Egy molekula számára lehet-e lúg egy savjának egy savja?

*

[link]

*

figyeld a H2CO3 "útját", hogy lesz a molekula savjának a savja, H2CO3->CO3²-

[link]

"Ugye a savas kémhatás relatív."

Nem az. Savas kémhatású egy vizes oldat, ha a pH-ja 7-nél kisebb.

De ha jól értem, te nem is erre akarsz rákérdezni, hanem arra, hogy képes-e egy sav lúgként viselkedni, illetve fordítva. Erre viszont a válasz igen.

A Bornstead-féle definíció szerint savnak olyan anyagokat nevezünk, melyek protont (hidrogéniont) képesek leadni, bázisnak meg olyanokat, amelyek képesek protont felvenni. Léteznek olyan anyagok, amelyek mindkettőre képesek, ezeket amfoter vegyületeknek nevezzük. A legegyszerűbb példa erre a víz: például HCl-al reagálva protont fog felvenni (bázisként viselkedik), ammóniával reagálva viszont protont fog leadni (savként fog viselkedni).

De például az ammónia, br alapvetően bázisként viselkedik, egyes estekben savként is tud viselkedni:

[link]

(Már ha erre vonatkozott a kérdés, és nem arra, amiről honnantudhatnám írt...)

Jól értem a kérdést?

Legyen az ecetsav savja a kénsav (protonálódjon a kénsav által)

A kénsav protonálódjon mondjuk a karboránsavval. Tudja e protononálni az ecetsav a karboránsavat? vagy analóg módon valami más részcskehármassal.

Ha ez a kérdés, a válasz nem.

A sav-bázis reakciókban a proton mindig a magasabb potenciálú helyről ugrik egy alacsonyabb potenciálú helyre.

Talán egyensúlyi reakciók nál tudsz választani olyan utakat, ahol teljesül az általad leírt reakciósor is.

Pl: H2O adhat H+ a H2O2 nek, és fordítva. Keresel még egy harmadik molekulát hasonló pKa-val.

Össze-vissza adogatják a protont, ha elég sokáig figyelsz egy protont, az bejárhatja az általad leírt utat.