Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Kémiában az instabilitás és a...

Kémiában az instabilitás és a reakciókészség (mennyire hevesen reagál) hogyan függenek össze?

Figyelt kérdés

Pl kálium hevesen reagál vízzel, hamar eloxidálódik levegőn, de elem (képződéshője 0) ,stabil


Protolíziseknél meg minél elektrondúsabb a vegyület, annál jobban ragaszkodik az H+-hoz.

Ergo minél instabilabb egy sav (donor), annál inkább meg akar majd szabadulni a protontól, annál inkább eltolódik jobb oldalra az egyensúly (most itt a nyílra gondolok).


Mégse tudok rájönni, hogy van-e összefüggés..:/

Választ köszönöm!



2021. dec. 30. 20:12
 1/1 sadam87 ***** válasza:
100%

"Pl kálium hevesen reagál vízzel, hamar eloxidálódik levegőn, de elem (képződéshője 0) ,stabil"

Ez egy hibásnak tűnő logika (persze attól is függ, mit értesz stabilitás alatt). Egyrészt a kémiai stabilitás fogalmát szigorúan értelmezve rendszerekre szokták használni, nem egyes anyagokra.

[link]

Másrészt attól még, hogy a kálium képződéshője 0, nem jelenti azt, hogy stabil. Az elemek képződéshője definíció szerint 0, így ez önmagában nem jelent semmit. A kálium földi közegben elemi formában értelemszerűen nem stabil, hiszen nagyon gyorsan oxidálódik (például vízzel reagálva, ahogy te is mondtad). A logikád szerint például a hidrogén-peroxid a káliumnál is stabilabb volna, hiszen annak negatív a képződéshője. Márpedig arra szerintem végképp senki nem mondaná, hogy stabil (hiszen spontán bomlik).

[link]

Szigorúan véve stabilnak akkor mondjuk a rendszert, ha energiaminimumon van (pontosbban szabadenergiaminimumon, de ebbe most ne menjünk bele). Ekkor legfeljebb egyensúlyi reakciók mehetnek benne végbe, de azok is egyensúlyi állapotba vannak. Persze lazábban értelmezve a fogalmat anyagokra is modhatjuk, hogy stabilak (bizonyos körülmények között). Példul a víz a hétköznapi életben elég stabilnak tekinthető, elég alacsony energiaszintű vegyület, nem is reagál sok mindennel. De például ha káliumot adunk hozzá, rögtön más a helyzet, tehát a stabilitás a körülményektől függ.


Ami a reakciókézséget illeti, azt két dolgo határozza meg. Egyrészt a termodinamikai állapot: minnél alacsonyabb energiaszinten (pontosabban szabadenergiaszinten) van valami, annál stabilabb, annál kevésbé lesz hajlamos reagálni másokkal.

Másrészt van egy kinetikai vetülete is a dolognak: bizonyos reakciók végbemenetele energetikailag kedvező, de adott körülmények között túl lassan mennek végbe. Például a cukor és az oxigén reakciója energatikailag kedvező. Szobahőmérsékleten mégsem fog elégni a cukor, mert túl sok energiára van szükség a reakció végbemeneteléhez. (Szakszóval ezt hívják metastabil állapotnak.) De ha megemeljük a hőmérsékletet (vagy katalizátort használunk), akkor már rögtön végbe tud menni a reakció.

[link]

2021. dec. 30. 20:46
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!