Ha valaki teljes napfogyatkozás közben belenéz a napba, miért megvakul meg?

#10

"#9 Igazad van! Lehet hogy a fény elhajlási jelensége okozza."

De mit? A diffrakció azt jelenti, hogy a fény szóródik, nem azt, hogy koncentráltabb lesz.

(Egyébként idézet a szócikkből: "A diffrakció, vagy elhajlás a fizikában egy olyan hullámtani jelenség, mely a hullám terjedése közben következik be, ha a hullámhosszával összemérhető méretű akadállyal találkozik." A Hold egy csöppet nagyobb a fény hullámhosszánál.)

Ha valami mellett halad el, attól nem törik meg.

"De ettől még a gravitáció is szerepet játszhat."

Miben?

"Továbbá a sötétséget okozhatja a légkör kisebb szórása is."

????????

"De lehet látszólagos is a szemünk miatt, amely kiegyenlítené a fehéregyensúlyt."

Bocsáss meg, de szerintem ennek (és az előző) mondatnak semmi értelme. Az, hogy sötétebb van, nem látszólagos dolog, elég egyértelműen kimutatható. (Hogy mást ne mondjak, látszik a Földön a Hold árnyéka ilyenkor.)

[link]

#11

"Biztos vagyok benne, hogy fókuszáltabb a fény, és ezért nem nézhetünk bele."

Nem ezért. Azért van, mert a Nap felületi fényessége irgalmatlanul nagy. Ha csak egy kis darabot látsz a felszínéből, akkor csak egy kisebb érszen égeti ki a retinádat, de attól még kiégeti.

#12 Igaz!

Elnézést a zavarásért!

Visszatértem!

Megvan a válasz!

Elhajlás (diffraction).

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=Eouvsy8JdLU

* A forrás videóban a válasz csak egy mellékes információ, nem pedig a videó főtémája.

#14

"* A forrás videóban a válasz csak egy mellékes információ, nem pedig a videó főtémája."

Gondolom azért írtad ezt a kitételt, mert a videóban ugye kifejezetten kihangsúlyozza a fószer, hogy az ott bemutatott jelenség NEM a diffrakció miatt következik be (pontosabban a diffrakció hatása túl gyenge ahhoz, hogy észlelhető legyen). Most már csak az érdekelne, hogy akkor szerinted mégis hogyan kapcsolódik a videó az eredeti kérdéshez???

(Egyébként a videó érdekes volt.)

Mivel egy válaszoló rámírt a kérdéssel kapcsolatban, szereetnék pár dolgot itt is tisztába tenni.

Egyrészt teljesen jogosan felhívta a figyelmemet, hogy a "A diffrakció azt jelenti, hogy a fény szóródik, nem azt, hogy koncentráltabb lesz." nem volt túl szerencsés (oké, hibás volt), hiszen a diffrakció és a szóródás két külön jelenség. (Én csak azt akartam kifejezni, hogy a diffrakció következtében nem egy pontba gyűlnek a fénysugarak, de valóban elég szerencsétlen lett így a mondat.)

Másrészt felidézte a 8. válaszban szereplő állítást, miszerint a gravitáció elhajlítja a fényt. Amit én nem is tagadtam, csak arra próbáltam felhíni a figyelmét, hogy egy Hold méretű égitest esetében ez a hatás elhanyagolható. Mivel ez (az üzeten alapján) nem ment át, kiszámolom, mennyi is ez az elhajlás. Az elhajlás (radiánban) az alábbi egyenlet szerint számolható ki:

α = 4*G*M/(r*c^2)

α: az elhajlás szöge

G: gravitációs állandó

M: az elhajlást okozó égitest tömege

r: a fény legkisebb elhaladási távosága az égitest tömegközépponjától (közvetlenül a felszínnél történő elhaladás esetén az égitest sugara)

c: fénysebesség

A Hold esetében a közvetlenül a felszín mellett elhaladó fénysugár elhajlása 1,25*10^-0 radián, azaz 2,57*10^-5 szögmásodperc. Ez azt jelenti, hogy a Hold mellett elhaladó fénysugár 5 cm-rel lesz odébb, mire a Földhöz ér, ahhoz képest, mint ha nem hatna rá a Hold gravitációja...

Még a Nap is csak 1,74 szögmásodperccel téríti el a fényt.

[link]

[link]

Szóval a Hold gravitációja valóban eltéríti a fényt, csak olyan kis mértékben, hogy az gyakorlatilag észrevehetetlen, és semmilyen gyakorlati hatása nincs.

Az egyik válaszadó partner valamiért privátban szeret kérdésekre válaszolni nekem. Amit mondjuk nem nagyo értek (végülis nem én tettem fel a kérdést), úghogy bemásolom az üzenete idevágó részét, plusz reagálnék is rá.

A válaszoló üzenete:

"Nem mondtam hogy világosabb lesz. Azt mondtam, hogy erősebb a fényereje a Napnak mert fókuszál a Hold. Azért mert láttam a saját szememmel. Még a Nap színe se volt ugyan az, fehérebb volt, nem pedig sárgás. A nappali világosság pedig olyan volt mint egy felhős, vagy szürkületi nappali világosság. Árnyékot ide, vagy oda, nem volt sötétség.

Nem vezetted le az elhanyagolhatóságot, ahogyan azt ki is fejtettem. Az az öt centiméter önmagában nem jelent semmit. Fényerőről volt szó."

A reakcióim:

"Azt mondtam, hogy erősebb a fényereje a Napnak mert fókuszál a Hold."

Nem így van. Le is vezettem. [Azok kedvéért, aki nem tudták így követni a vitát, ezt írta: "Levezettem, hogy a Hold gravitációjának a hatása teljesen elhanyagolható. És a diffrakció hatása is az, hiszen az csak azokat a fénysugarakat érinti, amik a Hold felszínátél a fény hullámhosszával összemérhető távolságra haladnak el, márpedig ez a fénysugarak elenyészően kis hányadát jelenti."]

"Azért mert láttam a saját szememmel."

Nem nagyon tudom, mit láttál saját szemeddel. Viszont én is láttam saját szememmel teljes napfogatkozást, és semmi ilyet nem tapasztaltam. (Egyébként mivel teljes napfogyatkozáskor sötét van, ehhez adaptálódik a szem, így nem meglepő, hogyha egy fényforrás fényesebbnek tűnik, mint fényes nappal.)

"Még a Nap színe se volt ugyan az, fehérebb volt, nem pedig sárgás. "

Te mégis milyen gyakran szoktál a delelő Napba belenézni??? (Amúgy a Nap színe fehéres. No nem látásból tudom, hanem mert tudom, milyen a színképe.)

" A nappali világosság pedig olyan volt mint egy felhős, vagy szürkületi nappali világosság. "

Aha. Teljes napfogyatkozáskor bekapcsolt a közvilágítás. Egy felhős napon azt ritkán szokott.

"Árnyékot ide, vagy oda, nem volt sötétség."

Teljes sötétség valóban nincs (bár nagyon lénygegesen sötétebb van normáli nappali világosságnál), két fő okból:

1. A Hold a Nap koronáját nem takarja ki. (Ezt szépen meg is lehet ilyenkor figyelni.)

2. A teljes árnyék csak viszonylag kis területet érint. A környező területekről pedig a légköri fényszóródás miatt odajut valamennyi fény.

"Nem vezetted le az elhanyagolhatóságot, ahogyan azt ki is fejtettem."

Valóban. Mivel a diffrakció csak akkor jön ltre, ha a fény elég közel halad a felszínhez, így szerintem elég egyértelmű. De tudod mit. Én már levezettem valamit. Most mi lenne, ha te vezetnéd le, mégis mi a háttere az állításodnak.

" Az az öt centiméter önmagában nem jelent semmit. Fényerőről volt szó."

Kérlek, ezt értelmezd nekem.