Lehet hogy 2D-sek vagyunk csak a Harwardi professzor szerint. Hogyan kell ezt megérteni? Elképbzelni?

Sokan ma úgy képzelik el a hologramot, ahogy azt a Star Wars – [link] –, meg egy raklap más sci-fi megjeleníti, illetve amin ma sokan dolgoznak. De ha korrektül fogalmazunk, ezek nem is annyira hologramok, mint inkább 3D megjelenítők. Egy részük valóban hasonló elven működik, mint a hologram, egy másik részüknek nincs köze a holográfiához.

Az igazi – Gábor Dénes által feltalált – hologram a fény hullámtermészetét használja ki, és tárol a tárgyról valódi térhatású képet, jellemzően valamilyen kétdimenziós, sík hordozón. Lásd: https://www.youtube.com/watch?v=0ics3RVSn9w

Ez „sima” – kétdimenziós – film csak, ahogy egy fénykép is (nincs benne elektronika, stb…), a különbség csak annyi a hétköznapi fényképhez képest, hogy a látott kép attól is függ, hogy milyen irányból nézed a hologramot. (Ha két ember nézi két különböző irányból akkor mást fog látni a képen, pl. a linklet videó elején látható hologramon az egyik irányból nézve takarásban van a nő fülbevalója, a másik képen meg látszik.) Így tehát a hologram ugyan egy kétdimenziós, lapos valami, mégis teljes értékűen tárolja a tárgy háromdimenziós képét.

Ugyanilyen elven készített hologram van egy csomó területen, biztonságtechnikai elemként, lévén a hologramot viszonylag könnyű ipari mennyiségben legyártani, de nagyon nehéz, megfelelő eszközöket igényel a hamisítása. Ilyen hologram van pl. hitelkártyákon, igazolványokon, vagy bizonyos termékcsomagolásokon, de még a nagyobb címletű papírpénzeken is vannak hologram csíkok (lásd: [link] ). Nem annyira 3D-s hatást keltenek ezek – bár van ilyen is –, inkább csak a szín, mintázat változik attól függően, hogy milyen szögből nézed. Ezért lett megemlítve a hologram kapcsán a hitelkártya. A hitelkártya nem holografikusan tárol érdemi, a bankkártya működéséhez szükséges adatokat, pusztán csak van rajta hologram is, amin valamilyen kép látható.

~ ~ ~

„Juan Maldacena, a Harvard Egyetem fizikusa ’97-ben felfedezte, hogy a világegyetem bármely háromdimenziós (3D) tartománya leírható a tartomány kétdimenziós (2D) határán kódolt információval”

Ehhez nem értek túl nagy mélységben, de valóban leírható így a világunk. Számos kvantumfizikai jelenség plasztikusabb magyarázatot kapna így, viszont cserébe számos más problémát vetne fel. Nincs igazán okunk feltételezni, hogy valóban ilyen a világunk, pusztán egy lehetséges hipotézisről, felvetésről van szó.

> Hogy van pl egy szimuláció…

A szimulációnak ehhez nincs köze. Az, hogy a világunk egy szimuláció, az egy teljesen másik hipotézis, felvetés. Az nem csak hogy hipotetikus felvetés, de még bizonyíthatatlan is.

> Természetben ilyen folyamatos vetítés gondolom nem jön létre, ha jól értem.

Részben igen, részben nem. Nyilván a természetben viszonylag ritka a lézer, egy hologram meg tulajdonképpen interferenciát tárol, amihez meg azért kellene a lézer. Viszont a természetben vannak olyan dolgok, amiknek a látványát befolyásolja a fény interferenciája. Ha valami olyat látsz, aminek a színe változó, attól függően, hogy milyen irányból nézed – pl. gyöngyházfényű –, ott könnyen lehet, hogy valamiféle interferencia játszik szerepet.

> Tehát valakik azt akarják, hogy ezt lássuk a valóságunk helyett ami 2D-s.

Nem, ezt már csak te gondolod bele.

> Tehát nem 2D-sek vagyunk

Még egyszer: Ez csak egy felvetés, egy hipotézis, egy ötlet. Arra, hogy a mi 3D-s világunk *elvileg* leírható egy kétdimenziós felületen „kódolt” információval *IS*.

> de valakik egy 2D-s felszínről vetítenek holografikus módszerrel egy hologrammot és mi azt nézzük

Nem. (Illetve ez a felvetés az általad elképzelteket semennyivel nem teszik valószerűbbé). Vegyünk egy egyszerűbb példát, a tükröt. A tükör a fizikai törvények összhatásaként úgy működik, hogy az embernek az az *élménye*, mintha a tükör egy „ablak” lenne, és mögötte lenne egy a tükör előtti világhoz teljesen hasonló másik *tér*. Persze a tükröt pont ezért hoztuk mi emberek létre mesterségesen, de tükröződő felületek azért vannak a természetben is, pl. egy vízfelület, egy délibáb stb… Illetve a tükör esetén tudunk olyan tapasztalatokat szerezni, amitől ez az *illúzió* – miszerint a tükör mögött egy másik ember áll, aki megszólalásig hasonlít rám – lelepleződik, az ember – meg kellő mentális képességgel egy értelmesebb állat – be tudja építeni a valóságképébe a tükör sajátos viselkedésű létét.

A tükör egyrészt nem *vetít* semmit, nem a szó hétköznapi értelmében. Egyszerűen csak a tükör 2D felületéről olyan információk érkeznek a szembe, hogy abból az elme egy 3D képet *modellez* le magában. Másrészt a jelenség mögött egyszerű fizikai törvények állnak. Nem áll mögötte sem Isten, sem UFO, aki szándékosan üzemeltetné a tükröt, pláne nem akarja elhitetni senki senkivel, hogy a tükör mögött egy hozzám hasonló ember áll. Ilyet csak az képzel – jobb híján –, aki nem ismeri a tükröt, nem ismeri a működését, vagy nem érti, nem képes értelmezni a tükröt a maga valójában.

> Azt hiszük mozgunk, de közben nem?

Ha a világ holografikus természetű, attól még a mozgás ugyanaz. Maximum más fizikai összefüggések állnak a mozgás hátterében, mint amilyen mélységben a mozgást, a tárgyak pozíciójának a változását eddig megismertük.

5@ "Számos kvantumfizikai jelenség plasztikusabb magyarázatot kapna így, viszont cserébe számos más problémát vetne fel. "

Kedves 2*Sü mi lenne a plasztikusabb magyarázat?