, a nadrágszíj szorosabbra húzása nélkül. Tud félretenni, megtakarítani, és van annyi vagyona, megtakarítása, hogy egy évig megéljen mindenféle kereset nélkül is. Ez a réteg Magyarországon, meg a legtöbb nyugati országban is egy eléggé szűk réteggé apadt az elmúlt 50–100 év alatt.

> …az átlag amerikai négernek

Hogy egy átlag amerikai néger milyen életszínvonalon él, azt nem tudom. Különösebben nem is lényeges. Csakhogy te nem az átlag amerikai négereket említetted, hanem a gettókat. Vagy szerinted az átlag amerikai néger jellemzően gettókban lakik?

Meg persze kérdés, mit értünk gettó alatt. Ha a szó ma inkább használatos értelmét nézzük, a gettó egy nagyobb város olyan nyomornegyede, amiben valamilyen kisebbség tagjai laknak.

> Egy kapitalista verseny alapú szabadságra meritokratikus társadalomban nem lehet mindenki egyenlő.

A kapitalizmus nem egy bináris kapcsoló egyik állása. Pl. itt Magyarországon a tőke, a termelési javak igen nagy része magánkézben van, a termékek és szolgáltatások elosztása a szabad piac játékszabályai szerint működik. De mellette működik az állami tulajdon, sőt az állami monopólium, meg az államnak a piacot erősen szabályozó szerepe is, ami bár szöges ellentétben áll a kapitalizmus rendszerének logikájával, de nyilván a kettő működik egymás mellett, a csavargyártás attól még működhet szabad piaci alapon, hogy a tankönyvpiac kvázi monopolizált. Szóval a dolog inkább egy potméter. De igen, minél inkább kapitalista egy gazdaság, annál valószínűbb, hogy nőnek az egyenlőtlenségek.

Viszont a másik oldalon is ott állhat az állam, és kompenzálhatja ezt az egyenlőtlenséget. Egy alapvetően kapitalista gazdaság esetén is. Mondjuk ennek (ma) a viszonylag szélsőségesebb példája az alapjövedelem. A kevésbé szélsőséges példája meg egy raklap szociális segély, támogatás, juttatás, szolgáltatás: a nyugdíjtól a családi pótlékig, az ingyenes oktatástól a gyógyszertámogatásig stb… Ezek mind-mind valamiféle társadalmi és/vagy szociális helyzetből fakadó egyenlőtlenségnek a kompenzációja.

Ha a potmétert balra tekerjük, akkor sem annyira a piac működése az, ami a lényeges, hanem hogy az milyen céllal, kinek a javára és hogyan működik. A kommunizmusnak csúfolt diktatúrában abszolút nem volt szabad verseny. De az egyenlőtlenségen megszüntetése sem volt jobb, mint ma. Ha meg a Morus Tamás Utópia című művében leírtakat nézzük, ott meg igen jól megvalósul az egyenlőség egy teljesen kollektivista gazdasági rendszerben. (Az más kérdés, hogy valóban utópikus az általa felfestett kép, az ember számos jellegzetességét nem veszi figyelembe.) Meg bizonyos szempontból megvalósul mondjuk egy szerzetesrendnél is (más szempontból meg egy szerzetesrendben ennek ellenére van egy nagyon erős hierarchia is).

Szóval én inkább érzem úgy, hogy a dolog nem is annyira a gazdasági berendezkedésen múlik, hanem sokkal inkább azon, hogy az állam feladatának tekinti-e az egyenlőtlenségek kompenzálását, illetve milyen mértékben tekinti annak.

> Te összekevered az esélyegyenlőséget (equal opportunities) az egyenlőségre törekvéssel (egalitarizmus vagy angolul EQUAL OUTCOME).

Nem. Te kevered össze az egalitarizmust azzal, amit angolul equality of outcome-nak neveznek. Az egalitarizmus egy átfogó fogalom. Bele tartozik az egalitarizmusnak az az ága is, ami pusztán a törvény előtti egyenlőségre törekszik, bele tartozik az esélyegyenlőség, bele tartozik a teljes politikai, társadalmi, jogi egyenlőség, és igen, beletartozik a gazdasági egyenlőség is. Ha úgy tetszik a teljes gazdasági egyenlőség (equality of outcome) az egalitarizmusnak egy radikálisabb, szélsőségesebb, és viszonylag kevesek által komolyan gondolt ága, változata.

De ha visszatérünk az eredeti kérdésre, hogy egy teljes gazdasági egyenlőségben hívőnek mennyire fáj, hogy az iskolázottság nem növeli az IQ-t, hát szerintem neki is édesmindegy. Ha igen, ha nem, akkor is azt fogja mondani, hogy járjanak neki azonos anyagi feltételek, körülmények.

> Egyenlőségre a kommunizmusban elnyomással törekedtek, mert máshogy nem megy

Mondjuk a kommunizmus egy kissé komplexebb ideológia, de ha csak ebből az aspektusból nézzük, akkor mehetne máshogy is. Mehetne akár belátással, akarattal is. Mehetne úgy is, hogy nem nyomjuk el a sikereseket, tehetségeseket, intelligenseket, hanem felébresztjük bennük a mások iránti szolidaritást, testvériséget, felelősséget, hogy önként és örömmel segítsenek azokon, akik kevésbé voltak sikeresek, tehetségesek, intelligensek.

Csak hát naivitás lenne azt gondolni, hogy ez működne. Az ember olyan, hogy széles tömegekkel nem képes igazán szolidáris, empatikus lenni. Az ember gondolkodása úgy működik, hogy pl. egyetlen ember halálát nézve képes átérezni a drámát, a fájdalmat, míg egymillió ember halála puszta statisztikává degradálódik benne.

Pont ezért működik a kommunizmushoz hasonló rendszer jól egy kis, áttekinthető méretű közösségben, ahol a közösség tagjainak többségével személyes és közvetlen viszonyod van (pl. egy faluban, egy kisebb egyesületben, egy szerzetesrendben), és ezért tökéletesen működésképtelen nagyban, nem hogy egy ország, de egy nagyobb város szintjén sem. Ahhoz az embernek egyenként kellene magasabb erkölcsi és/vagy szellemi szintre jutnia. Csakhogy ez eleve szélmalomharc, ha más nem, már csak azért is, mert egy társadalom nem egy állandó valami, újabb generációk jönnek, akik nem rendelkeznek azokkal a belátásokkal, tapasztalatokkal, tudással, amire az előttük élő generációk esetleg szert tettek.

> azokat likvidálni kell a kommunista elvtársaid szerint

Akkor még egy intermezzo. Mégis mi alapján akarsz beletolni egy személyes álláspontba? Szándékosan úgy írtam eddig minden választ, hogy az független legyen attól, hogy személy szerint én mit tartok helyesnek és helytelennek. Mikor leírom, hogy szerintem mit gondol egy egalitarista, azt egy semleges álláspontból írtam. Nem mondtam, hogy én amúgy egyetértek azzal a bizonyos egalitarista nézeteivel. Persze azt sem, hogy nem értek vele egyet. De miért kellene nekem a személyes álláspontomat belevinni? Az rám tartozik, és a kérdés szempontjából irreleváns.

Ez olyan, hogy ha azt kérdezted volna, hogy miért utálják sokan a mazsolát, akkor leírnám, hogy tapasztalataim szerint mi az, amiért sokan utálják a mazsolát. Az meg rám tartozik, és nem volt a kérdés tárgya, hogy én amúgy személy szerint szeretem a mazsolát. Meg ha az a kérdés, le tudom írni a dohányzás káros hatásait… Egy cigivel a számban…

> Magyarországon az 1848 áprilisi törvények óta esélyegyenlőség és jogegyenlőség van, azok számára akik tehetségesek szorgalmasak , és tenni is akarnak emelkedésük érdekében.

Nos. Papíron lehet. Papíron ma is esélyegyenlőség és jogegyenlőség van. Meg számtalan az szociális egyenlőtlenségeket kompenzáló intézmény. A gyakorlatban meg valahogy mégis sokan indulnak erős hendikeppel az élet ilyen vagy olyan területén. Hogy most ez jó-e vagy sem, azt mindenki döntse el magában, de hogy ha az esélyegyenlőség a cél, akkor még nem szakítottuk át a célszalagot…

Kedves kérdező, te eldöntötted magadban, hogy a veleszületett IQ-t semmi sem változtathatja meg. Hozhatok itt tudományos kutatási eredményeket, te semmit sem fogadsz el, mert jobban hiszel az újságíróknak, mint a kutatási eredményeknek,

mivel akkor felborulna a világképed.

[link]

[link]

[link]

[link]

A felvetetésre nyomatéknak a 3 diplomás, szakbarbár, műveletlen, érzéketlen bunkó.

Amúgy Einsteint sem az ápolatlan kinézet, bozontos fej, öntörvényűség tette

zsenivé. Csakszólok.