Egyetértesz azzal, hogy a valóságos események időpontjai időrendi sorrendben zajlanak le? Miért vagy miért nem?

Hát ezt jólmegaszondtad. :-)

Az időpontok nem „zajlanak le”. Az események zajlanak le, amiknek időpontjuk van. Az időrend alatt meg azt szoktuk érteni, hogy az események milyen sorrendben zajlanak le, tehát definítve az időrend az események időpontjainak a sorrendje.

Az időrend szó alatt azt a sorrendet értjük, ahogy az események lezajlanak. Időrend = idő(sor)rend = idő(beli sor)rend.

Így tényleg nincs sok értelme a kérdésednek, kb. olyan, mintha az taglalnánk, hogy a hathúros gitárnak hat húrja van-e. Persze, különben nem hathúros gitár lenne a neve.

Az lehet egy értelmes kérdés, hogy változhat-e egymástól távolabb eső események időrendje a megfigyelő körülményeinek változásakor. Pl. relativisztikus hatások miatt. A mérési módszereket szokták ehhez elemezni. Pl. két órát szinkronizálnak és mi történik, ha az egyiket odaviszik a távolabbi eseményhez. Vagy fénysugarakat küldenek ide-oda.

De már nem emlékszem, hogy mit mond a kérdésről a relativitáselmélet. (És annyira nem is érdekel, hogy utánanézzek.)

@krwkco

Végre egy érdemi hozzászólás (a többi a trivialitás amiben mindenki azt hiszi hogy jól tudja, persze a hétköznapi tapasztalatoknak megfelel).

Tipikus gyakorlati példa a gps helymeghatározás, ahol nem hagyhatók figyelmen kívül ezen relativisztikus hatások. Vannak a műholdak melyek többek között rádió jelen szórják a pontos időt rádiójelen. Elméleti minimum 3 műhold pontos idő jelét kell fogni. (gyakorlatilag minimum 4-et szoktak venni, de inkább még többet jellemzően) Ismert a távolságuk, a keringésük. Figyelembe kell venni mire ideér a jel az is idő, dehát korrigálni kell. Ahhoz hogy gyakorlatilag alkalmazható legyen olyan pontos időjel kell, hogy még a relativitáselméletet is figyelembe kell venni, azt a másodperc tört részét is amennyi a relativisztikus idődiletáció.

"De már nem emlékszem, hogy mit mond a kérdésről a relativitáselmélet. (És annyira nem is érdekel, hogy utánanézzek.)"

Én is csak fejből (létezik megfigyelő úgy kell érteni hogy létezik a téridőnek azon pontja ahol vagy van vagy lehetne megyfigyelő) : a relativistás elmélet azt mondja hogy létezik olyan megfigyelő aki szerint A és B helyen lévő események egyszerre történnek meg, létezik olyan megfigylő aki szerint előbb A majd B történt meg, létezik olyan megfigyelő aki szerint előbb B majd A történt meg. Ez csak olyan A és B helyen lévő események között lehetséges melyek között nem lehet kauzális kapcsolat. Azaz semmilyen kölcsönhatás nem mehet végbe az alatt még azon események bekövetkeznek (csak fénysebességnél gyorsabb kölcsönhatások esetében lehetne kauzális kapcsolat közöttük). Olyan események melyek között lehet kauzális kapcsolat ilyen nem lehet.

(Ezt értsd jól, részletek nélkül, persze az egészet részletek nélkül írom, mert temérdek lenne) Van azonban abszlút múlt és abszolút jövő, melyek bármely megfigyelő számára a jövő illetve a múlt.

> De már nem emlékszem, hogy mit mond a kérdésről a relativitáselmélet.

A relativitáselmélet nem csak az idő relatív voltát, hanem az egyidejűség relatív voltát is leírja. Sőt Einstein könyve alapvetően ebből indul ki, hogy ami az egyik megfigyelőnek egyidejű, az a másik számára nem lesz az, ha komolyan vesszük azt a kísérleti eredményt, hogy a fénysebesség minden viszonyítási ponthoz képest ugyanannyi.

De a kérdező kérdésére visszatérve ez is csak annyit jelent, hogy különböző viszonyítási rendszerekből nézve nem feltétlenül ugyanaz az időrend. De egy adott viszonyítási rendszerben az időrend az *maga* az események bekövetkezésének a sorrendje, tehát nyilván az események a saját viszonyítási rendszerének időrendjében történnek meg.