Miért feltételezik, hogy volt egy ősrobbanás?

A tv-ben CSAK igazságokat adnak le!

Főleg a kereskedelmiekben!

Ja, és lehetetlen félreérteni.

Maradjunk annyiban, hogy aki az ősrobbanásban kételkedik, az nézzen Dávid Gyulát.

Annyira érthetően elmagyarázza - BIZONYÍTÉKOKKAL együtt - hogy utána már nem lehet kételkedni.

Itt az oldalon pedig megelőlegezzük, hogy ez már megtörtént.

Akinél még nem, az ELŐBB menjen oda, utána jöjjön ide.

Na, ezt a kérdést is megszállták az ezoterikusok.

Igen, természetesen: a NASA CSAKIS hazudik, erre tervezték az egész szervezetet, hogy világméretű csalásokat csináljon, hogy elfedje velük a reptoid inváziót!

KÉREM ÁTTENNI a kérdést az ezotériába!

Számomra a legnagyobb bizonyítékot talán az adta, hogy a Nagy Bumm szimulálható. A részecskegyorsítóban ugyanis Kis Bummokat hoznak létre, amelyeken keresztül megfigyelhető, hogy mi történt az Univerzum kezdetén.

Ennek az Univerzumnak, amiben élünk biztosan volt kezdete, (ezt igazolja a vöröseltolódás), azonban érdemes megemlíteni Fred Hoyle elképzelését, bár ez inkább filozófiai vonatkozású, nem természettudományos. Holye szerint az Univerzum örökké létezik, amikben helyi Ősrobbanások (Nagy Bumm) történnek, az egyik ilyenből keletkezett a mi Univerzumunk is. Hangsúlyozm azonban, hogy ez nincs bizonyítva. Ami biztos: 13,8 milliárd éve a világunk egy forró Ősrobbanásból indult ki.

Ma konszenzus van a tudósok között abban, hogy volt Ősrobbanás. Ezt ma már az iskolában is tanítják, ha előveszel egy modern tankönyvet, abban is elolvashatod.

Hogy egy fizikus válaszát is olvassátok ebben a témában:

Az e megmaradás sérül, mert a mindenség a semmiből keletkezik. Nem tudja a fizika megmagyarázni a semmiből keletkező anyagot, energiát mert az egyszerűen sérti a fizika törvényeit. Az energia részecskéket jelent, a téridő is és minden a ~ után keletkezett. Sérül az E megmaradása. Ha olyan elvetemült vagy hogy valamilyen anyag volt előtte, akkor az már nem ősrobbanás hanam egy állandó állapotú elmélet, amiben halmazállapot változások mennek végbe

Egy magára hagyott rendszerben az önként végbemenő folyamatok a rendezetlenség irányába hatnak és a legrendezetlenebb állapotban tartósulnak = entrópia tételet = Thermodinamika II. főtétele MÁR EZT IS ÉSZREVEHETTE VOLNA A KÉRDEZŐ, hogy ez is a szimuláció=teremtés bizonyítéka

A teljesség igénye nélkül :Dióhéjban vázolom: az ősrobbanás standard elméletében sok ellentmondás van. A részletesség igénye nélkül csak néhány közülük:

1 - Síkság problémája: k=0 nagyon

pontosan (mérésekből), ehhez

speciális kezdőfeltételek

kellettek

2 - Megfigyelt homogenitás

problémája: a háttérsugárzás

izotóp – ehhez egyszer oksági

kapcsolatban kellett lennie

mindennek

3 ● Honnan származnak a kezdeti

fluktuációk, amik a galaxisok

kialakulásához vezettek?

4 ● Inflációs kozmológia elmélete (1980):

● 10-3 2 s-kor

exponenciális felfúvódás

5 ● 30 nagyságrenddel

kitágul az Univerzum

6 ● Következményei:

● Tér görbülete kellőképp kisimulhat

a felfúvódás alatt

7 ● A felfúvódás előtt oksági

kapcsolatban volt minden

8 ● Kezdetben kvantumfluktuációk,

amiket a felfúvódás növelt

makroszkopikus méretűre

* * *

Az ősrobbanást vizsgáltam mostanában, mert relevánsan kételkedek az egész elméletben. Rengeteg fizikai tételt sért és csak nagy belemagyarázások árán, lehetne megkerülni, de néhány esetben az sem megy, mert újabb ellentmondásokba kerülünk. Energia megmaradást, entrópia tételt is sért és a szingularitást sem magyarázza meg. Lényeg a lényeg, hogy számtalan lehetőséget megvizsgáltam, egyenleteket oldottam meg, osztottam szoroztam, ahogy szokták mondani és végül arra a megállapításra jutottam, hogy egy állandó állapotú modell stacionáriussá alakítása révén lehet megmagyarázni az univerzumunk keletkezését. Azaz állandóan ismétlődő folyamatok mennek benne végbe, de semmi nagy bumm sem volt és nagy reccs sem lesz meg semmilyen bigbangból eredő végállapot felé konvergáló folyamat.

Lényegében az ősrobbanás során a tömeg lett pozitív és ezért látszik tágulni az univerzum, miközben valójában összemegy, azaz mivel a tömeg egyre növekszik, így minden fizikai objektum, atom egyre kisebb lesz és ugye minél régebbi egy anyag a kibocsájtott hullámhossza annál nagyobb és ebből adódik a vöröseltolódás illúziója. Egyébként egy egyel magasabb térdimenziós téridő gigantikus fekete lyukbába zuhanva az anyag ugyanolyan eltérést produkál, mint amit mi az ősrobbanás utáni állapotnak érzékelünk.

* * *

Üljünk egy forgatható zongoraszéken, és kezdjünk el rajta forogni. Nyitott szemmel láthatjuk a forgást, de csukott szemmel megállapíthajuk-e hogy forgunk? Karjainkat kinyújtva/behúzva érezhetjük a centrifúgális és a Coriolis erőket, sőt az egyensúlyi szervünk a fülünkben is figyelmeztet erre minket.

Mi lenne, ha hirtelen eltünne az egész világegyetem? Érezhetnénk-e még a forgást? Ha csak mi vagyunk, akkor van-e értelme forgásról beszélni? Úgy tünik, csak akkor, ha van körülöttünk világegyetem, és ahhoz képest forgunk. Mivel a centripetális és a Coriolis erő nagysága a forgó tömeggel arányos, az a sejtésünk támadhat, hogy a tömeg valahogy kapcsolatban van az anyag világegyetembéli eloszlásával. A Mach elv azt a sejtést mondja ki, hogy a tárgyak tömegét az Univerzum távoli részeiben lévő anyag eloszlása határozza meg.

Ha eltünik a világegyetem, akkor a tömegünk nullává válik.

Az "ősrobbanás" pillanatában a tömegek gyakorlatilag nullához közel álltak.

Hoyle-Narlikar szerint nem volt ősrobbanás, hanem az idő múlásával az anyagi részek egyre nagyobb anyaggal teli részt láttak maguk körül, és a tömegük egyre nagyobbá vált.

A színképvonalak hullámhossza az atom körül keringő elektron tömegétől függ (fordítottan arányos). Ha az elektron tömege növekszik, akkor a hullámhosszak az idővel csökkennek. A távolról érkező színképvonalak hullámhossza a "régi", alacsonyabb tömegű elektronok miatt nagyobbak. Ez a hullámhossz az elektron "pályájának" méretével is kapcsolatban áll, vagyis a méretek is csökkennek a hullámhossz csökkenéssel. Azaz, az atomok mérete is csökken az "öregedésükkel".

*

Az elmélet szerint az univerzum nem ritkul, hanem a belsejében folyamatosan anyag keletkezik, így a távoli múltban is hasonlónak kellene látnunk, mint most. A Hoyle-Narlikar elmélet lényegében a Mach-elv felújítása. Eszerint a részecskék tömege azért annyi, amennyi, mert az univerzumban épp annyi anyag található, amennyi. Az anyagi részecske fénykúpja (tehát amit lát) t=0 (vagyis a keletkezése pillanatában) nulla. Emiatt a tömege is minimális. Ahogy a részecske "öregszik", fénykúpja úgy tágul és így egyre több objektummal kerül gravitációs kölcsönhatásba. Így a tömege az idővel növekszik. Ezáltal az atommag tömege megnő és a körülötte lévő elektronfelhő zsugorodik, vagyis az atomok zsugorodnak így az összes objektum zsugorodik. Tehát a tágulás és az ősrobbanás csupán illúzió, a távolság változatlan csupán a mértékegységeink mennek össze.

A galaxisoknál tapasztalt vöröseltolódásra a válasz a következő: Ugyebár fény úgy keletkezhet, ha egy elekron gerjesztett állapotból visszatér egy alacsonyabb energiaszintre. (fotonemisszió) Mivel az atomok zsugorodnak, így az elektronpályák is, ezáltal a fotonkibocsájtás egyre kevesebb ideig tart, tehát a fény hullámhossza csökken és így jön létre a vöröseltolódás. Vagyis amit mi a távolodásból származó Doppler-hatásnak véltünk, az a galaxisok ősrégi (több millió éves) atomjaiból kibocsátott fény vöröseltolódása. Az elmélet a kvazárok meglehetősen nehezen magyarázható óriási vöröseltolódására is választ ad: A kvazárokat sokszor galaxisok mellett fedezték fel, Arp olyan képeket is készített, ahol gázkar köti össze az óriási vöröseltolódáskülönbségú galaxist és kvazárt. A teória szerint a kvazárok a galaxisok belsejéből dobódnak ki (fehér lyukak), de vöröseltolódásuk nem óriási sebességüket, hanem a bennük lévő anyag csekély korát mutatja. Az is elképzelhető, hogy a kvazárok idővel Seyfert-galaxissá, végül elliptikus galaxissá fejlődnek.

Végül a mikrohullámú háttérre magyarázata: A 3K fokos feketetest-háttér ízotrópiája, az ősrobbanás elméletben igen nagy probléma. Arról van szó, hogy a mikrohullámok intenzitása adott hullámhosszon mindig pontosan ugyanakkora, mindegy, hogy merre fordítjuk a rádiótávcsövet. A whimper kozmológiában a mikrohullámú háttér a t=0 időpont előtt is létezett csillagokból érkezett fény. Egy jelenség szerint a sugárzás szóródásának hatékonysága fordítottan arányos a szóródást okozó részecskék tömegével. Kis tömegnél a szórás nagy. Vagyis a t=0-nál létezett kicsiny tömegű részecskéknél a szórás igen nagy és termalizált lesz.

*

szupertömegű fekete lyukból jövő sugárzás nagy vöröseltolódását az erős gravitációs tér adja. Ez persze hülyeség, mert a sugárzás nem származhat közvetlenül a lyukból (onnan max.a nagyon gyenge Hawking-sugárzás jöhet), hanem az akkréciós korongba beeső anyag tesz szert hatalmas energiára, és ez érhet el minket sugárzás formájában olyan hatalmas távolságról.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a távolabbi kvazárok a számunkra most látható/érzékehető sugárzást a világegyetem korábbi időpontjába adták ki, amikor még sokkal nagyobb energia öszpontosult egy adot pontra, akkor érthető, hogy a távolabbi kvazárok miért világossabak és ez megmagyarázza a vöröseltolódában mért "extra" vöröseltolódást.

Magyarul a kvazárok adott időpontban azonos erejű sugárzást adtak le, de mivel életük korai szakaszában nagyobb energiát adtak le, a távolabbi kvazárokból ez a korábbi, nagyobb energiájú sugárzást észleljük, mig a közelebbi társaikból a már "korral" járó kisseb sugárzást.

/

Természetesen a foton energiát veszít közben amit a neutrinó gáz elnyel és akár a kozmikus háttérsugárzás magyarázata is lehet ha ezt az energiát visszasugározza. Vagyis a háttérsugárzás se a "kozmikus Big-bang" visszhangja hanem a fénysurlódás következtében "felmelegedő" neurtínó gáz okozza.

/

Az elmélet szerint az univerzum nem ritkul, hanem a belsejében folyamatosan anyag keletkezik, így a távoli múltban is hasonlónak kellene látnunk, mint most. A Hoyle-Narlikar elmélet lényegében a Mach-elv felújítása. Eszerint a részecskék tömege azért annyi, amennyi, mert az univerzumban épp annyi anyag található, amennyi. Az anyagi részecske fénykúpja (tehát amit lát) t=0 (vagyis a keletkezése pillanatában) nulla. Emiatt a tömege is minimális. Ahogy a részecske "öregszik", fénykúpja úgy tágul és így egyre több objektummal kerül gravitációs kölcsönhatásba. Így a tömege az idővel növekszik. Ezáltal az atommag tömege megnő és a körülötte lévő elektronfelhő zsugorodik, vagyis az atomok zsugorodnak így az összes objektum zsugorodik. Tehát a tágulás és az ősrobbanás csupán illúzió, a távolság változatlan csupán a mértékegységeink mennek össze.

A galaxisoknál tapasztalt vöröseltolódásra a válasz a következő: Ugyebár fény úgy keletkezhet, ha egy elekron gerjesztett állapotból visszatér egy alacsonyabb energiaszintre. (fotonemisszió) Mivel az atomok zsugorodnak, így az elektronpályák is, ezáltal a fotonkibocsájtás egyre kevesebb ideig tart, tehát a fény hullámhossza csökken és így jön létre a vöröseltolódás. Vagyis amit mi a távolodásból származó Doppler-hatásnak véltünk, az a galaxisok ősrégi (több millió éves) atomjaiból kibocsátott fény vöröseltolódása. Az elmélet a kvazárok meglehetősen nehezen magyarázható óriási vöröseltolódására is választ ad: A kvazárokat sokszor galaxisok mellett fedezték fel, Arp olyan képeket is készített, ahol gázkar köti össze az óriási vöröseltolódáskülönbségú galaxist és kvazárt. A teória szerint a kvazárok a galaxisok belsejéből dobódnak ki (fehér lyukak), de vöröseltolódásuk nem óriási sebességüket, hanem a bennük lévő anyag csekély korát mutatja. Az is elképzelhető, hogy a kvazárok idővel Seyfert-galaxissá, végül elliptikus galaxissá fejlődnek.

Végül a mikrohullámú háttérre magyarázata: A 3K fokos feketetest-háttér ízotrópiája, az ősrobbanás elméletben igen nagy probléma. Arról van szó, hogy a mikrohullámok intenzitása adott hullámhosszon mindig pontosan ugyanakkora, mindegy, hogy merre fordítjuk a rádiótávcsövet. A whimper kozmológiában a mikrohullámú háttér a t=0 időpont előtt is létezett csillagokból érkezett fény. Egy jelenség szerint a sugárzás szóródásának hatékonysága fordítottan arányos a szóródást okozó részecskék tömegével. Kis tömegnél a szórás nagy. Vagyis a t=0-nál létezett kicsiny tömegű részecskéknél a szórás igen nagy és termalizált lesz.